Somogyi Hírlap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-19 / 141. szám
2013. JÚNIUS 19., SZERDA BELFÖLD - KÜLFÖLD 5 Részleges államcsőd az adó miatt? adóztatás A hitelminősítőknek az lesz fontos, hogy önkéntes-e az adósságleírás Varga Mihály a kamatadó növeléséről Is beszélt. Szakértők szerint ez nem lesz különösebb hatással a lakossági betétállományra Nem jelent szelektív államcsődöt a bankok újabb adóztatása a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint. Magyarország már jelenleg is bóvli adósminősítésére ugyanakkor nem lehet kedvező hatással, hogy folytatódik az unortodox gazdaság- politika. VG-összeállítás Szelektív államcsődöt is jelenthet az önkormányzati adósság átvállalása után kivetett adó- vélik egyes elemzők. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) elutasítja, hogy erről lenne szó. Azzal érvelnek, hogy „mind időben, mind jogilag elválik egymástól az adósságátvállalás és a díjfizetés”, ezért nincs szelektív csődesemény. Arról azonban nem ejt szót a közlemény, hogy az állammal kötött hitelszerződésekről van szó, amelyeket egyoldalúan, a hitelnyújtók számára hátrányosan módosítana a kormány az adóteher kivetésével. Ilyen esetben jogászok szerint kompenzálni kellene a bankokat- magyarán a kivetett adónak megfelelő összeget vissza kellene fizetni nekik -, hogy ne álljon fenn a részleges államcsőd veszélye. Tavaly novemberben még maga Orbán Viktor is arról beszélt, hogy „ha a kormány nem fizeti ki az adósságot vagy annak egy részét, az államcsődnek minősül”. A kormány ehhez képest azzal érvel, az állam jobb és megbízhatóbb adós, ezért szükséges az adó. „Mindenkinek igaza van”- véli Samu János. A Concorde makrogazdasági elemzője lapunknak így érvelt: „Alapvetően az önkormányzat más minőségű adós, mint az állam. Az állam kockázatmentesebb, így jellemzően alacsonyabb kamat mellett kap hitelt. Az állam az átvett adósságért ezért vagy alacsonyabb kamatot fizethet, vagy kisebb értéken veheti azt át. Közgazdaságilag ez racionális.” Van azonban az éremnek egy másik oldala: az önkéntesség kérdése. Samu János rámutatott: „egy ilyen lépés úgy lenne igazságos, ha a kormány a bankoknak megadná a lehetőséget a programból való kimaradásra, nem kötelezné őket rá. A hitelminősítők azt vizsgálhatják, hogy mennyire önkéntes a program, és ennek függvényében értékelhetik a lépést. Ha a bankoknak megvan az elvi lehetősége arra, hogy ne vegyenek részt a programban, akkor valószínűleg nem lesz részleges államcsőd” - fejtette ki. „Már tavaly is felmerült, hogy milyen formában és megegyezés alapján vethetnek ki adót vagy leírást az önkormányzati adósság állami átvétele után” - mondta a Világgazdaságnak Gárgyán Eszter. A Citi régiós elemzője szerint a szelektív államcsőd kérdése jogi kategória, amit a hitelminősítők vizsgálnak. „Remélhetőleg a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) egyeztet a hitelminősítőkkel erről" - jegyezte meg. „A bankok mérsékelhetik a céltartalékot az adósság állami átvételével, ugyanakkor lehet, hogy van olyan bank, amelyiknek jó minőségű a hitelportfoliója, és a 7 százalékos leírással jelentős veszteséget szenvedhet el” - vélte a Citi elemzője. Az minisztérium érvelése szerint viszont „egy egyszeri befizetési kötelezettség nem tekinthető aránytalan tehernek”, vagyis „az intézkedéssel nem csak az állam tesz szert bevételre, de a bankok is jól járnak”. Gárgyán Eszter ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, „üzenetértéke van annak, hogy a magyar kormány unortodox gazdaság- politikát folytat és beleszól a