Somogyi Hírlap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)

2013-06-19 / 141. szám

ICnTITCT^T— bbbbbbbbbbbhmhbbébbhbbbbbhbwwbhbhbwwiihiíiih^^ Népszavazás három lakosnak Margitsziget Tarlós: A sziget mindig a fővárosé volt - Tóth: Hatalmi arrogancia Tarlós István azt mondja, nem a megnövekedett adóbevétel, hanem a fejlesztések miatt veszi át a főváros a Margitszigetet HÍRSÁV Rogán: ősszel újabb rezsicsökkentés jön a Fidesz arra kéri a kor­mányt, hogy ne 2014. ja­nuár 1-jétől, hanem már a köVetkező fűtési szezontól, ősztől ismét legalább tíz szá­zalékkal csökkenjen a gáz és a villany ára - jelentette ki Rogán Antal. A Fidesz frakcióvezetője hozzátette: azt is kérik a kabinettől, hogy a szeptember elején esedékes kihelyezett Fidesz- KDNP-frakcióülésre készítse el a további rezsicsökkentés­sel kapcsolatos terveit. ■ MTI Emelkedhet a tejtermékek ára KORÁBBI PROGNÓZISÁHOZ képest négy forinttal maga­sabb, 94 forintos árat prog­nosztizál a nyerstej kilójára a jövő március 31-ig tartó kvó­taévben a Tej Terméktanács elnöksége. Közleményükben emlékeztetnek: az EU tejter­melése 11 hónapja 2-3 száza­lékkal elmarad az előző évi szinttől, és az erős kereslet miatt az árakra általában jel­lemző ciklikusság jelei sem mutatkoznak idén. ■ VG Vádemelés Csatáry László ellen a budapesti Nyomozó Ügyészség vádiratot nyújtott be a Csatáry László ellen a Fővárosi Törvényszékhez. Mivel háborús bűntett a vád, így az ügy kiemelt jelentő­ségűnek minősül. A 98 éves Csatáry, akit tavaly júliusban gyanúsították meg emberek kínzásával, tagadta a bűn- cselekmények elkövetését. ■ MTI Csatáry László Komédia - így titulálta a fő­polgármester a három lakos­nak tervezett népszavazást a Margitsziget fővároshoz kerüléséről. A törvénysér­tést említő XIII. kerület Alkotmánybírósághoz, om­budsmanhoz és nemzetközi fórumokhoz fordul. Éber Sándor „Különben pedig miért is illet­né meg a Margitsziget a XIII. ke­rületet? Mert Tóth (József polgár- mester) szeretné?” - mondta la­punknak Tarlós István. A főpol­gármester szerint a „Margitszi­get mindig is a főváros tulajdo­nában volt, most is ott van”. Tar­lós arra reagált, hogy a XIII. ke­rületi önkormányzat jelezte: az Alkotmánybírósághoz (Ab) és az ombudsmanhoz fordulnak, ami­ért Angyalföldtől Budapest köz­vetlen irányítása került a Mar­gitsziget. Levélben kérték az ál­lamfőt, hogy ne írja alá a jogsza­bályt. A helyi önkormányzati charta megsértése miatt nemzet­közi fórumok segítségét is kérik. „A főváros érvei egytől egyig hamisak, a kapcsolódó parla­menti jogszabály pedig férc­munka, amelyben a hatalmi arrogancia és a gátlástalanság érvényesül” - hangoztatta Tóth József. A XIII. kerület MSZP-s polgármestere szerint össze­téveszti a közigazgatást és a tulajdont, a szabályozást és a fejlesztést, diszkriminatív, és lehetségessé válhat, precedenst teremthet, hogy bármikor, bár­kitől, bármi elvehető. Tóth kije­lentette: „aki ilyet kezdeményez, az valószínűleg lelki defektek- kel rendelkezik”. Felidézte, hogy egy parlamenti bizottsági vitában egy helyettes államtit­kár egy kérdésre azt válaszol­ta, hogy a főváros kerületekre tagozódik, de nem kell ennek mindig így lenni. Erre szerinte még a fideszes képviselők is fel­szisszentek. „Tóth polgármester felhábo­rodása tanácselnökös, erőltetett és nem is értelmes” - hangoz­tatta Tarlós. A főpolgármester hangsúlyozta, hogy Tóthnak „nagyon megfelelt, és nem til­takozott, mikor a fővárostól két éve szó nélkül, és minden egyeztetést mellőzve, egyetlen szavazással elvették a parko­lási díjakat és a teljes idegen- forgalmi adót, miközben akkor az idegenforgalmi feladatok a fővárosnál maradtak. Akkor Tóth nem akart az unióhoz, az Ab-hez és az ombudsmanhoz fordulni, hanem „örült, lapított, és elégedetten elfogadta”. Tarlós KORÁBBAN MEGÍRTUK, hogy egy szabályozási terv alap­ján öt telket (Thermál és a Nagyszálló, Dózsa teniszsta­dion, Palatínus strandfürdő, Nemzeti Sportuszoda, Atléti­kai Centrum) hoznának létre a Margitszigeten. A főpolgár­mester a felparcellázást „ bu­ta politikai hazugságnak” titulálta, Angyalföld főépíté­sze szerint a tervezet alapján kötelező lesz kialakítani eze­ket a telkeket, amelyek így kiemelte, hogy a XIII. kerület semmit nem forgat vissza Bu­dapest talán legfrekventáltabb területébe az általa ott kivetett adókból. Miért is normális az, ha más tulajdonában levő ingat­lan hasznát a kerület zsebeli be és költi el? - kérdezte a főpol­gármester. A parlamenti döntés alapján az idegenforgalmi- és az épít­ményadót veszi el a főváros, ami (az állami támogatással együtt) mintegy 220 millió forintos be­vételkiesést jelent a kerületnek. A Margitszigeten továbbra is a az állam, vagy a főváros ál­tal eladhatóvá válnak. Arató György úgy vélte, hogy a jö­vőben az is lehetségessé vá­lik, hogy akár 26 építései tel­ket is kialakítsanak a szige­ten, miután a szabályozás jóváhagyásának a hatásköre a Fővárosi Közgyűléshez ke­rül. A főváros építési szabály­zata jövő június 30-ra fog el­készülni, amelyben már sze­repelhetnek a telkek létreho­zása. kerületi önkormányzat szedi be a gépjárműadót és a környezet- terhelési díjat, ez mintegy 2,8 milliós tétel. Tóth szerint más kerületektől is el lehet majd vonni az adót ezen az alapon, ha fővárosi tulajdonú területről származik. Tarlós szerint nem az adóbe­vételre fájt a főváros foga. „A főváros és a kormány motiváci­ója nem is az adó volt, hanem az, hogy elkészítettük a sziget fejlesztési koncepcióját, és meg akarjuk valósítani. Ezt eddig a kerület inkább akadályozta” - mondta a főpolgármester. Tóth ezt cáfolta, mondván az ön- kormányzat nem ismer olyan fejlesztési szándékot, amelyet akadályozott volna. A polgármester cáfolta Tar­lósnak azt a kijelentését is, amely szerint a Margitsziget eddig is a fővárosé volt, mivel a főváros nem az 1/1-es tu­lajdonosa a Margitszigetnek. A sziget 7 helyrajzi számon van, ebből háromnak a fővá­ros, a másik négynek közösen a magyar állam, az Esztergom- Budapest Főegyházmegye és Budapest a tulajdonosa. Tóth szerint a Gellérthegy, és a Ha­jógyári sziget 1/1-es is fővárosi tulajdonban van, így ezeket is el lehetne csatolni a kerületek­től. Tarlós a gellérthegyi példát idétlennek nevezte, és közölte, hogy a Városliget, a Vár és a Ha­jógyári sziget sem 1/1 arány­ban a főváros tulajdona, Tóth ezt rosszul tudja. Az angyalföldi képviselő-tes­tület véleménynyilvánító nép­szavazás kiírásáról döntött, a tervek szerint augusztus 25-én rendezendő referendumon csak a Margitszigeten bejelentett lakcímmel rendelkező három ember jogosult részt venni. Tarlós István főpolgármester szerint, amit a Margitsziget „lakóiról” mond Tóth József pol­gármester, az „vicc”, „komédia". „Három, vagy négy emberről van szó, ismereteink szerint ráadásul ők is szolgálati lakás­ban laknak” - mondta Tarlós. A XIII. kerület jogi osztályve­zetője szerint a Margitszigeten élőknek sérül a választáshoz való joga, mert a jövőben csak listára, illetve a főpolgármes­terre tudnak majd szavazni az önkormányati voksolásokon, polgármesterre, vagy képvise­lőtestületre nem. Főépítész: nincs akadálya a felparcellázásnak Bekeményít a Hungaropharma kintlévőség 15 milliárd forintot várnak az intézményektől a nagykereskedők Idén megállhat a fogyasztás esése Valamennyi kórházzal felbon­totta szerződését a legnagyobb hazai gyógyszerbeszállító, a Hungaropharma - tudta meg a Világgazdaság. A kontraktuso­kat - amelyek jellemzően 5-10 évnél is régebbiek voltak - még március elsejével mondták fel, miután azok nem szabályozták megfelelően a cég és a fizetési nehézségekkel küzdő kórházak üzleti kapcsolatát - mondta érdeklődésünkre a Hunga­ropharma vezérigazgatója. Az érintett kórházak csaknem fele új szállítási szerződést kötött a céggel. Feller Antal jelezte: március végén már 15 milliárd forintra rúgott a Gyógyszer-nagykeres­kedők Szövetségéhez tartozó hét vállalat kintlévőség-állománya, és ebből 5,5 milliárd lejárt köve­telés volt. Az adósság pedig nem­hogy csökkenne, folyamatosan emelkedik, mert az egészség- ügyi intézmények anyagi hely­zete is egyre rosszabb, „nincs pénz a rendszerben” - fogalma­zott. A Hungaropharma tovább­ra is fontosnak tartja a kórházak ellátását, de saját maga képtelen pótolni a magyar egészségügy hiányzó forrásait - közölte Feller Antal. Hozzátette: vannak - főként kisebb - kórházak, amelyek el­len már jogi lépéseket is kellett tennie a Hungaropharmának, vagyis fizetési felszólítást küld­tek számukra, illetve fizetési meghagyás kibocsátását kér­ték a bíróságtól. Mindez annak ellenére vált szükségessé, hogy a cég tavaly egyszer már felül­vizsgálta együttműködését a kórházakkal, és ennek nyomán a lejárt tartozást felhalmozó kór­házak jelentős részére kiterjesz­tette azt a 2011-ben még csak néhány intézmény esetében bevezetett intézkedését, hogy számukra csak akkor szállít, ha előre fizetnek a megrendelésért, vagy ha életmentő készítményre van szükségük. „Ezek az intézkedések sem bizonyultak elegendőnek, így sokadszor kerültünk komoly erkölcsi dilemma elé: ragaszko­dunk-e a kiszállított gyógysze­rek ellenértékének megfizeté­séhez, vagy megkockáztatjuk kintlévőségeink további, immár kezelhetetlen szintre növekedé­sét. Hosszú évekig türelmesek voltunk, az adósságok ellenére finanszíroztuk a kórházak mű­ködését” - magyarázta Feller Antal. A vezérigazgató hangsú­lyozta: egyeztetnek az adósok­kal, sok új szerződést már meg­kötöttek, de ezekben rövidebb fizetési határidőt kötnek ki, és azt is belefoglalták, hogy ha a kórház a számla lejárta, plusz to­vábbi ésszerű türelmi idő után sem fizet, a Hungaropharma a továbbiakban csak előre fizetés mellett szállít. ■ H. É. statisztika A bruttó bérek 3,4, a nettó átlagkeresetek 4,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit idén január és április között. Áprilisban a növekedés még kifejezettebb, a bruttó 4,5, a nettó 5,9 száza­lékkal volt magasabb tavaly áprilishoz képest - ez derül ki a KSH tegnap közölt adataiból, amely az alkalmazásban állók adatait rögzíti. Idén áprilisban a havi bruttó bér 230 004, a nettó 150 653 forint volt átlagosan. Mindez az alacsony inflációval összevetve már érzékelhető reálbér-növeke­dést jelent, amely a várakozások szerint érezhető lesz a kiskeres­kedelemben is. „Igaz, hogy az első negyedév­ben a kiskereskedelmi forgalom még csökkent, de azután növe­kedés látható, és a tapasztalat is az, hogy a fogyasztás hosszabb- rövidebb késéssel követi a reál­bérek emelkedését” - mondta a Világgazdaságnak Vámos György. Az Országos Kereske­delmi Szövetség (OKSZ) főtitká­ra hozzátette: „Ma már nyugod­tan számolhatunk azzal, hogy a több éves fogyasztási visszaesés idén megáll, és az előző évhez képest nulla körüli szinten alakul. Bizonyos területeken, így az élelmiszerek esetében a második félévben már szerény növekedés is elképzelhető” - fo­galmazott Vámos. ■ B. L. a * *

Next

/
Thumbnails
Contents