Somogyi Hírlap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)

2013-06-20 / 142. szám

2013. JÚNIUS 20., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD - KÜLFÖLD Európa áll jobban a légicsatában fejlesztések A Dreamliner keddi kényszerleszállása árnyékolja be a Paris Air Show-t Sorozatos kudarcok kísérik az amerikai repülőgyártó, a Boeing Dreamliner névre ke­resztelt gépének sorsát, míg az európai Airbus fejleszté­sei jól szerepelnek a piacon. Az iparágban korábban év­tizedekig fennálló amerikai dominancia végét az Airbus nyertes tenderei is jelzik: a cég eurómilliárdos üzleteket happol el a Boeing elől. Braunmüller Lajos A Boeing számára a lehető leg­rosszabbkor, a világ egyik ki­emelt légiközlekedési szakki­állítása, a héten zajló Paris Air Show második napján jött a hír, hogy kedden egy Denverből Tokióba tartó gépük kényszer- leszállást hajtott végre Seatt- le-ben. A Boeing 787-es, fantá­zianevén a Dreamliner pilótája már az óceán felett járt, amikor hibát észlelt az egyik hajtómű olajszűrőinek működésében, és a visszatérés, majd a mielőbbi landolás mellett döntött. Az amerikai repülőgépgyártó által már 2003-ban bejelentett, majd 2009-ben nagy marketing­büdzsével bemutatott Dream­liner első repülése két évet ké­sett az eredeti elképzelésekhez képest, Enbej hátterében az egymás után adódó technikai nehézségek játszottak szerepet. A Boeing a gépet a működé­si kiadások és a fapadosok ál­tal szorongatott légitársaságok költségcsökkentési igényeihez szabta, azzal a céllal, hogy ka­tegóriájában elődjéhez, a 767-es- hez képest 20 százaléknyi üzem­anyag-megtakarítást érjen el. A gépbe új General Electric és Rolls-Royce hajtóműveket épí­tettek, és több kompozit anyagot használtak, hogy könnyebbé te­gyék a repülőt. A gép még a tervezőasztalon létezett csak, amikor 2004-ben a japán All Nippon Airways már 50 darabot rendelt belőle, akkor még 2008-as szállításra. A gyár­tás során azonban fény derült arra, hogy a gépek több tonnával nehezebbek az eredetileg terve­zettnél, ami jelentősen meghosz- szabbította a fejlesztés idejét. Az első Dreamlinert a japán légitár­saság végül csak 2011 szeptem­berében vehette át. a. Airbus 350 Az első tesztrepülést június 14-én hajtották végre. A tervek szerint 2014 végén áll forgalomba A350- A350- A350- 800 900 1000 Utasok száma 270 314 350 Tömeg (tonna) 248 268 308 Hatótávolság (km) 15700 15000 15600 Boeing 787 Dreamliner Az akkumulátorok túlmelegedése miatt három hónapig a földre kényszerült 787-8 787-9 Utasok száma 250 290 Tömeg (tonna) 228 251 Hatótávolság (km) 14200 15750 Airbus millió euró Árbevétel 2010 2011 2012 Airbus Division 29 978 33103 38 592 Airbus Commercial/Kereskedelmi részlege 27673 31159 36943 Airbus Militarv/Katonai részlege 2 684 2 504 2131 Boeing millió amerikai dollár 2010 2011 2012 Árbevétel 64306 68735 81698 Ebből Európa 7 872 9 850 10269 Kína 3109 4 779 6086 USA 38147 34391 37 202 Mérlegfőösszeg 79 986 88896 FORRÁS: CÉGKÖZLÉS Az utasszállítók új generáció­jaként bemutatott Dreamlinerrel üzem közben is akadtak gondok. Ezek között a legsúlyosabb a gép lítium-ionos akkumulátorainak túlmelegedése volt. Az idén ja­nuárban felmerült probléma miatt - a robbanásveszélytől tartva - az amerikai, majd a ja­pán légiközlekedési hatóságok is a Boeing számára legfájdal­masabb döntést hozták, és átme­netileg megtiltották a gépek üze­meltetését. A több hónapig tartó kényszerszünet alatt a gyártó kijavította a hibát, így a gépek Japánban áprilistól, Ameriká­ban pedig május végétől újra re­pülhettek. A Boeing vezetőinek öröme csak néhány hétig tartott, majd kedden a gép ezúttal hajtó­mű-meghibásodás miatt