Somogyi Hírlap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-20 / 142. szám
HÍR, SAV Megint csökken az üzemanyagok ára csökkenti bruttó 3 forinttal a 95-ös benzin nagykereskedelmi árát pénteken a Mól Nyrt, a gázolaj ára nem változik - értesült az MTI. A benzin átlagára ezzel 409-410 forintra csökken, a gázolajé 412-413 forint marad. A Mól legutóbb június 12-én változtatott az árakon, akkor bruttó 2-2 forinttal emelte a gázolaj és a 95-ös benzin nagykereskedelmi árát. Az autósok 15-25 forintos különbséget is tapasztalhatnak a kutak árai között. ■ MTI Budapest támogatja a török kormányt A magyar kormány bízik a török demokrácia erejében, és támogatja az ankarai vezetést a belpolitikai fejleményeket illetően - mondta el a Törökországban tárgyaló Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. Hozzátette: a magyar kormány elfogadhatatlannak tartja, hogy a török folyamatokra hivatkozva egyes európai tényezők el akarják halasztani Törökország európai uniós csatlakozási tárgyalásai űj fejezetének a megnyitását. ■ MTI Az ombudsman bírálja a Kliket szervezeti És működési szabályzat nélkül dolgozik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Kük), ezért Szabó Máté ombudsman a 2700 intézmény fenntartását végző szervezet működésének garanciáit tartalmazó alapdokumentum kiadását kéri az emberi erőforrások miniszterétől. A minisztérium illetékes államtitkára azt közölte, hogy számos tényező hátráltatja az SZMSZ megfogalmazását: a Kük nem rögzítette pontosan az átvett intézmények adatait, hiányos a tankerületi igazgatók adatszolgáltatása is. ■ MTI Fertődön ülésezett a kormány győr-moson-sopron megye. azon belül a fertődi Ester- házy-kastély és környéke helyzetéről tájékozódott a kormány kihelyezett ülésén, Fertődön. A tanácskozáson Zumbok Ferenc, a kastély felújításáért felelős kormány- biztos arról beszélt, öt-hat éven belül önellátóvá válhat a kastély, ehhez azonban állami tulajdonú földek, ingatlanok kezelői jogát kellene megkapnia az intézménynek. Megjegyezte: „ellenállás” mutatkozik más közgyűjteményekben az Eszterházára visszahozni kívánt tárgyak kiadása ügyében. Orbán Viktor azzal fordult Balog Zoltánhoz: szükség lehet egy előterjesztésre, amely rögzíti, hogy az erőforrás-miniszternek joga van eldönteni, melyik műtárgyat melyik közgyűjteményben őrizzék. ■ MTI Javuló GDP-prognozisok elemzőkA Századvég 0,ó, a KFI 0,4 százalékos növekedést jósol A napokban a Századvég, a Költségvetési Felelősség Intézet (KFI) és a Nomura is felfelé módosította a magyar gazdaság idei teljesítményére vonatkozó prognózisát. A Századvég és a KFI már növekedést valószínűsít, a Nomuránál azonban még így is negatív a kilátás. Csaba Ferenc Mind a Századvég, mind a KFI jelentős mértékben fölfelé módosította idei GDP-prognózisát. A Századvég, amely márciusban még stagnálást jósolt 2013- ra, júniusi konjunktúrajelentésében már 0,6 százalékos növekedést valószínűsít. A KFI legfrissebb, tegnap nyilvánosságra hozott - a Haza és Haladás Közpolitikái Alapítvány megbízásából és támogatásával készült - technikai kivetítésében pedig 0,4 százalékos idei GDP-növeke- dés szerepel, amely 0,9 százalékponttal magasabb, mint ami a februári kivetítésben szerepel. A Századvég elemzői szerint visszatért a korábbi negyedévek trendje, amikor a külső kereslet húzza a gazdaságot. A vártnál gyorsabban emelkedő reálbérek emellett „nagyobb belső fogyasztásbővülést okozhatnak”. A KFI-nél szintén arra számítanak, hogy a nettó export 2013- ban és 2014-ben is nőni fog, de úgy vélik: a lakossági