Somogyi Hírlap, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-22 / 117. szám

Csúcs az adócsalók ellen európai unió Fokozódhat a nyomás Ausztriára a banktitok ügyében Maria Fekter osztrák és Luc Frieden luxemburgi pénzügyminiszter. Nem értek el áttörést a legutóbbi találkozón, most ismét nekirugaszkodnak HÍBSÁV Az Ab elutasította az ombudsman indítványát AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG (Ab) elutasította a negyedik alkot­mánymódosítás közjogi ér­vénytelenségének megállapí­tására irányuló ombudsmani indítványt kedden. Szabó Máté még február végén kérte az államfőt: fontolja meg, hogy aláírja-e az alkot­mánymódosítást, mert sze­rinte az az államszervezet demokratikus működésének egyensúlyát veszélyezteti. Áder János március 13-án jelentette be, hogy aláírja a módosítást. Ez tartalmazza a hallgatói szerződéseket, a család fogalmát és a politikai reklám tiltását a kereskedel­mi tévékben. ■ MTI 1200 új rendőr tiszthelyettes A 3500 új rendőr mellé hama­rosan 1200 tiszthelyettes is szolgálatba állhat - mondta Pintér Sándor belügymi­niszter az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén, ked­den. A belügyminiszter az éves meghallgatásán azt is elmondta, hogy átalakították a rendészeti továbbképzést. A tárca célja, hogy teljesítmé­nyük és tehetségük alapján válasszák ki a rendőri veze­tőket. ■ MTI Demonstráció a minisztériumnál ÁTLÁTHATÓ KULTÚRPOLITIKÁT követelve jelképesen lezár­ták az Emberi Erőforrások Minisztériuma épületének bejáratát kedden az Össze­fogás a Kortárs Művészetért csoport tagjai, miután végleg elhagyták a Ludwig Múzeum 12 napja elfoglalt lépcsőjét. A csoport a múzeum igaz­gatói pályázata anyagainak nyilvánosságra hozatalát követeli. A szaktárca tegnap bejelentette, hogy Fabényi Júlia lesz a Ludwig Múzeum igazgatója a következő öt év­ben. Fabényi Júlia közölte, hogy hamarosan közzéteszi a pályázatát. ■ MTI Magyarországon évente mintegy 2700 milliárd forint bevételtől esik el az állam az adócsalás következtében. Az adócsalás a mai EU-csúcs egyik fő témája. Ennek részeként a találkozón vár­hatóan tovább nehezedik a nyomás Ausztriára, hogy minél előbb csatlakozzon az automatikus bankbetét-adat­cserét előíró rendszerhez. Tar Gábor Miként lehetne azt az uniós szinten évi ezermilliárd euró- ra rúgó összeget behajtani az EU-tagországok költségvetésé­be, amely jelenleg az adócsalás és adóelkerülési technikák al­kalmazása miatt nem növeli az állami bevételeket - ez a fő témája a mai soron kívüli brüsz- szeli uniós csúcstalálkozónak. Az ezermilliárd eurós összeg egy brit adószakértő, Richard Murphy tanulmányának ered­ményeként jött ki, aki az Euró­pai Bizottság megbízásából egy átfogó elemzést készített arról, hogy mekkora kárt okoz az adó­csalás és adóelkerülési techni­kák alkalmazása az EU-ban. Richard Murphy becslése szerint csak az adócsalás éven­te több mint 860 milliárd euró- nyi kisesést okoz a tagállamok­nak. Emellett további mintegy 150 milliárd euró az adóelkerü­lési technikák alkalmazása mi­att nem érkezik be a büdzsék­maria fekter, Ausztria pén­zügyminisztere a múlt heti Ecof in-ülésen az osztrák banktitok lazítását sürgető felhívásokra válaszul azt mondta, hogy Nagy-Britanni- ának is rendet kellene tennie saját háza táján utalva a brit fennhatóság alá tartozó adó- paradicsomok helyzetére. be. A brit szakértő csak az előbbi összeg esetében bontotta le tagállamokra vonatkozóan a kieső állami adóbevételeket. Eszerint Magyarországon éven­te mintegy 9,5 milliárd euró, vagyis több mint 2700 milliárd forint adót csalnak el. Becslés szerint a világ 170 or­szágának 130 ezer polgára tit­kos bankszámlákat garantáló országokba menekítette pénzét saját országa adóhivatala elől. A megszorításokat bevezető uniós tagállamoknak minden A brit kormányfő válasza nem várt sokáig, az EU-csúcs elé időzítve bejelentette: Lon­don az adócsalás elleni harc­ban való együttműködésre szólította fel a tengerentúli területek, illetve a korona fennhatósága alá tartozó szi­getek (például Kajmán-szige­tek, Gibraltár) vezetőit. fillérre szüksége van költség- vetésük konszolidálásához. így érthető az adóbeszedésről ren­dezett soron kívüli uniós csúcs. A 27 tagállam közül csak Ausztria és Luxemburg nem csatlakozott eddig az automa­tikus bankbetét-adatcserét előíró, 2003-ban elfogadott irányelven alapuló rendszer­hez. Luxemburg azonban az offshoreleaks-ügy kipattanása után áprilisban bejelentette, 2015-től bekapcsolódik ebbe a rendszerbe. A Benelux-álla- mon kívül így már csak Auszt­ria tart ki nyíltan a banktitkot garantáló szabályozása mel­lett. A pénzügyminiszterek múlt heti tanácskozásán végül beleegyezett Luxemburg és Ausztria is, hogy az Európai Bizottság tárgyalási mandá­tumot kapjon arra, hogy meg­kezdje az egyeztetéseket öt EU-n kívüli országgal (Svájc, Liechtenstein, Monaco, San Marino, Andorra) az automati­kus adatcsere-rendszerről. Megszületett az országos bérajánlás a versenyszférában reálérték Idén minden ke­reseti kategóriában a nettó keresetek reálértékének meg­őrzésére kell törekedni - ezt tartalmazza a Versenyszféra és a Kormány Állandó Kon­zultációs Fóruma (VKF) által elfogadott országos bérajánlás. Ez a versenyszféra idei tár­gyalásaira érvényes, és nem kötelező érvényű. A szöveg ugyanakkor hozzáteszi azt is, a bértárgyalásokon az egyez­tetések részvevői figyelembe veszik a vállalkozások ver­seny-, jövedelemtermelő és költségviselő képességét. A felek vállalják továbbá, hogy a tárgyalások közben „kiemelke­dő jelentőséget” tulajdonítanak a munkahelyek megőrzésének. A megállapodás rögzíti azt is, hogy a bértárgyalásokon a felek a konvergencia prog­ramot tekintik irányadónak, valamint a munkáltatók élnek a béren kívüli juttatások alkal­mazásának lehetőségével is. A megállapodás ajánlásában rögzítették azt is, hogy a mun­káltatók a béralkuhoz szüksé­ges szakszervezeti adatkérést ne utasítsák el az adatok üzleti titokká nyilvánításával. Czom- ba Sándor államtitkár kiemel­te: fontos orientáció a bérek alakításához a bérajánlás, és fontos üzenete van annak is, hogy erről magas szinten sike­rült megállapodni. A konszenzus értékét emelte ki lapunknak Dávid Ferenc is. A VOSZ főtitkára kijelentette: egy megállapodás fontos és jó üzenet, és külön érték, hogy megjelentek benne a vállalko­zói szempontok. Az ajánlás nem jelenti ter­mészetesen az MSZOSZ állás­pontjának feladását - közölte a szakszervezeti konföderáció. „Továbbra is alapvető fontossá­gúnak tartjuk, hogy minden kereseti kategóriában legyen érzékelhető keresetemelkedés, ami nem lehet kevesebb mint amennyi a keresetek érték- megőrzését biztosítja” - adta értésre az érdekvédelmi tömö­rülés. ■ B. L. London leszámolna az adóparadicsomokkal Nem lesz uniós akadalya a VM szerint a tajfajták vetesenek vetőmag Több szervezet is a ritka zöldség- és gyümölcsfajok eltűnésétől tart - Még nem lépett hatályba a jogszabály bizottság „A tájfajták előtt eddi­gi ismereteink szerint nyitva áll a kapu az unióban és Magyaror­szágon is” - nyilatkozta lapunk­nak a Vidékfejlesztési Minisz­térium (VM). Magyarországon több civil szervezet és az ellenzé­ki párt is tiltakozott az EU új, ké­szülő vetőmag szabályozása el­len. Többen az Európai Bizottság magyar tagjához, Andor László biztoshoz fordultak az ügyben, mivel szerintük a tervezet aka­dályozná a tájfajta vetőmagok felhasználását, cseréjét. Attól is tartanak, hogy több régi és ritka gyümölcs-, zöldség- és gabona­fajta fog eltűnni a piacról. Az Arche Noah osztrák vető­mag megőrző hálózat kezdemé­nyezésére európai szervezetek nyílt levelekben is felhívták az unió figyelmét arra, hogy a jog­szabálytervezet akadályozza a mezőgazdasági sokféleség bőví­tését, a fenntartható mezőgazda­ság kibontakozását és az élelme­zés-biztonságot. Egy németek által kezdeményezett nemzet­közi petícióban azt írták, hogy a bürokrácia megnehezítené a vál­tozatos, illetve biotermesztéshez alkalmazkodott fajták használa­tát, miközben a nagyvállalatok befolyása tovább erősödne. A VM azt írta lapunknak, fi­gyelemmel kíséri az ügyet, és nem fogja engedni hogy bár­miféle hátrány érje a magyar- országi gazdákat. Fazekas Sán­Tiltakoznak a vetőmag miatt dór tárcavezető nemrég egy írásbeli kérdésre azt válaszolta: nem tartja megalapozottnak azt, hogy az új uniós jogszabály aka­dályozná a tájfajták vetőmagjai­nak felhasználását. Az Európai Bizottság novemberben állította össze a növényi szaporítóanya­gok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló jogszabályter­vezetét. Az európai biztosok tes­tületé május 6-án nem szavazta meg a jogszabályt, így még nem lépett hatályba, de a tervezetből csak részleteket lehetett eddig megtudni. A tárca egyébként cáfolta, hogy a termelők nem vihetnének a piacra olyan árut, amelynek vetőmagja nem szere­pelne a nemzeti regiszterben. Magyarországon az utóbbi években növekvő igény van a régi helyi fajták és a külterjes körülményeket is jól bíró hagyo­mányos fajták termesztésére, így sorban alkották meg a „táj­fajta” rendeleteket. 2008-ban a génerózió által veszélyeztetett, de a származási helyükhöz al­kalmazkodott szántóföldi növé­nyekre és kiónjaikra dolgoztak ki szabályozást. Egy év múlva az egy adott helyen hagyományo­san termesztett zöldségfajok, illetve a kereskedelmi növény- termesztési szempontból tény­leges értékkel nem rendelkező zöldségfajták elismeréséről hoz­tak törvényt, tavaly pedig a gyü­mölcsfajtákról. ■ E. S. 120 millió génmegőrzésre A tájfajta rendeletek megjelené­se óta a Nemzeti Élelmiszer­lánc-biztonsági Hivatalnál (NÉ- BIH) eddig 5 zöldség- (2 fokhagy­ma, 1 hagyma és 1 paprika, 1 káposzta), 2 mák- és mintegy 120 gyümölcstájfajtát (melyből mint­egy 40 bejelentés bizonyult meg­alapozottnak) regisztráltattak. A történelmi világfajtákat a NÉBIH nem tudta elfogadni. A Növényi Diverzitás Központhoz (NÖDIK) idén 715 kérés érkezett kisterme­lőktől, önkormányzatoktól, hogy az őrzött táj fajtákból adjanak mintákat Az agrártárca tavaly 119,7 millió forinttal támogatta a génmegőrzési tevékenységet. KOZELET*

Next

/
Thumbnails
Contents