szakí­totta félbe útját, és hajtotta végre a kényszerleszállást Seattle-ben. Bár a Dreamlinerből így is 890 darabos a rendelésállomány, a több mint 32 milliárd dollár­ból kifejlesztett új géppel régóta nem látott pechszériát fut a Boe­ing. Különösen kényelmetlen ez a korábban évtizedekig piacve­zető amerikai cégnek amiatt is, mert európai riválisa, az Airbus elmúlt tíz éve - ha nem is telje­sen zökkenőmentesen - de job­bára a sikerekről szóltak. A borsos ára ellenére már évek óta jól fogyó A380-as mellett az európai cég a napokban mutatta be új fejlesztését, a csendesebb üzemű A350-est. A vadonatúj gé­pet az európai gyártó a Dreamli­ner közvetlen konkurensének szánja, és az amerikai modell sorozatos kudarcai miatt erre jó eséllyel is pályázik. A Boeing Seattle-ben megesett, ezúttal új problémát jelző, a hajtóművet érintő fiaskója azért is jött rossz­kor az amerikai cégnek, mert az épp kedden tett új bejelentést. A Paris Air Show második napjá­ra időzített sajtótájéjkoztatón a Boeing a Dreamliner eddigi leg­nagyobb, 787-10-es változatának gyártásáról adott hírt. A család legnagyobb tagjától az amerikai gyártó nem kevesebb, mint 25 százalékos üzemanyag-megta­karítást remél. Az óceán mindkét oldaláról érkező, egymást követő vonzó Sikeres az európai óriás az airbus amerikai riválisá­tól eltérően válaszolt a fajla­gosan olcsóbb utaztatás egyre szorítóbb igényére, és a kom­pozit anyagok használata mellett inkább a méreteket növelte. A cég 2007-ben bemu­tatott A380-as gépe a világ legnagyobb utasszállítója lett. Hihetetlen méreteit jól mutat­ja, hogy egységes (all-econo- my) osztályon 853 főt képes szállítani, de a szokásos háro­mosztályú elrendezésben is ajánlatok közepette piac egyelő­re az Airbusnak hisz. Azután, hogy tavaly a Philippine Air­lines 54 gépről szóló tenderén kiszorította a Boeinget az üzlet­525 utasa van. Az egy utasra jutó költségek ezzel jelentősen csökkenthetők, amely akár a gép 300 millió eurós árát is megéri a nagy forgalmat bo­nyolító légitársaságoknak. Bár az A380-as óriás gyártá­sa is késedelmet szenvedett többek közt a gép rendkívül bonyolult elektornikus hálóza­ta miatt, azóta az Airbus, úgy tűnik, jó üzletet csinált a fej­lesztéssel. Amellett, hogy a modellt használja az Air bői, kedden kiderült: a fapados piacon meghatározó Easyjet 135 gépre szóló rendelését is az euró­paiak szállíthatják összesen 8,9 milliárd euró értékben. Francé és a Lufthansa, a monstrum különösen a dina­mikusan növekvő ázsiai és ausztrál piacon hódít. Főbb üzemeltetői közt van a Singa- pore Airlines, az Emirates, a Qantas, a Koreán Air, de több kínai, valamint a maláj és a thai nemzeti légitársaság is rendelt belőle. A keleti szél szerencsét hoz az Airbus szá­mára: az óriásgépet a jövőben orosz és szaúdi társaságok is üzemeltetni fogják. Szuperkasszák nélkül is kinyithatnak a trafikok dohány Nem kell minden pontját betartani a koncessziós szerződéseknek Másfél héttel a nemzeti dohány­boltok tervezett nyitása előtt 4683 darab dohánytermék-kis­kereskedelmi engedély iránti kérelem érkezett be a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, a ha­tóság pedig eddig 3421 darab engedélyt adott ki. A kérelmek száma lassabban nő, mint az engedélyeké. Még bőven van te­hát dolguk a trafikosoknak, de a pénztárgépek beszerzése már nem annyira sürgős. A Nem­zeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) ugyanis közleményben adta a trafikosok tudtára, hogy nem követnek el szerződéssze­gést, ha nem rendelkeznek az előírt elektronikus pénztárgép­pel vagy nyilvántartó rendszer­rel addig, amíg egy kormány- rendelet meg nem határozza a vonatkozó részletszabályokat és az azoknak való megfelelés határidejét. Ettől függetlenül napra pontos készletnyilván­tartást azonban vezetniük kell. „Az online adatszolgáltatási kö­telezettség jelenleg több módon is teljesíthető. Például a PC-s kasszarendszer alkalmazásá­val, ebben az esetben maga a kasszarendszer megvalósítja a készletnyilvántartást és adatot küld a Nemzeti Dohánykeres­kedelmi Nonprofit Zrt. adat­központja részére. Vagy hagyo­mányos pénztárgép és külön számítógépen telepített és fut­tatott készletnyilvántartó szoft­A korszerű pénztárgép hiánya fontos akadály volt eddig ver alkalmazásával, ebben az esetben a készletnyilvántartó szoftver küldi adatot” - tudatta az NFM. Az aláírt koncessziós szerződésekben a nyertesek vállalták: nyitáskor rendelkez­ni fognak olyan pénztárgéppel, amely alkalmas arra, hogy az illetékes szervekhez az ada­tokat online kapcsolat útján továbbítsa. Típusvizsgálható pénztárgépet azonban még senki sem látott. A kormány a múlt héten úgy döntött, hogy június 30-a helyett szeptem­ber 1-jéig kell végrehajtani a kisvállalatok által üzemeltetett pénztárgépeknek az adóható­sághoz való online bekötését. ■ Vég Márton h Egészségügy: többet kémek az ágazatban, de kevesebb jut kiadások Tavaly és az idén is kevesebb jutott egészségügyre, mint 2011-ben: az államház­tartás ilyen célú kiadásai két éve még 2470,4 milliárd fo­rintra rúgtak, 2012-ben már csak 2211,4 milliárdot tettek ki, idén pedig éppen csak hogy meghaladják a kétezer milli­árd forintot. A Költségvetési Tanács elnöke szerint ez ugyan nem jó hír, de tudomásul kell venni, hogy a gazdaság teher­bíró képessége jelenleg nem tesz ennél többet lehetővé. Kovács Árpád egy tegnapi konferencián beszélt erről, hangsúlyozva, hogy a legfon­tosabb feladat most az állam- adósság leszorítása, amelynek kialakulásában amúgy az egészségügyi túlköltések is szerepet játszottak. Az Innovatív Gyógyszer­gyártók Egyesülete ugyan­akkor éppen arról igyekszik meggyőzni a kormányt, hogy az egészségügy nem finan­szírozható a rendelkezésére bocsátott forrásokból. Most közzétett Fehér Könyvükben konkrét számításokkal próbál­ják meg alátámasztani érvelé­süket, amelynek lényege, hogy a kormánynak sokkal több szempontot kellene mérlegel­nie például a gyógyszeripari különadók fenntartásakor, mint a közvetlen pénzügyi hasznot. A magyar GDP 1 százaléka közvetve vagy közvetlenül az innovatív gyógyszergyártásból származik - emelte ki Jakab Zoltán, az Innovatív Gyógy­szergyártók Egyesületének el­nöke. 2010-ben mintegy 207,4 milliárd forint hozzáadott ér­téket termeltek ezek a cégek, magyarországi jelenlétükkel körülbelül 73 milliárd forinttal gyarapították a költségvetés bevételeit, és összesen 36 milliárd forint „árnyék-hozzá­járulást” biztosítottak ked­vezmények és adományok formájában az egészségügy rendelkezésére. A cégek cserébe csak annyit kérnek, hogy a kormánnyal kössön velük egy - legalább középtávú - megállapodást a jelenleginél kiszámíthatóbb és a vállalatok számára kevesebb pluszterhet jelentő gyógyszer­támogatási rendszer érdeké­ben. ■ JJ. É. Ingyengépet kérnek ALÁÍRÁSGYŰJTÉSI AKCIÓBA kez­dett balatonszárszói fórumán a KISOSZ somogyi tagegyesülete annak érdekében, hogy a kor­mány teljes mértékben támogas­sa az új, online pénztárgépek beszerzését a mikro- és családi vállalkozók számára. Többen is javasolták, hogy a kisvállalko­zások számára a jelenlegi lehe­tőségeknél kedvezőbb, a szak­ma specialitásait figyelembe ve­lő átalányadózás bevezetetését kezdeményezze a szervezet. kertész rezső, a szervezet ügyvezető társelnöke elmondta, tavaly tárgyalásokat kezdemé­nyeztek a három pénzintézettel. y 5

Next

/
Thumbnails
Contents