Somogyi Hírlap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)

2013-06-20 / 142. szám

Korszerűsödött a gyermeksériiltek ellátása a barcsi mentőknél eszközpark Gyermekeszkö­zökkel gyarapodott a barcsi mentőállomás. Ezek főleg pici gyermekek rögzítésére és kor­szerű, szakszerű szállítására alkalmasak, melyeket eddig körülményesen tudtak meg­oldani a dél-somogyi betegel­látás szakemberei. A Victoria a Gyerekekért Egészségvédel­mi Közhasznú Alapítvány 540 ezer forinttal támogatta a be­tegek korszerű szállítását és rögzítését.- Gerincrögzítő hordágyat, vákuumos és habszivacsos végtagrögzítő eszközöket, va­lamint nyaki fejrögzítő eszkö­zöket vásároltunk - tájékoz­tatott az átadási ünnepségen Kaviczki Károly aktív mentő­tiszt, a Barcsi Mentő Alapít­vány elnöke. - Eddig a felnőtt eszközöket használva oldot­tuk meg a gyermeksérült ellá­tást, most már nem kell ehhez nyúlni, ott lesz minden szük­séges eszköz egy autóban. ■ Egy kis falu is segített. A somogyaracsi önkor­mányzat is fontosnak ta­lálta a biztonságos gyer­mekszállítást- Miután méretbeli különb­ségek vannak a felnőtt és a gyerek sérülteknél, nagy bol­dogság, hogy ezek az eszkö­zök ide kerültek - emelte ki Börzöli Zoltán, a barcsi men­tőállomás vezetője. - Az első ránézésre sárga, nagy deszka például a baleseteknél hasz­nos a kimentésnél, főleg ge­rincsérültek mozgásmentes szállítására és roncsból, autó­ból való kimentésre. A szakszerű fejlesztési kel­lékek megvásárlásába a somo­gyaracsi önkormányzat is be­szállt: egy csecsemő hordágy­ra rögzítő eszközt vásároltak.- Amikor az alapítvány megkereste az önkormány­zatot a felkéréssel, a testület azonnal, egyhangúlag támo­gatta az ötletet, hogy lehető­ségünkhöz mérten, egy cse­kély összeggel beszálljunk - hangsúlyozta Traxlerné Susz­ter Margit polgármester. - Többek között azért is segítet­tünk, mert a falu lakosságá­nak mintegy negyven száza­léka gyermek, és sajnos bár­mikor történhet gyermekbal­eset, ezért van nagy szükség erre az eszközre. ■ Jeki G. Új eszközök a barcsi mentőknél MEGYEI KÖRKÉP 2013. JÚNIUS 20., CSÜTÖRTÖK Kottái és a bűn jó színház csiky-poli A közönség látta ellenzékinek a kaposvári társulatot Tíz centivel több Balatont tartalékolnának a medrében Mint a legszebb színházban: közös emlékek szívszorító felidézésével, és az ebből fel­szakadó hahotákkal élte meg a Kaposvár-jelenség történe­lemmé múlását a nagyérde­mű Eörsi László könyvének itthoni bemutatóján. Az örö­kösök, köszönik, vannak. Balassa tamás- A Znami nagyon jól szólt - je­gyezte meg a rá jellemző finom, egyúttal elmaradhatatlan éllel Koltai Róbert. Akit negyedszá­zados kaposvárisága a „jelen­ség” egyik jelenségévé tett, de a színművészet infrastruktúrá­jának olthatatlan tökéletesítése (fények, neszek, illatok, fuval­latok sokasága-elégtelensége) is része kedvelt koltairobiságá- nak. Előtte Znamenák Istvánt, volt kaposvári színészt, igazga­tót kapcsolta szkájpon a Csorba­mari kávézó estjének moderáto­ra, Huszka Imre újságíró. Eörsi László „Megbombáz­tuk Kaposvárt!” című színház- történeti kötetéről nemrég a fő­városi bemutató apropóján ír­tunk. Egyetlen motívum erejé­ig ismételni fogjuk magunkat, s igen furcsa lenne, ha nem így tennénk. A Csiky korszakai­nak kultúrpolitikai vonatkozá­sai ugyanis most sem vezettek más következtetésekre. A szer­zőt mint '56-kutatót és mint a drámaíró-dramaturg fiát érde­kelte: „szóbeszéd vagy majré” volt az államhatalom pallosá­nak lebegése a legendásan szó­kimondó teátrum fölött? Vagy­Koltai Róbert és Kocsis Pál a kaposvári könyvbemutatón. Mindketten csak jó színházat akartak csinálni is: politikai színház volt-e bár­mikor is Kaposvár? Koltai Róbert szerint a megfej­tés az: barátok, egymást tiszte­lő és fanatizálható művészek kö­zössége volt Kaposváron. Akik őrjöngve tudtak összeveszni, de hajnalban is felmentek a próba­terembe kisimítani egy jelenetet.- Ugyanaz a társadalom, és kétszer lett benne „ellenzéki” a színház. Hiszen ellenzékiek vol­tunk a pártállamban is: ezen ér­demes elgondolkodni... - összeg­zett Koltai. Az ellenzékiséget - fogta el a végszót a közönség soraiból Tom- bor Zsuzsa egykori rendező-asz- szisztens - a nézők rakták össze magukban.- Az volt a bűnünk, hogy jó volt a színház - vetette közbe Koltai Róbert, aki szerint „mélységesen népszínházát” csináltak, amit nagyon szeretett a közönség. De olyan elhatározás sosem volt, hogy akkor „innen fölrobbantjuk a rendszert.” Kocsis Pál kaposvá­ri-miskolci színész félig tréfásan érzékeltette: az előhangok miatt sokáig keresgélte a politikát a színházban, de sosem találta. Ta­lált viszont egy „fészket”: ez volt a társulat, amit a csőréből etetett négy-öt szerződtetett rendező. Znamenák egyébként a „nemzeti végóráiban” csatlako­zott pár percre Kaposvárhoz. Az egyetlen megválaszolatla­nul maradt kérdéssel: miért kellett a főutcán meghúzkodni, és bele is rúgni 2007-ben? Az egy éves, a társulat miatt elvál­lalt, és a vállalkozás lehetetlen­sége ellenére százezres néző­számot hozott igazgatóságának egykori színjátéka után is Ka­posváron élő budapesti színész maradt. És jár színházba itt is.- A kollégáimat nézem, ez még mindig az én színházam is. Szívmelengető, hogy a tár­sulat még mindig képes hihe­tetlen erőkkel együtt húzni azért, hogy a színpad jól mű­ködjön - mondta. A jelenlévők-anekdotázók közül Tóth Géza és Serf Egyed mintegy harminc éves, Csapó Virág húsz, Némedi Árpád huszonéves tagsággal és egy működő szellemi műhely em­lékével ma is azért tesz, hogy jó legyen a színház. Hiszen milyen lehetne más? Múzeumi remény: vissza a megyeházára átalakítás prolongálva A Bartók Iskolába menne a levéltár, helyére az önkormányzat Bár az elmúlt évek jelentős közigazgatási és területi át­alakításait igencsak megszen­vedte a hajdani megyei, ma már kaposvári fenntartású, ám megyei hatáskörű múze­um, az intézmény dolgozói szerint a folyamat még nem ért véget, s maradt esély, hogy a jelenleg több helyen, szétta- goltan működő múzeum visz- szatérjen a megyeháza épüle­tébe.- Tárgyalások zajlanak Ka­posvár, a megyei önkormány­zat vezetői és a levéltár fenn­tartója között - mondta a szer­dai Kaposvári Honismereti Találkozón Ábrahám Leven­te múzeumigazgató -, hogy a levéltár kiköltözne az egyko­ri Bartók iskolába, az épüle­tében kapna helyet a megyei közgyűlés, a múzeum pedig visszajöhetne a Fő utcai épü­letbe. Az ország harmadik legna­gyobb - 2,5 millió darabos - gyűjteményét magáénak tudó intézmény ugyanis jelenleg széttagoltan működik. A ré­gi megyeháza mellett az egy­kori kaposvári nyomda épü­letében dolgoznak munkatár­sai, a gyűjtemény jelentős ré­szét pedig - az állagmegóvás szempontjából nem éppen a legmegfelelőbb helyen - a haj­danvolt taszári laktanya épü­leteiben - egykori étkezdé­ben, legénységi szálláson - tá­rolják. Itt kaptak helyet az el­múlt évek útépítéseit megelő­ző feltárások anyagai is. S a múzeum cseppet sem mellékesen jelenleg nem ren­delkezik megfelelő kiállítá­si térrel az időszaki tárlatok számára, noha emlékezetes, a közelmúltban megrendezett Munkácsy-, a Festők Nagybá­nyáról vagy Rippl-Rónai és a Nabis kiállítás sokezer látoga­tót vonzott... ■ Vas A. hatodszor rendezi meg szom­baton a Rippl-Rónai Múzeum a Múzeumok Éjszakáját. A prog­ram délután veteránautó-kiállí- tással kezdődik a sétálóutcán, az udvaron pedig múzeumpeda­gógiai foglalkozások várják az óvodásokat és az iskolásokat. A néprajzi, régészeti, természettu­dományi és képzőművészeti ki­állításokon fél óránként indul tárlatvezetés - az eseményhez kapcsolódóan a levéltárban óránként indítanak csoportot -, lesz gyertyafényes divatbemuta­tó a Fő utcán, ahol nem marad­hat el a hagyományos tűzugrás sem a Somogy Táncegyüttessel - a talpalávalót a Somogy Zene­kar húzza -, s tűzzsonglőrök is szórakoztatják majd az érdeklő­dőket. A Róma-hegyi villában egy héttel később, június utolsó szombatján rendezik. ► Folytatás az 1. oldalról sió-zslip Több feltétele is van a magasabb vízszinttartásnak - szögezte le a szerdai siófoki kon­ferencián Molnár Béla, az OVF főigazgatója. Egyrészt a zsilip és a Sió-csatorna rekonstrukci­ója, másrészt egyes parti terü­leteken a csapadékvíz-elveze­tők és egyéb rendszerek maga­sabb vízálláshoz igazítása. Ké­szül egy számítógépes modell is, melynek segítségével a vízügy gyorsabban tud reagálni, be­avatkozni.- Mindezek megvalósulá­sa esetén többé nem fordulhat elő olyan nyár, mint a tavalyi, amikor kritikusan, már a tu­rizmust is veszélyeztetve csök­kent le a vízszint - így Molnár. - Egy éve elkezdődött a Kis-Ba- laton vízvédelmi rendszeré­nek kiépítése is. Ennek révén a keszthelyi medencében is olyan lehet a vízminőség, mint a siófokiban. S nagyobb víz- mennyiséget is tudunk tárolni. Százötven éve a déli vasút be­védése miatt lett sürgető a zsilip­építés. Balázs Árpád siófoki pol­gármester arra emlékeztetett: a Sió-csatorna és Siófok történe­te már csak ezért is összefonó­dott. Éppen 150 éve, a szabályo­zási munkáknak köszönhetően jelenhettek meg az első hirdeté­sek Siófok-fürdőt népszerűsítve; ettől kezdve számít Siófok fürdő­helynek. ■ Az idén 70 százalékkal több csapadék hullott a sokévi átlaghoz képest 1863. október 25-én adták át és nyitották meg az akkor fa szerkezetű Sió-zsilipet. 1892-93- ra készült beton műtárgy, majd a bővítése és a háború utáni hely­reállítása után 1946-ban Tildy Zoltán köztársasági elnök mon­dott beszédet, amikor újra átad­ták, nagyjából már a mai formá­jában. Felújítása a 2014 és 2020 közötti uniós támogatási ciklus egyik tervezett projektje. Varga György, az OVF szakér­tője nem először osztotta meg a nyilvánossággal azokat a számí­tásokat, amelyek arra figyelmez­tetnek: a Balaton a század máso­dik felére, végére lefolyástalan tó lehet. Csökken az éves csa­padékösszeg, nő az átlaghőmér­séklet a vízgyűjtő területen, szá- razodást mutatnak az adatok. A hozzáfolyás csökkenése Var­ga szerint egyenesen mellbevá­gó mértékű, ehhez hozzájárul az előrejelzéseket is meghaladó hő­mérséklet-emelkedés és a belőle következő intenzívebb párolgás is. A elmúlt száz évben csak az utóbbi években fordult elő, hogy néhány esztendőben már nega­tív lett a tó vízmérlege, azaz több víz távozott, mint amennyi ér­kezett. Csökkenő vízkészlet, át- lagvízmélység, vízfelület - vá­zolta fel a hosszú távú jövőt. Az idei szezon miatt azonban nincs mit aggódni: az Országos Meteo­rológiai Szolgálat (OMSZ) hatha­vi előrejelzésével számolva őszre sem csökken 101-104 centi alá a Balaton vízszintje. Ha ennél szárazabb időjárással kalkulál­nak, akkor is számolhatnak 92- 97 centis őszi vízállással. Mind­ez annak köszönhető, hogy idén az első öt hónapban 70 százalék­kal több csapadék hullott a sok­évi átlaghoz képest. ■ Fónai Imre t 4 4 A honismereti találkozó résztvevői megtekintették a múzeum néprajzi kiállítását is Szombaton Múzeumok Éjszakája Kaposváron

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents