Somogyi Hírlap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-19 / 141. szám
4 2013. JÚNIUS 19., SZERDA Mégis kiváló? Tiszta vízűek a balatoni strandok ► Folytatás az 1. oldalról minősítés A szabadvízi fürdőhelyek uniós irányelvek alapján készülő minősítését négy év bakteriológiai vizsgálati eredményei alapján állítják össze, a kockázat statisztikai értékelésével, ami nem csak egy-egy mintát, illetve vizsgálati eredményt vesz figyelembe, hanem a vízminőség változásait, és az esetlegesen fennálló egyéb egészségkockázatokat is követi. Ezen besorolás szerint kiváló, jó, tűrhető és kifogásolt minősítést kaphat egy szabadvízi fürdőhely. Egy strandot általában egy szezon alatt négy alkalommal vizsgálnak, nyitás előtt, és a nyár folyamán havonta egyszer. A szabadvízi fürdővizek esetében a vízmintavétel mellett a helyszínen szemrevételezik, hogy a víz felületén van-e darabos és/vagy úszó szennyeződés, esetlegesen olajfolt, vagy megfigyelhető-e intenzív hí- nárosodás. A tavakon a vízvirágzásra is figyelnek, ami a köznyelvben kék algának nevezett, allergén toxinokat termelő baktérium elszaporodását jelenti. Ennek jelei a víz kékeszöld elszíneződése, esetleg habzása. A levett vízmintákban két bakteriális paraméter jelenlétét vizsgálják, amelyek szennyvíz eredetű szennyeződésre, és az ebből adódó egészségkockázatra utalhatnak. Az ÁNTSZ felhívja a figyelmet: a Duna főágán és a hozzá kapcsolódó mellékágakon és holtágakon az áradás miatt jelenleg mindenütt tilos a fürdőzés. Ami pedig a Balaton déli partjának strandjait illeti: csak egy balatonmáriafürdői kapott jó minősítést (a hajóállomási szabadstrand), a többi ötvenhét kiválót. Ugyanígy kiváló a Deseda-strand vize is. Összehasonlítás képpen: a Velencei-tó nyolc vizsgált strandja közül négy kapott jó, három kiváló minősítést, egy besorolás alatt áll. ■ Fónai Imre Kristálytiszta a Balaton vize * * „Beoltaná” olvasóvá, akit lehet életműdíj Harminc évi munkát ismertek el, s hogy ezrekkel szerettette meg az olvasást Nógrádi Gábor a verset, a prózát tartja elsődlegesnek, bár kipróbálta magát a rádiózás, a film, a zene világában Újabb olvasókat verbuválhat a könyveknek. Ebben áll a jelentősége Nógrádi Gábor szerint életműdíjának, melyet nemrégiben vehetett át. Az elmúlt évtized legolvasottabb ifjúsági írójának 30 éve jelent meg első regénye, a Gyerekrablás a Palánk utcában. Márkus Kata- Önéletrajzában azt írja Dunára néző háza apropóján, hogy az álmok majdnem mindig valóra válnak, ha az ember nagyon akaija. Persze van, hogy sokat kell várni rá, mint mondjuk Önnek a házára a Duna parton, pont negyven évet. Az az álma viszont hamarabb valóra vált, hogy író lesz. De miért nem merte bevallani annak idején ezt az álmát a környezetének?- Anyám, aki megtanított olvasni, és megszerettette velem a könyveket, a verseket, meghalt, amikor hét éves voltam - kezdte történetét Nógrádi Gábor, akinek az elmúlt harminc évben húsz gyerekkönyve jelent meg, s öt filmet írt. - Apám és nevelőanyám, bár a maguk módján nagyon szerettek, nem tartották életrevaló ötletnek a költői hivatást. Olyan mesterséget akartak a kezembe adni, amiből megélhetek. Igazuk volt. És nekem is igazam volt, amikor az írói pályát választottam. Az ember felnőttként önmagáért felelős, és senki sem dönthet helyette.- Öt éves korában már olvasott, miért és mikor kezdett írni?- Kilenc éves koromban kezdtem írni, de ennek nincs jelentősége. A írással foglalkozó ember folyton ír. Persze többnyire fejben. Futó gondolatok, ötletek, figurák, helyzetek, emlékek, párbeszédek kavarognak. Mellesleg minden ember agya hasonlóképpen működik. Úgyhogy elmondhatjuk: minden ember író. Csak a legtöbben nem tudják megírni, amit elgondolnak, mert ahhoz 1947-ben született Nyíregyházán. a debreceni építőipari technikum építőgépész szakára járt. érettségi után Budapestre ke rült, ahol dolgozott technikusként, könyvterjesztőként. már egy sajátos képesség kell, ahogy minden mesterséghez, ha jól akarjuk csinálni.- Az évek alatt változott - csúnya szóval - a gyerekanyag, a közönség, aki olvassa. Hogyan alkalmazkodott ehhez a változáshoz? Önnek hogyan kellett változnia, hogy megfeleljen az „elvárásoknak”?- A gyerekek nem sokat változnak. Az írói alaptörténetek is állandóak. Csak a stílusok változnak, ahogy a zenében, az építészetben vagy a filmművészetben. Az én stílusom viszont keveset változott. Aki elolvassa az első, Gyerekrablás a Palánk utcában című regényemet, majd A hó fogságában című, egyébként elvégezte a főiskolát könyv- tár-népművelés szakon, majd közművelődési ismereteket tanult az egyetemen, népművelő lett. tanított főiskolán, egyetemen, számos tanfolyamon. Somogybán játszódó történetet, az nem talál sok különbséget. Aki ezt a stílust kedveli, és szerencsére ilyen olvasók sok ezren vannak, az mindig megtalálja a könyveimben.- Miként került a hangjátékok, tévéjátékok világába?- Az írók sokféle műfajban próbálkoztak mindig. Számomra izgalmas kirándulás volt a rádió, a tévé, a film. De csak kirándulás. Kísérlet, játék, próba. A verset, a prózát tartom elsődlegesnek. Bár tény, a film sokkal több népszerűséget hoz: több olvasót szerez a könyveimnek, mint a könyvek maguk. első verse 1964-ben jelent meg, riportjait húsz éves korától közölte az Élet és Irodalom. ÚJSÁGÍRÓ VOLT 16 évig. nevéhez fűződik a Sose halunk meg és a Csocsó című film. dók. Sokat járt ide író-olvasó találkozókra Wágner Zitához, s Hevér- né Kanyó Andival kezdték el az 01- vass.el online olvasási versenyt. Volt ennek némi köze ahhoz, hogy sokszor, sokan kongatták a vészharangot, keveset olvasnak a gyerekek?- Valóban számtalan találkozón vettem részt Kaposváron, és a megyében. Ezeken a találkozókon gyakran olvasni nem szerető gyerekek is részt vesznek. Abban reménykedem, hogy közülük némelyiket sikerült „beoltani”, s ma már olvas. Ezt a célt szolgálják az említett versenyek, vetélkedők is.- Tényleg annyira keveset olvasnak manapság a gyerekek?- Természetesen kevesebben és kevesebbet olvasnak, mint régen, amikor nem volt ennyi tévécsatorna, és persze internet sem. A könyvek átlagpéldány- száma húsz év alatt a negyedére zuhant: tízezerből kétezer ötszáz lett.- Ilyen körülmények közt persze kevés azt mondani a gyereknek, hogy olvasni jó. Attól még nem válik az élete részévé a könyv. Mi kell még hozzá?- Nem siránkozni kell, hanem tenni, ahogy Kanyó Andi és társai tesznek. Tény: a legtöbbet az iskola tehet azért, hogy a gyerekek olvassanak. De először az iskoláért, a pedagógusokért, az olvasás fontosságának elismeréséért kell cselekedniük azoknak, akiknek ez a dolguk. És utána lehet számon kérni. Nagyon kis befektetéssel komoly eredményeket érhetnénk el az olvasás terén. És mint a legfejlettebb országokat vizsgáló PISA jelentés leírta: egy ország vagyonában jelentős ugrás következik be, ha a lakosai sokat olvasnak. Sanghaj-Kína, Finnország, Hongkong, Szingapúr állnak elől a 2009-es vizsgálat alapján. Mi a huszonhetedikek vagyunk.- A Dunára néző házában, amiről egykor álmodott, miről ír éppen most?- Az anyu én vagyok című regényemből írok színpadi komédiát.- Az életműdíj kötelezi valami olyasmire, amit eddig még nem írt, csinált meg, pedig megígérte magának, esetleg valaki másnak?- Egy díj csak arra kötelezhet, hogy továbbra is ugyanazt csináljam, mint eddig, hiszen az eddigiekért adták a díjat. Jelentősége abban áll, hogy újabb olvasókat verbuválhat a könyveknek. És ezért jár érte köszönet.- Némi kaposvári kötődéséről tuSikeres keresőakció: Gyenyikin-emlékkő Lellén a fehérek partvidékét... Ha a platánok mesélni tudnának, a nagy bajuszú embert Denikinnek ismerték Megtalálták a házat. Puskás Béla és Kenéz István (jobbról) az avatón ► Folytatás az 1. oldalról Csakhogy senki sem tudta, melyik épületben lakott Gyenyikin, és hogy áll-e még a ház. Kenéz István polgármester 1919-es Lel- le-térképet, régi fényképeket és egy akkor élt leilei polgár emlékiratait is felkutatta, melyből ösz- szeállt a kép; a két százéves platánfa vezetett végül nyomra a hajdani Mérő-villához, melynek egy része 1903-ban épült, majd később megtoldották. A mai tulajdonosok hozzájárultak az emlékkő elhelyezéséhez a kerítés egy beugrójában. Nagy bajuszú ember volt, Denikinnek ismerték a helyiek - ez áll abban az emlékiratban, mely egy hajdani lellei polgár után maradt fenn, aki gyerekkorában a Mérő-villa szomszédságában élt, ott, ahol Gyenyikin tábornok három évet töltött.- Ha ez a két platán mesélni tudna - mutatott a százéves fákra Holló József tábornok, történész, a honvédelmi tárca nemzetközi főosztályának vezetője. - Egy kis csapat szívós munkájának eredménye e ház megtalálása és az emléktábla. Feszültség, menekülés, ország- és hazaváltás, ez jellemezte Gyenyikin életét. A mű, amit alkotott: katonai-politikai tett. Fontos, hogy legyen jó példa előttünk, a jövő nemzedéke előtt. Szimbólum is ez az emlékkő, a tanításé, a két ország kapcsolatainak stabilizálásáé. Seneca azt mondta: aki nem ismeri a történelmét, arra van kötelezve, hogy megismételje azt. Mi nem akarjuk megismételni, csak a tanulságokat levonni. Hogy soha több ne legyen háború. Valerij Platonov orosz nagykövetségi tanácsos arról beszélt a keddi avatón a leilei Kiss Károly utcában: Gyenyikin magyarországi emlékirataiban arról is megemlékezik, hogy a helyi lakosság hogyan viszonyult az oroszokhoz. Nagyon szívélyesek voltak, holott - jegyezte meg a tábornok - minden harmadik magyar katona megjárta az orosz hadifogságot. - Oroszok és magyarok ellentétes oldalon álltak, de a tragikus múlt arra tanít, hogy ne térjünk visz- sza a régi sérelmekhez, ne új választóvonalakat húzzunk - így a követségi tanácsos. - A népeket azért kell közelebb hozni egymáshoz, hogy ilyen tragédia ne történjen meg többé. Az orosz ortodox egyház képviselői azt hangsúlyozták: Gyenyikin nemcsak hazafi és hadvezér, hanem hívő ortodox keresztény is volt. Lelki üdvéért ószláv nyelvű fohászt mondtak. A tábornok 1920. április 4-én mondott le a fehérek fővezé- ri posztjáról, majd családjával előbb Angliába, majd Belgiumba és Magyarországra távozott. Sopron és Budapest után került Balatonlellére, itt kezdett hozzá ötkötetes visszaemlékezésének megírásához. Franciaország, majd az Egyesült Államok következett, itt is halt meg 1947- ben; a detroiti temetőben hántolták el. 2005. október 3-án Gyenyikin és felesége hamvait Moszkvába szállították, a Doni kolostorba. A temetésre leányának, a Balatonlellére is vele tartó Gyenyikina Marina Anto- novnának a jóváhagyásával került sor. Az újratemetésen Pu- tyin elnök is részt vett. ■ Fónai Imre MEGYEI KÖRKÉP Nógrádi Gábor nevéhez fűződik a Sose halunk meg és a Csocsó című film is
