Somogyi Hírlap, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-22 / 117. szám

2013. MÁJUS 22., SZERDA GAZDASAG 5 Gondban vannak a mentők omsz A problémákról nem, csak a fejlesztésekről hajlandó beszélni a szaktárca A tizenegymilliárd forintos uniós projektből mentőállomásokat építenek, gépkocsikat vásárolnak és műszereket szereznek be Mentőautók beszerzését és mentőállomások építését is magába foglaló milliár­dos fejlesztések kezdőd­tek az idén az Országos Mentőszolgálatnál, miköz­ben a szervezet gyakorlatilag napi működési gondokkal küzd. Haiman Éva, Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is többlettámogatásra lesz szüksége működőképességé­nek megőrzéséhez az Országos Mentőszolgálatnak - értesült a Világgazdaság. Úgy tudjuk, az OMSZ-nél tavaly év végén ki­adott intézkedési tervet, amely többek között olyan intézkedése­ket írt elő, mint a lehető leghosz- szabb időre ki kell tolni a szállí­tói számlák kifizetését, hogy a mentőautókat javítása során le­hetőleg utángyártott alkatrésze­ket kell felhasználni, vagy hogy radikálisan korlátozni kell a túl­órák számát, nem vonták vissza. Tüdomásunk szerint a szak­tárca is vizsgálja, hogyan le­hetne biztonságosabbá tenni a Mentőszolgálat működését, miu­tán tavaly év végén egymilliárd forinttal kellett kiegészíteni a szervezet személyi juttatásokra szánt keretét a kormányzati tar­talékból. Az Országos Mentőszolgálat gazdálkodási gondjait firtató kérdésünkre adott válaszában Győrfi Pál sem hagyott kétsé­get, hogy nem megalapozatla­nok a híresztelések. Azt közölte ugyanis, hogy ,,..a költségvetési egyensúly érdekében folyama­tos munka folyik. Az Országos Mentőszolgálat vezetése az in­tézmény gazdasági helyzetéről a közeljövőben egyeztet a fenn­tartóval.” A fenntartó, vagyis az Embe­ri Erőforrások Minisztériuma részéről az utóbbi időben több alkalommal is elhangzott: „a kormány prioritásként kezeli a mentés biztonságát, a folya­matos betegellátó működés fel­tételeinek biztosítását”. A napi megoldandó problémákról azon­ban ennek kapcsán sem halla­ni, olyannyira, hogy amikor az egészségügyi államtitkár ápri­lisban leváltotta Mártái Istvánt, a Mentőszolgálat főigazgatóját, és helyére Burány Bélát nevezte ki, azt akkor is azzal indokolta, hogy a személyi változások első­sorban a megkezdett fejleszté­sek felgyorsítását szolgálják. A kormányzati kommuniká­ció tehát ez esetben is arra irá­nyul, hogy a jelenről a jövőre, a problémákról a várható korsze­rűsítésekre irányítsa a figyel­met. Ezért is hallani mostaná­ban egyre többet arról az egyéb­ként valóban jelentős, összesen tizenegymilliárd forintos uniós projektről, amelynek keretében nem csupán új mentőállomá­sokat épít, gépkocsikat vásárol a Mentőszolgálat, de jut belőle épületek korszerűsítésére, mű­szerek beszerzésére és oktatásra is. Az Új Széchenyi Terv kere­tében meghirdetett projektnek 2014 őszéig kell lezárulnia - tu­datta Győrfi Pál, aki a program­ról a takarékossági intézkedé­seknél sokkal részletesebb tájé­koztatást adott lapunknak. Ebből kiderült, hogy a projekt célja a kórházon kívüli sürgős­ségi ellátáshoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosítá­sa. „Úgy alakítjuk át a mentő- állomások hálózatát, fejlesztjük a járműparkunkat, bővítjük az ellátási lehetőségeket, hogy az­zal elősegítsük a 15 percen be­lüli helyszínre érkezés minél nagyobb mértékű javulását” - fogalmazott Győrfi Pál. Azt is Győrfi Páltól tudjuk, hogy az Országos Mentőszolgá­lat 2003 végétől folyamatosan le tudta cserélni a leginkább el­öregedett, sokat futott autóit egy tíz évvel ezelőtt kötött, mentőko­csik beszerzéséről szóló öt éves, vagyis 2007. december 31-ig szó­ló keretszerződése szerint. 2008- tól 2010-ig erre azonban semmi­lyen plusz forrás nem volt biz­tosított az autók cseréjére, így a kocsipark elöregedett, és emiatt, valamint mert egyébként is több százezer kilométert futottak, gyakran javításra szorultak. 