fogyasztás reálértékében az idén 0,5 százalékkal csökken. A 2013-as reálnövekedés forrása a mező- gazdaságban várható termésnövekedés és a feldolgozóipari kapacitások jobb kihasználása lehet. A KFI szerint a gazdaság „rossz egyensúly” felé közeledik, amelyet a 0,5 százalékos trendnövekedés, a 3 százalék körüli infláció, illetve hiány a 80 százalékos szinten stabilizálja az adósságrátát. A második negyedévben a közmunka programban foglalkoztatottak számának csökkenésével a foglalkoztatás is visszaesett - emeli ki a Századvégjelentése, hozzátéve: valószínűleg átmeneti jelenségről van szó, és a második félévben újra nőhet a foglalkoztatottak száma. A KFI ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy a verseny- szférában a foglalkoztatás várhatóan 2013-ban is stagnál, és 2016-ig is mindössze 20 ezer fővel emelkedik. A KFI elemzői szerint a hétfőn bejelentett kiigazítások - a tranzakciós illeték, a távközlési adó és a bányajáradék megemeA Nomura még nem optimista javította a magyar gazdaság idei teljesítményére adott előrejelzését Peter Attard Montalto, a Nomura elemzője is: az ev eleji mínusz 0,6 százalékról mínusz 0,2 százalékra emelte GDP-prognózisát. a növekedéshez a mező- gazdaság 0,5 százalékponttal járulhat hozzá, ez azonban legfeljebb 2014 első negyedévéig hat. A magyar gazdaság meglehet, már túl van a mélyponton, a fenntartható növekedés forrásai azonban továbbra sem láthatók - írja Montalto szerdai jegyzetében, hozzátéve: a bővülés üteme 2015 után sem valószínű, hogy a 1,5 százalék fölé gyorsul. lése, a kamatjövedelmekre kivetett eho és az önkormányzati hitelkiváltás adója - az idén és jövőre is 70 milliárd forinttal javítják a költségvetés egyenlegét. A május 31-ig bejelentett intézkedéseket figyelembe vevő kivetítés szerint nagyjából ekkora kiigazításra van szükség van ahhoz, hogy a hiány 3 százalék alatt maradjon. Tranzakciós illetékből a KFI - a csomag bejelentése előtt készült - kivetítése szerint az idén 142,3 milliárd forint bevétel folyhat be; a kormány előirányzata 301 milliárd forint. A mérték megemelése ehhez eredményszemléletben 21,5 milliárd forinttal, pénzforgalmi szemléletben 17,2 milliárd forinttal járulhat hozzá. A becslést nehezíti, hogy a részletes tényadatokat - mindenekelőtt az adóteher állami és magán- szektor közötti megoszlását - az NGM nem hozza nyilvánosságra, hangsúlyozta Romhányi Balázs, a KFI ügyvezetője. A KFI áprilisban ezzel kapcsolatban állásfoglalást kért Péterfalvi Attilától, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökétől, de még nem kapott választ. Választási megfigyelőket küldene az EP Magyarországra tavares-jelentés Megszavazta az Európai Parlament (EP) állampolgári jogokkal, valamint bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó szakbizottsága az alapjogok magyarországi helyzetét vizsgáló jelentéstervezetet, amelyet a portugál zöldpárti EP-képviselő, Rui Tavares készített. A testület a végszavazás előtt a tervezethez érkezett 551 módosító indítványról is szavazott. A néppárti képviselők, közte a Fidesz-KDNP-s politikusok önálló indítványainak nagy többségét elvetette a bizottság. Több kompromisszumos javaslatot ugyanakkor elfogadtak. Új elem, hogy a dokumentum elismeri, a demokráciához nem elengedhetetlen az alkotmány- bíróság. Kiemeli viszont, hogy ahol létezik ilyen testület, ott kívánatos, hogy minden jogszabály esetében dönthessen, összhangban áll-e az alkotmánnyal. A végső dokumentum szerint a magyar hatóságoknak fel kellene kérniük a Velencei Bizottságot és az EBESZ-t az új választási rendszer elemzésére, sőt, utóbbit a választások megfigyelésére is. Ez példa nélküli az Európai Unióban. A tervezet továbbra is utal az uniós alapszerződés 7. cikkelyének alkalmazására, ami végső soron a szavazati jog felfüggesztését jelentheti. Ez azonban egy hosszú procedúra végső pontja, maga a jelentés nem utal szankció kivetésére Magyarországgal szemben. A dokumentum új változata az eljárás elindításának megfontolását kéri az EP vezetésétől, ha úgy tűnik, a magyar kormánynak az egyes kifogásokra adott válaszai nem állnak összhangban az európai alapértékekkel, jóváhagyták azt a pontot, amely szerint a magyarországi változások trendje összeegyeztethetetlen az uniós értékekkel és a szerződés egyéb pontjaival, és ha ezt a trendet nem javítják ki kellő időben és megfelelő módon, az az európai alapértékek súlyos megsértésének „egyértelmű kockázatához vezet”. ■ VG Távol az uniós források teljes lehívásától támogatások Magyarország elmaradt a felzárkóztatási források kifizetésében A 2007 és 2013 között rendelkezésére álló felzárkóztatási források mindössze 47,09 százalékát hívta le 2013 közepéig Magyarország - derül ki a Bruxlnfo által idézett legfrissebb statisztikákból. Ez a teljesítmény a 21-ik helyezéshez elegendő a 27 uniós tagállam közül. A felhasználás átlagos mértéke 52,4 százalékos volt a 27 tagországban. Az észtek és a litvánok megközelítették a 70 százalékot, de Görögország is 56 százalék felett járt. Tavaly decemberben 43 százalékon állt hazánk és ez akkor 2 százalékkal maradt el az átlagtól. A magyar teljesítményhez képest csak Szlovákiában (45 százalék) Olaszországban, Máltán (40 százalék körül), illetve Romániában, Bulgáriában és Csehországban rosszabb az arány. Utóbbi három ország esetében korrupció gyanújával visszatartottak forrásokat - a kifizetés egyébként több operatív program esetében Magyarország számára is szünetel tavaly november óta. A 8200 milliárd forintos keretből nagyjából 200- 300 millárd forintnyi kifizetés felfüggesztése ügyében lapunk információi szerint a napokban várható döntés. Ha ez elmarasztalja a magyar gyakorlatot, a pénzt akkor sem veszítjük el, csak más projektekre lehet felhasználni az összeget. Magyarország számára az év közepéig valamivel több, mint 24,9 milliárd eurót különítettek el a 2007-ben indult költségvetés forrásaiból. Ebből 11,73 milliárd eurót utaltak át 2013 júniusáig. Csepreghy Nándor Az európai regionális fejlesztési alapból tudta aránylag a legtöbb forrást lehívni mostanáig az ország, 55,23 százalékot. Ez meghaladta az 53,8 százalékos EU-átlagot. Az Európai Szociáüs Alapból elérhető támogatásoknak a 46,9 százalékát sikerült lehívni, ami majdnem 10 százalékkal elmarad az átlagtól. A kohéziós alapoknál a kifizetés 35,25 százalékos volt. Korábban több kormányzati szereplő, köztük Csepreghy Nándor, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes áüamtit- kára közölte: hazánk célja, hogy a rendelkezésre álló valamennyi forrást lehívja a 2015-os kifizetési határidőre. ■ VG Alom a felzárkózás óriási eltéréseket mutatnak a tagországok gazdasági teljesítményei az Eurostat tegnap közölt előzetes adatai szerint. Luxemburgban az EU átlagának 271 százalékát érte el a fejlettségi szint, Romániában csupán 47 százalékos. Magyarország felzárkózása 66 százalékon stagnál, Lengyel- országban a 2011-es 64 százalékról 66-ra nőtt az egy főre jutó GDP. Csehországban ugyanakkor 80 százalékról 79-re csökkent, Szlovákiában pedig 73-ról 75-re nőtt az EU-átlaghoz viszonyított fejlettségi szint. Á kn7íüT.F/rl^MM