magánszerződésekbe”. Hangsúlyozta: „a lépés ellenhetetle- níti az üzleti bizalmat, és a növekedés ellen hat”. Ha nem is jelent majd szelektív csődöt a hitelminősítőknél az új bankadó, az S&P és a Mo- ody’s negatív kilátást tart éra kormány kiemelt célja a fekete és szürkegazdaság elleni küzdelem - mondta Kis- gergely Kornél, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a Napi Gazdaság konferenciáján. Erre a komplex program készült, amely egyrészt limitálja a vállalatoknál a készpénzes tranzakciók összegét, emellett a POS-terminálok telepítését is ösztönzi. a kormány szerint szabályozással is csökkenteni kell a kereskedők költségeit, ehhez a bankközi jutalék mérséklésére van szükség. Az ezzel vényben a magyar adósságra, és a legújabb gazdaságpolitikai intézkedések nyomán köny- nyedén elővehetik a korábbi leminősítések indoklásául szolgáló kulcsmondatait, miszerint romlott a magyar gazdaság- politika kiszámíthatósága és gyengék növekedési kilátások. A Varga-csomag másik vitatott eleme, hogy a megtakarítások kamatára 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) vetnek ki. Ez ugyanis az állampapírok vonzerejét is csökkentheti. Erre rájöhettek a kormányban is, ugyanis a Parkapcsolatos törvényjavaslat benyújtásával a bankszövetségjavaslatára megvárják az uniós irányelv megjelenését, ez legkorábban július 17- én várható. Ha ősszel a Parlament elé kerül a javaslat, már jövő év elejétől be lehet vezetni a szigorítást. a tranzakciós illeték megemeléséről Kisgergely Kornél elmondta: az első öt hónapban a bevételek messze elmaradtak a tervektől. A bankokkal abban maradtak: ha nem folyik be a megfelelő bevétel, felülvizsgálják a kulcsokat. lament gazdasági bizottsága tegnap egy módosító javaslatot nyújtott be, amely szerint az állampapírok után és a 2006. szeptember 1-je előtt „határozott időtartamra megkötött hitel-, betét- vagy biztosítási szerződések után már jóváírt vagy kifizetett kamatoknál” nem kell eho-t fizetni. „Nem hiszem, hogy a kamatadó növekedése miatt tömegével vonná ki a megtakarításait a lakosság” - véli a Samu János, aki úgy látja, ez önmagában nem változtatja meg a megtakarítási hajlandóságot. A lakosságnak évente körülbelül 400 milliárd forint a kamatbevétele, ennek a negyede állampapírokon keletkezik. Szerinte, ha a TBSZ-t nem érinti a korlátozás, akkor megnő a vonzereje. „Az eho elméletileg nem segíti a megtakarítások növekedését” - mutatott rá Gárgyán. Az, hogy az állampapírok után nem kell fizetni a hozzájárulást, kiszívhatja a bankrendszerből a betéteket, ugyanakkor, ha a megemelkedett tranzakciós illetéket is hozzászámoljuk - amit az átcsoportosítás miatt kell fizetni -, akkor már kicsi a különbség az állampapírok javára. „A baj az, hogy a lépések tovább bonyolítják az adórendszert, és a kiszámíthatatlanság képét erősítik” - tette hozzá. HÍRSÁV Elvetette az AB az ombudsman aggályait kiállta az alkotmányossági próbát a nemzeti vagyonról szóló törvény, az Alkotmány- bíróság elutasította Szabó Máté ombudsman beadványát - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM). Az Alkotmánybíróság határozata kimondta, hogy nem ellentétes a nemzetközi joggal és az alaptörvénnyel a magyar választottbírósági szabályozás - írja közleményében az NFM. A támadott szabály a nemzeti vagyonra vonatkozó szerződésekben kizárja a választottbíróság kikötésének lehetőségét. ■ MTI Szlovákiában a legtöbb külföldi cégtulaj magyar magyar tulajdonosok kezében volt május végén a Szlovákiában működő külföldi érdekeltségű vállalatok ötödé, vagyis az ott működő külföldi cég közül a legtöbb - közölte a Bisnode Slovensko adataira hivatkozva a Hospodárské Noviny gazdasági lap. A magyarok a tavaly még listavezető cseheket előzték meg. Szlovákiában ez év május végén 7955 magyar tulajdonú vállalat volt. A legnagyobb magyar tulajdonban lévő vállalat a 680 millió eurós alaptőkével rendelkező Slovnaft, a Mól leányvállalata. ■ MTI Közös harc az offshore cégek ellen NAGY-BRITANNIA VÉGET vet annak a gyakorlatnak, hogy a multinacionális cégek homályos offshore adóparadicsomokba menekítik ki jövedelmeiket - mondta a G8 észak-írországi csúcstalálkozóján George Osborne brit pénzügyminiszter. London jegyzéket állítana össze az offshore vállalatok tulajdonosi szerkezetéről. Algirdas Semeta, az Európai Bizottság adóügyekért felelős tagja a Financial Timesnak arról beszélt: hónapokon belül előterjeszti reformjavaslatát, amely a tagállamok adóhatóságait a tőkenyereséggel, az osztalékokkal és a jogdíjakkal kapcsolatos banki adatok automatikus megosztására kötelezné. ■ MTI Küzdenek a feketegazdaság ellen ÉFOSZ: élelmiszerdrágulást hoz az elektronikus útdíj költségek Az olcsóbb alapélelmiszerek esetében akár harminc százalékkal nőhetnek az árak Az e-útdíj miatt megnövekvő szállítási költségek nyomán az élelmiszer-feldolgozók átadási áraik emelésére kényszerülnek - közölte a Világgazdasággal az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ). A szervezet úgy véli, az ágazatot sújtó különadók, a versenyhátrányt okozó gazdasági környezet és a csökkenő fogyasztás miatt egyébként is nehéz helyzetben lévő vállalkozások az újabb terhet nem képesek lenyelni és kénytelenek többlet- költségeiket az átadási árakban érvényesíteni. Az ÉFOSZ az új rendszer bevezetése kapcsán attól tart, hogy az alacsonyabb jövedelmű vásárlók érzik meg különösen a költségek növekedését. „Az e-útdíj - mint minden fix költség - százalékosan nagyobb áremelkedést okoz az eleve alacsonyabb fogyasztói árú termékek, így például az alapélelmiszerek esetében. Emiatt fordulhat elő, hogy a szállítási költségek növekedése miatt egy jelenleg 100 forintba kerülő termék ára akár 130 forintra is emelkedhet, tehát 30 százalékos is lehet majd az emelkedés, míg egy több ezer forint értékű, prémium termék árában a növekmény nem éri majd el az egy százalékot sem” - közölte lapunkkal az ÉFOSZ. Az ÉFOSZ elemzésében kitér arra is, milyen következméKülönösen az olcsóbb termékek esetében jelent gondot az útdíj nyekkel járhat az, ha a kereskedelmi láncok nem lesznek hajlandóak magasabb áron átvenni az élelmiszer-feldolgozók termékeit. Eben az esetben az ágazatban jelentős csődhullámra kell számítani - figyelmeztet a szövetség. „A jelenlegi becsléseink szerint hozzávetőleg 20 milliárd forintos kiadást jelent az élelmiszeriparnak az elektronikus útdíj úrendszere” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Folláth Györgyné. Az ÉFOSZ főtitkára lapunknak hozzátette: „az ágazatot azért is sújtja kiemelten az új fizetési mód, mert tömegéhez képest az élelmiszer alacsonyabb értékű áru például az elektronikai cikkekkel összehasonlítva, valamint az élelmiszerek esetében a szállítási gyakoriság is nagyobb.” Folláth Györgyné szerint a döntés elsősorban a belföldi piacra termelő kis- és közép- vállalkozásokat érinti rosszul, hiszen nekik minden szállítmányt magasabb költségek terhelnek egészen a partnerükig. „Ezzel szemben a jellemzően uniós exportra termelő vállalatok igyekeznek majd a legrövidebb úton kilépni az országból, így például egy Győrben működő élelmiszer-ipari cégnek kevesebb költséget jelent majd a rendszer” - tette hozzá a főtitkár. ■ B. L. 4