2010-ben azután 849 millió forintból 37 eset-rohamkocsit, a következő évben 750 millióból 23 mentőautót - emellett eszkö­zöket, műszereket - szerezhet­tek be, míg tavaly már 60 új ko­csit vásároltak, nem kevesebb, mint 1,45 milliárdot fordítva erre a célra. 2011 januárjában 247 gép­kocsi érte el a tízéves életkort, és voltak köztük, amelyek 600- 800 ezer kilométert futottak. Az eset-rohamkocsik átlagéletkora jelenleg - a 120 új autó szolgá­latba állítása után is - 7,2 év, a mentőautóé 7,9 év. Az eset-ro­hamkocsik átlagos futástelje­sítménye 280 ezer kilométer, a mentőautókba ennél is több, 387 ezer kilométer van átlagosan. A szóvivő tájékoztatása sze­rint' az OMSZ ma összesen 905 mentőautóval rendelkezik, me­lyek közül 733 teljesít egy idő­ben szolgálatot. A KSH adatai alapján ugyanakkor 2012-ben összesen 743 gépkocsi futott az OMSZ-nál, majdnem harmadá­val kevesebb, mint 1990-ben. Igaz, a statisztikák arról nem szólnak, hogy az évek során jelentős mértékben kicserélő­dött, megújult a gépkocsipark. Ez még akkor is így van, ha a szóvivő sem titkolta: a javításra váró, így átmenetileg nem hasz­nálható kocsik jelentősen meg­nehezítik a biztonságos működ­tetéshez szükséges feltételek teljesítését. Miközben a mentőautók szá­ma gyakorlatilag folyamatosan csökken, a mentőállomásoké örvendetesen emelkedik: az 1990-es 169-cel szemben tavaly már 231 helyről indulhattak be­vetésre a mentősök. Az elmúlt három évben mindössze 7 új mentőállomás épült, illetve 14 részlegesen megújult. Most 60 mentőállomást újítanak majd fel a 22 új építése mellett. Eze­ket már felszerelve adják át úgy, hogy a vásárolni tervezett 200 új mentőautóból 44, vagy­is mentőállomásonként kettő ezeken a helyeken teljesít majd szolgálatot. Mentőállomások és mentőautók száma Mentőállomás Mentőautó 1990 169 1005 1993 185 979 1996 188 980 2000 200 972 2005 216 830 2010 230 773 2012 231 743 FORRÁS: KSH Már most sincsenek elegen az egyelőre nem tudni, hogy az új mentőállomáso­kon kik fognak majd szolgá­latot teljesíteni, lesz-e elegen­dő mentőorvos, mentőtiszt és mentőápoló, de akár sofőr is. Az OMSZ-nál jelenleg majd­nem hét és fél ezren dolgoz­nak, de majdnem kétszáz álláshely - döntően a szak- képzettséget igénylő munka­körökben - betöltetlen. Egyre több, a mentésben jártas or­vos kollégájuk megy külföld­re, vagy vállal munkát kór­házak sürgősségi osztályain. Egyre nagyobb a mentő­tiszt-hiány, ennek következté­ben az eset kocsikat nehezen tudják kiállítani -jelezte már tavaly a szakminiszter­nek a Mentőtiszti Egyesület. Egykori ügynököktől vonták meg a nyugdíjpótlékot törvény Több mint száz egyko­ri III/III-as ügynöktől, illetve örökösétől vonja meg a kor­mány a nyugdíjpótlékot. A kommunista nyugdíjak fe­lülvizsgálatával megbízott par­lamenti bizottság még ebben a hónapban befejezi a munkáját - tudtuk meg Rétvári Bencétől, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárától. Fideszes és jobbikos kép­viselők kezdeményezésére tavaly határozott úgy az Or­szággyűlés, hogy megvonják a havi 8 és 16 ezer forint közötti juttatást azoktól, akiknek az 1990 előtti tevékenysége össze­egyeztethetetlen a demokrati­kus értékrenddel. Erre az in­doklás azért volt szükség, mert noha 1991-ben felülvizsgálták a nyugdíj-privilégiumokat, olyanok is megtarthatták a pótlékot, akik az 1990 előtti rendszerben végzett tevékeny­ségük miatt méltatlanok erre. A törvény vonatkozik mind­azokra, akik az 1945-1949 közötti időszakban a demok­ratikus államberendezkedés felszámolásában, illetve az 1956-os forradalom és szabad­ságharc leverésében, vagy az azt követő megtorlásokban sze­repet vállaltak, 1948. és 1990. május 1. között titkosszolgálati tevékenységet folytattak, vagy ugyanebben az időszakban ál­lami vezetői tisztséget töltöttek be. A törvény hatálya érvényes azokra is, akik a Magyar Kom­munista Pártban, a Magyar Dolgozók Pártjában, a Magyar Szocialista Munkáspártban vagy a Kommunista Ifjúsági Szövetségben vezető pozíciót töltöttek be. Az illetékes bizottság hozzá­vetőlegesen ezer aktát nézett át, és 109 embernél állapította meg, hogy ők méltatlanná vál­tak a nyugdíjpótlékra titkos- szolgálati múltjuk miatt. Ők hamarosan megkapják a pót­lékmegvonó határozatokat, és augusztustól már nem kapják a pénzt. Mint Rétvári Bence közölte: a testület nem ügy­nöklistákat vizsgált, hanem a nyugdíjpótlékosok listájáról dolgozott, illetve a Történeti Levéltártól kért ki a adatokat. A nyugdíjpótlékra jogosultak egyedi határozatot kapnak, ne­vüket nem hozzák nyilvános­ságra. ■ H. É. Pápai Hús: még a héten megoldást sürgetnek a gazdák beszállítók Állami garanciát szeretnének a kifizetésre a termelők - Demonstrációra készülnek Még ezen a héten egyértelmű választ várnának a kormány részéről a termelők, hogy az állam garanciát vállal a Pápai Hús 1913 Kft. élőállat-beszállí­tókkal szembeni tartozásának fedezésére - tudta meg a Világ- gazdaság egy, a neve elhallga­tását kérő érintett sertéstartó­tól. A pénzük után futó gazdák azt szeretnék elérni, hogy a fennálló tartozások kifizetése után minden további szállít­mány kiegyenlítésére vállaljon garanciát az állam egészen a választásokig. A termelők sze­rint ez alatt az idő alatt zavarta­lanul ellátnák élőállattal a hús­üzemet, és a fennmaradó csak­nem egy év elegendő lehet a cég konszolidálására. Amennyiben még ezen a héten nem kapnak egyértelmű ígéretet erre, hely­zetükre a pápai húsüzem előtt tartandó, jövő hétre szervezett demonstrációval szeretnék fel­hívni a figyelmet - tudtuk meg az egyik beszállítótól. A termelők sietsége nem ok nélküli: a jellemzően nagyon szűk likviditással működő ser- téshízlalókat szorítja az idő. Elmondásuk szerint ha hete­ken belül nem jutnak legalább a pénz egy jelentős részéhez, akkor sokuk tönkremegy. „Ha augusztusban fizetnek, az már késő, még ezen a héten fordula­tot kell elérni” - nyilatkozta la­punknak az egyik gazda. Szállítanák a sertéseket A parlament keddi napirend­jében szerepelt egy azonnali kérdés a témában, amelyet egy fideszes képviselő nyújtott be, de a kérdés feltevésére nem ju­tott idő. Információink szerint a termelők egy csoportja már tárgyal a Vidékfejlesztési Mi­nisztériummal, ahol keresik a kialakult helyzetre a lehetsé­ges megoldását. A céget tovább kívánják mű­ködtetni - hangsúlyozta koráb­ban lapunknak Áldozó Tamás -, a cél a piacon való megmara­dás, és a vállalat reorganizáci­ója, és megtartása. Pápa város polgármestere szerint a ma is teljes jogkörrel működő veze­tés felelőssége felmerül a cég adósságainak kialakulásában. „Azt elfogadom, hogy az ágazat helyzete nem kedvező, kérdés azonban, hogy kellően rugal­masan reagált-e a folyamatok­ra az ügyvezetés” - nyilatkozta lapunknak korábban Áldozó. A Pápai Hús 1913 Kft.-ben tulajdonos cégek, a Dedeko Kft. és a Nyugat-Agro Kft. már­cius 6-án fogadták el az üzlet­részek átruházására tett ön- kormányzati ajánlatot. Ezután, és a törzstőkeemelést követően a város 96,65 százalékos tulaj­donosa lett a cégnek, a fennma­radó rész a Pápai Víz- és Csa­tornamű Zrt.-nél maradt. Az önkormányzat április második felében Perlaki Csabát nevezte ki a tulajdonosi jogok gyakor­lására a korábbi ügyvezetés mellé, onnantól fogva csak az ő aláírásával vállalhat a cég köte­lezettségeket. ■ B. L. Pápai Hús 1913 Kft. (millió forint) 2010 2011 Nettó árbevétel 14544 13632 Üzemi eredmény 444-185 Adózás előtti eredmény 36-631 Adózott eredmény 36-631 Saját tőke 888 256 Hosszú lej. köt. 4122 4392 Mérlegfőösszeg 7698 8111 FORRÁS: KIM Az Országos Mentőszolgálat költségvetése (bevételek és támogatások alakulása, millió forint) 2010 526,4 22858,7 2011 169,0 25387,4 2012 520,4 26587,4 2013 383,0 26826,4 FORRÁS: ÉVES KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK < •ö f- , c u. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents