Somogyi Hírlap, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-22 / 117. szám

Parkourok akadályozták meg a kaposvári emberrablást film a klipből A zenés betét csak egy részlet a tehetséges középiskolás csoport készülő félórás alkotásából Rémülten menekül a szerelmes- pár a kaposvári utcákon, mögöt­tük három fegyveres tinédzser lohol, s a duó hiába menekül be a kapualjba, elkapják őket. A sző­ke lány és barátja szerencséjére a színházparkban gyakorló par­kourok - városi akadályokat ak­robatikus mozdulatokkal legyű­rő extrém sportolók - szemtanúi az emberrablásnak, a csoport után erednek, s némi közelharc után kiszabadítják a párost. Happy end. A pörgős zene el­hallgat. Snitt.- Figyelemfelkeltésnek szán­tuk a klipet - mondja Bizderi Zsolt, a kaposvári Lorántffy re­formátus gimnázium 18 éves ta­nulója, aki az építőiparis Lász­gatni kézi kamerákkal, de egy félórás filmhez már sokkal több kell. Például mikrofonok és meg­felelő hangtechnika is, ugyan­is a gombhoz kabátot módszer­rel készülő alkotást rpár rendes hangosfilmnek szánják. így az­tán bíznak benne, hogy lesznek, akik a segítségükre sietnek, cse­rében elárulják: a legnagyobb vi- deómegosztón néhány nap alatt, s mindenféle hírverés nélkül is már több mint félezer látogatót vonzó klip valójában a kisfilm- ben szereplő szőke lány álma. Aki aztán felébred, s ekkor kide­rül, bár eredendően a tudatalatti­ja dolgozott, az álom és a valóság szoros kapcsolatban állnak egy­mással... ■ A.V. vek szerint nyár végén forgatni kezdett filmjük. Bizderi Zsolt ugyanis a film­szakmában képzeli el a jövő­jét, a Színház- és Filmművésze­ti Egyetemen akar továbbtanul­ni, s társai sem szeretnék kiak­názatlanul hagyni kreativitásu­kat. Zsolt amúgy kilenc, míg Ró­bert tizenegy esztendős kora óta érdeklődik a filmkészítés iránt, s egy amatőrfilm forgatáson is­merkedtek meg bő másfél éve. Azóta együtt dolgoznak, közö­sen írták például a klip forgató- könyvét is, s már gőzerővel ké­szülnek a nyári forgatásra.- Csak éppen nincs kameránk - ismeri el Zsolt, aki szerint egy kétperces klipet még le lehet for­ló Róberttel, valamint jónéhány barátjukkal leforgatta a két­perces kisfilmet. - Talán sike­rül rábírni a mai fiatalokat, ne csak üljenek a tévé és a számító­gép előtt, hanem legyenek kre­atívak. És persze az sem volt mel­lékes, hogy a diákok remekül szórakoztak a félnapos forgatás alatt. Olyannyira, hogy elhatá­rozták, egy nagyjából félórás fil­met eszkábálnak a klip köré, ki­bővítve és elmagyarázva a tör­ténetet. A fiúk nem először pró­bálkoztak forgatással, már díjat is nyertek egy videóklip-pályá- zaton, mely ugyanolyan jó lesz majd hivatkozási alapnak, mint legújabb alkotásuk, vagy a ter­Filmforgatás a kaposvári parkban. Kreativitásra ösztönzik kortársaikat MEGYEI KORKÉP 2013. MÁJUS 22., SZERDA Konfirmáció: tizenkét ifjú tett vallást hitéről Kilitiben reformátusok Az ünnepi is­tentiszteleten 12 ifjú sorakozott fel az úrasztala köré. Á zsúfolá­sig megtelt a kiüti templomban vallást tettek arról, hogy Krisz­tusnak igaz követői, a reformá­tus egyháznak holtig hűséges és áldozatkész tagjai lesznek. Számontartják azokat is, akik szintén itt konfirmáltak több év­tizeddel ezelőtt. Tíz éve szokás, hogy a 40-50-60-70 éve hitüket megváltókat „összegyűjtik” és köszöntik. A fennállásának 390. évfor­dulóját ünneplő ságvári eklé­zsia kétszáz éves templomában öt fiatal tett konfirmációi foga­dalmat. Az új egyháztagokat a presbiterek énekkel köszöntöt­ték, míg Dancs Ferenc gond­nok szívhez szóló szavakkal. Eb­ben a közösségben is megemlé­keztek a régi bizonyságtevőkről: a fél évszázada konfirmáltakat hívták meg az ünnepi alkalom­ra. Mindkét gyülekezet templo­mában hárman szolgáltak; Tö­rök Zoltán zalaegerszegi, Bozso- ki-Sólyom János kiüti lelkipász­tor és Balogh Dávid teológiai hallgató. ■ Gamos Adrienn Hit a középpontban- urunk a keresztényeket őrálló­ul állította a nép mellé. Hogy ta­nítsanak másokat istenismeretre és lelkesítsenek tiszta és igaz élet­re. A feladatok elvégzéséhez kér­jük a Szentlélek erejét segítsen abban, hogy a ránk bízottak kö­zül senki ne kallódjon el, hanem bontakozzon ki hite és embersze- retete - összegezte gondolatait Csorba Tamás plébános Lábo- don a katolikus egyházközség közösségi találkozóján. A több helyről összesereglett híveknek a nagyatádi Czindery Szépmíves Céh mutatta be „Pecsét az Isten trónusán”című irodalmi összeál­lítását. Szeretetvendégséggel zár­ták az együttlétet. Bozsoki-Sólyom János áldása Kezelik az iskolai agressziót konfliktusok Francia, román és magyar szereplők keresik a hatékony módszereket Európai fiatalok fogtak ösz- sze az iskolai agresszió ellen. A kezdeményezés egyik főszereplője a nagyatádi Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola, amely egy Comenius-projektben dolgo­zik két francia és egy román intézménnyel. Jeki Gabriella A közös munka szeptemberben eündult, valamennyi diák a sa­ját országában gyűjtött szavakat az agresszióval, konfliktuskeze­léssel kapcsolatban. A partnerek novemberben találkoztak a fran­ciaországi Beamont Bolbec-ben, most pedig Nagyatádon.- A kortárs mediációt, mint az iskolai konfliktusoldás egyik esz­közét tanultuk a franciáktól - mu­tatta be a tíz éve működő mód­szert Büttnemé Bódy Ágnes igaz­gató. - A tapasztalatunk az, hogy a diákok nemcsak az intézményi, hanem az otthoni konfliktusokat is jobban kezelik. A módszerért Corinne Nonine kapott innováció díjat, melynek alapja: havanegy vagy több konf­liktus, melyben a diákok meg­jegyzéseket tesznek egymásra, akkor a szaktanári figyelmezte­tés nem vezet sehová, nem ér cél­ba. A kortárs médiádéval a gim­názium az iskola személyzetében is partnert talált, akik ott élnek a gyerekek között, látják a feszült­ségeket.- A konfliktusok 12 és 16 év kö­zött jellemzőek, ezeket nehéz jól kezelni, de a mediáció során kide­rülhet a problémák forrása - teszi hozzá az igazgató. - A problémás esetek - lökdösődés, rivalizálás, féltékenység, gúnyolódás - láttán a szereplők kapnak egy papírt a bevont személyektől, azzal a ta­náccsal: „menj és kérj mediációt”. Ezután a két diák az ifjúságvé­delmi felelősnél egy adott időpont­ban két kortárs mediátorral talál­kozik (felnőttek nélkül): a „tettes” és az „áldozat” elmeséli a történ­teket a saját szemszögéből, jegy­zőkönyv készül, végül közösen kémek javaslatokat a konfliktus megoldására, és értékítélet nélkü­li megegyezés jön létre.- Ha a diákok egy kortárstól kapják az erkölcsi alapelveket, azon biztosan elgondolkodnak - hangsúlyozza a szakember. - Ez azonban nem bírálat vagy értéke­lés, hanem útmutatás. Parié francais? - Franciák Nagyatádon A DRÁMAPEDAGÓGIÁT, mintag- ressziókezelési módszert ismerték mega francia tanulók Nagyatá­don. Az egy hetes programon a gyerekek maguk is közösségépítő­vé válva, játékokon keresztül ol­dották a nemzetek közötti feszült­séget, melyben nem csak a diá­kok, hanem a tanárok és az igaz­gatók is részt vettek. A résztvevők a dráma bemutató óra után a módszer legfontosabb állomásait ismerhették meg, a tapasztalati utat követve próbálták ki a táncot, mint feszültségoldó és kapcsolat­teremtő módszert, de értelmező szótárt is készítettek, például ar­ról, hogy mi is az a tolerancia. Közös munkában francia és magyar diákok: több módszert is bevetnek az iskolai agresszió kezelésére Iskolarendőrség: az igazgató szerint a kaposvári általános iskolában nincs rá szükség ► Folytatás az 1. oldalról szigeti món\ka gyermekpszicho­lógus szerint egyre több az olyan gyerek, aki magatartási problé­mákkal küzd, ám ez arra vezet­hető vissza, hogy a korai életkor­ban hiányt szenvedtek magatar­tási példákból. Őket abban kelle­ne támogatni, hogy helyrehoz­zák az alapvető értékrendszeri hibáikat. S erre általánosságban egy rendőr nem alkalmas. A rendvédelmi szervek munkatár­sai szigorú szabályrendszerben dolgoznak, ez a fajta szigor gyakran ellenállást vált ki a gye­rekekből, akiknek sokszor in­kább érzelmi támogatásra lenne szükségük, melyet jobban meg­kaphatnak a pszichológustól és a pedagógustól.- abban biztos vagyok, hogy is­kolarendőrség bevezetése az első időkben látható eredményeket hoz - folytatta -, ám a mélyebb problémákra nem ad megoldást. A visszatartó erő csak ideig-órá- ighat. Sokkal többet érne, ha a mentálhigiénés szakemberek vagy pszichológusok teljes óra­számban dolgozhatnának az in­tézményekben. A diákok látható igénye, hogy bizonyos témákról ne a tanárokkal beszélgessenek. A kaposvári iskolák az átlagnál jobb helyzetben vannak, hiszen mindenütt dolgozik iskolapszi­chológus, ám még így is kevés idő jut a problémák megoldásá­ra. Szigeti Mónika szerint áttö­rést hozhat az új irányvonal, mi­szerint 500 gyerekenként „jár” majd egy óvoda- vagy iskolapszi­chológus.- A rendőr nem feltétlenül az erő­szakot, de a szigort testesíti meg- tette hozzá -, s ennek pedagó­giai hatása megkérdőjelezhető. Nem beszélve arról, minél idő­sebb egy gyerek, annál kevésbé visszatartó ez számára. Főként, ha olyan közegből érkezik, ahol a rendőrt nem tartják veszélyfor­rásnak. A szakemberek szerint vélhető­en az iskolai fegyelmi és rendőr­ségi ügyek alapján döntenek majd az illetékesek, mely intéz­mények számítanak kiemelten veszélyeztetettnek, hová kerüljön iskolarendőr.- A kaposvári általános iskola egyetlen tagintézményében sem lesz iskolarendőr - tájékoztatott Szabó Zoltánné Kudomrák Zsu­zsanna, az iskola igazgatója -, mindenütt nyugodt légkörben oktatnak, az adódó kisebb konf­liktusokat a pedagógusok meg­felelően kezelik. Az iskolarend­őrség felállítása ugyanakkor nem elvetendő, hiszen akadhat­nak olyan középiskolák, ahová szélsőségesen deviáns diákok járnak, velük szemben ez megfe­lelő intézkedés.- remélem, nálunk lesz! - mondta Agócs Attila, a kaposvá­ri építőipari szakközép- és szak­képző iskola igazgatója, aki hoz­zátette, az idei tanévben 62 diá­kot kellett eltávolítaniuk az in­tézményből... - Szerintem min­den iskolába kellene iskolarend­őr, a mai fiatalsággal jelentkező problémák ugyanis nem csak egy-egy intézményt érintenek. Az általános iskolákra is gondo­lok, hiszen az alapvető gondok már ott kialakulnak, a középfo­kú oktatási közeg már csak fel­erősíti azokat, melyek adott eset­ben egy szakképzőben jobban jelentkeznek, mint egy gimnázi­umban, hiszen előbbiben több problémás gyerek kerül egy kö­zösségbe. AZ igazgató abban egyetértett a gyermekpszichológussal, hogy az iskolarendőr nem a legideáli­sabb megoldás a gondok kezelé­sére, ám szerinte sok esetben a visszatartó erőnek is nagyszere­pe lehet.- bár láttam diákokat, akikben kifejezett ellenállást váltott ki a rendőr - ismerte el Agócs Attila.- Úgy gondolom, az az iskola­rendőr lehet majd sikeres, aki bizonyos feladatokat át tud majd venni az iskolapszichológustól. Például, ha megfelelő viselkedé­si formákat mutat, többet érhet, mintha felemeli a szavát. Az iga­zi változásokhoz persze a csalá­di háttereket kellene rendbe ten­ni, ám sajnos a diákok egyre na­gyobb része érkezik olyan közeg­ből, ahol nem találkoznak a megfelelő magatartási formák­kal és értékrenddel. Persze ez összefügg a gazdasági helyzet­tel: nem véletlen, hogy Somogy­bán több az ilyesfajta gond, mint például a nyugat-magyarországi régióban. VAS ANDRÁS Az agresszió kezelésére nem csak a franciák adtak a somo­gyiaknak javaslatot. A nagyatá­diak mindezt a drámapedagógia segítségével kezelik. Az az alap­ja, hogy a gyerekek kommuni- kádója rengeteg félreértést hor­doz. Ahogy a magyar-francia ta­lálkozón megfogalmazták: a sze­mélytelen számítógép klaviatú­rája mindent elbír, ezért a szem­től szemben beszéd nehézsége­ket okoz. Ezért is készült felmérés a konfliktuskezelés hatékonyabb megvalósítására.- A tanulók gyakran felül vagy alulértékelik magukat, és az ag­ressziónak ez az alapja - fogal­mazta meg Hujber Tamásné pszi­chológus. -A több mint 150 kollé­giumi tanuló között végzett kuta­tás azt mutatja, hogy a hátrányos helyzet és az anyagi nehézségek erősítik a szorongásra, depresszi­óra való hajlamot is. Nagyatádon vallják: a dráma- pedagógia jó módszer a problé­mafelvetésre, az erkölcsi kérdé­sek tisztázására, értékítélet men­tesen segíti a feszültségoldást és az önismeretet is. 4

Next

/
Thumbnails
Contents