Somogyi Hírlap, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-22 / 117. szám
2013. MÁJUS 22., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP 3 Aki gyereket vállal, kockáztat felmérés A kismamáknak manapság csupán a felét várja vissza a munkáltatója ► (Folytatás az 1. oldalról) A TÁRKI 2012. októberi kutatásában arra kereste a választ, hogy a GYES-en, GYED-en vagy egyéb gyermekgondozási szabadságon lévő nőknek van-e hova visszamenniük dolgozni, és milyen tényezők határozzák meg azt, kiknek van inkább lehetőségük erre. A kutatás most nyilvánosságra hozott eredménye többek közt azt is bizonyítja, hogy a gyermekvállalás a sok öröm mellett kockázatot is jelenthet: pénzben is kifejezhető hátrányokat, amely a kisgyermekes anyákat amiatt érinti, mert gyermekük született, és emiatt hosszabb-rövidebb időre kiesnek a munkaerőpiacról. Visszatérni pedig gyakran vagy nincs lehetőségük, vagy korábbi pozíciójukhoz képest alacsonyabban fizetett állásokban találnak maguknak munkát.- A jelenleg GYES-en, GYED-en lévő nők felének, 49 százalékuknak van olyan munkahelye, ahova vissza tud térni - derül ki a TÁRKI kutatásából. - Ha az iskolai végzettség mentén kirajzolódó különbségeket tekintjük, azt látjuk, hogy a magas iskolai végzettségűek e téren is jobban állnak, hiszen sokkal nagyobb valószínűséggel van lehetősége a magasan iskolázottaknak visszatérni régi munkahelyükre. A legfeljebb 8 osztállyal rendelkező GYES-en, GYED-en lévő nők mindössze 12 százaléka, míg a diplomások 92 százaléka jelezte, hogy van munkahelye, ahova visszamehet dolgozni. A szakmunkás végzettséggel rendelkező nők Vastapsot arattak Hátország fejedelmei 58 százaléka, az érettségizettek 42 százaléka számolhat azzal, hogy van hova visszatérnie dolgozni. A munkahely(vissza) szerzésben erőforrásként mozgósítható tudások és ismeretek, mint például a jogosítvány, az idegennyelv-ismeret vagy éppen a rendszeres számítógéphasználat jellemzően hiányoznak azon GYES-en, GYED-en lévő nők tudáskészletéből, akiknek nincs hova visszamenniük dolgozni. Ez persze tovább rontja a munkaerőpiacra való visszailleszkedésük esélyeit. Ám egyre kevesebb olyan munkáltató van, amelyik tetten érhető módon küldi el alkalmazottját azért, mert babát vár. Hiszen számos nyertes per bizonyítja a munkavállaló védettségét s a munkaadó jogszerűtlen magatartását ilyen esetben.- Viszont jó azt is tudni - tette hozzá Berdár Valéria -, hogy a védelem a próbaidő alatt is megilleti a munkavállalót. Jogszerűtlen ez idő alatt is megszüntetni a munkaviszonyt ilyen okok miatt. A szociológus persze ennek hosszabb távú hatásait is vizsgálja: a munkaadó ilyen jellegű pressziója tovább odázhatja az amúgy is nagyon kitolódott női gyermekvállalási kort. A gyermekvállalás átlagos ideje néhány évtized alatt 22-24 évről 26-28 évre tolódott ki, s egyre gyakrabban 30 fölött szülnek a nők. Ezen túlmenően a munkahelyek számának csökkenése sem kedvez az amúgy is szomorú születési statisztikának... ■ Márkus Kata A baba szüleivel biztonságban érzi magát. A cél, hogy a szülők is biztonságban érezhessék magukat gyerekkel is Ha nem vállal túlórát, külföldi utat a nő, visszaveszik, de nincs előléptetés esélyegyenlőség a munka világában címmel végzett kutatást az Egyenlő Bánásmód Hatóság ennek eredménye azt bizonyítja, hogy annak az anyukának, aki nem tudott visszamenni korábbi munkahelyére, többnyire nem volt egyszerű új munkahelyet találni. Voltak viszont, akik- inkább a tervezettnél hamarabb dolgozni kezdtek - szülés után egy-másfél évvel -, mert féltek, illetve szóltak nekik, hogy később már nem lesz rá lehetőségük. A kisgyermekes anyukák közül összesen ketten mentek vissza részmunkaidőbe dolgozni. A megkérdezett nők többsége pedig úgy érzi, hogy nehezebb az előrejutás a nők számára, különösen ha kisgyermeke van. Egyik anyuka például arról számolt be, hogy visszavették ugyan, de azért nem léptették elő, mert nem tudta vállalni a túlórákat és a külföldi utakat. a vizsgálat kimutatta, hogy mind a munkáltatók, mind a kisgyermekes anyák a gyermek gyakori megbetegedéséből adódó munkaidőkiesés kockázatát látták a legnagyobb gondnak, illetve az óvodák és bölcsődék szokásos munkaidőtől eltérő nyitvatartási rendjét. Svájciaknak mutatkoztak be a somogyi idősek Képeken és filmen örökítették meg a tájat siker Székesfehérváron a 14. Kortárs Művészeti Fesztiválon, az 55. évi fennállását ünnepelő Szabad Színház társulata előadta Ujkéry Csaba Hétország fejedelmei című könyvéből adaptált történelmi drámát. Az ősbemutató a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola színháztermében, telt ház előtt vastapsos sikert aratott. ■ C. A. kultúra A Nyugdíjas klubok és Idősek „Életet az éveknek” országos szövetsége javaslatára három hagyományőrző csoportot hívtak meg Hévízre a svájci-Ma- gyar konferencia keretében rendezett kultúrnapra. Köztük volt a szentgáloskéri citerazenekar és a csokonyavisontai Borostyán Nyugdíjas Klub hagyományőrző csoportja. Előbbiek hangszeres-énekes műsorral, a dél-somogyiak két tájegység táncával léptek fel; rimóci „kapuzós” kari- kázót és kalocsai „fércelőt” mutattak be. A szereplők ajándék- csomagot kaptak a svájciaktól. Hasznos információkhoz is jutottak: szó volt a két ország nyugdíjrendszerérői, gyógyászati kezelésekről, s az időskori ápolás lehetőségeiről is. ■ Gamos A. program A Marcali Kulturális Központ a Társadalmi Megújulás Operatív Programhoz benyújtott nyertes pályázatának keretén belül, a fotó és film szakkör tagjai a Boron- ka-melléki Tájvédelmi Körzetbe látogattak. Szamódy Zsolt Olaf, a Magyar Fotóművészek Szövetségének elnöke, a projekt művészeti vezetője és Bognár Endre, a foglakozások vezetője irányításával fedezték fel, örökítették meg a diákok a táj szépségét. A diákok fotóiból később kiállítás is nyílik a Kulturális Korzóban, illetve a filmeket is bemutatják az érdeklődőknek. ■ Vigmond E. BALASSA TAMÁS Rendőrt a kaptafához! kerülgetem, méregetem a fogalmat, de sokadik olvasatra sem tudom az elmezavar tárgykörén kívül értelmezni az iskolarendőrség státuszát. Miszerint nyomozók ülnek egyes veszélyeztetett iskolák tantestületeibe, és ott megelőzik a bűnt. Nem kételkedve a rendőrök pedagógiai képességeiben, volnának kétségeim a terv sikerét illetően. vegyük zákányi vagy Marék tanár urat. Mindkettő neves egyénisége, zsenije volt a kaposvári közoktatásnak. Zákányi tanár úrra annak ellenére kiváló koponyaként emlékszem, hogy kulcscsomókkal dobálta a meglepett lurkókat, ám annalesek nem írnak róla, hogy akár csak könnyű testi sértést is okozott volna: vagy jól célzott vagy rosszul. Marék tanár úr is archaikus pedagógiai iskolát követett, látott még pedellust pálcával, szerzett is egyet magának fémből. Személyes példájukkal mindent megtettek azért, hogy a nevelésben inkább a lágyszívű kántor nyomvonalon haladjak, de személyes példájukkal egyúttal azt is megtanították, tiszteljem, ha valaki imádja a zene vagy a történelem világát. Szakmaszeretetben Kontra tanár úr volt a csúcs, akit áhítattal hallgattam, bár csak ritkán értettem, amit a periódusos rendszerről mond. Hornung tanárnőre viszont mint sorsdöntő fordulatra emlékszem, miatta döntöttem el, hogy égető rosszcsont helyett inkább próbálok jó ember lenni. Szinte semmit sem tett, csak szeretett. A nyomozókat nem szeretet- re képezték ki. Lehet, hogy sikerük lesz, de akkor jó tanárok. Mert a neveléshez azok kellenek. Sok jó tanár. És sok jó példa. Iskolában, közéletben. Ebből bizalom lesz, belőle megértés. Mert a felnőttek többségének lövése sincs a fiatalokról. Az y-generációtól tanulni kell, aztán tanítani őket. Különben bottal üthetjük a rosszcsontok nyomát... Szeretet és hit totókon, rajzokon művészet Szemere Antal elsősorban építész, de nagyon szeret rajzolni „Ennyi volt... Eddig” - mondta kiállításáról Szemere Antal építész, akinek 70-70 rajza és épületfotója látható péntektől a barcsi Dráva Muzeális Kiállítóhelyen. Azt mondja, évek óta bíztatja a baráti köre és elsősorban a felesége, hogy kiállításon mutassa be terveit és az otthonában nagy becsben tartott útirajzait, családhoz, szerelemhez kapcsolódó skicceit.- Már majdnem nyugdíjas vagyok, túljutottam egy életszakaszon, ezért most úgymond megadtam magam - mondta. - Bár építész vagyok és nem grafikus, nagyon szeretek rajzolni. Ebben a kiállításban az építész mivoltomat szeretném megmutatni. Máté Pál és Erdélyi Zoltán építészek ihlették a barcsi Szemere Antalt Hozzáteszi, tény, hogy ehhez viszont abszolút humán töltésű embernek kell lenni, mert a „végterméket” az emberek használják, vagy akár a kutyák is egy ház esetében, de akkori is fontos, hogy ne dőljön rájuk és szeressék.- Az alkotáshoz, legyen szó tervezésről vagy rajzokról szere- tetre és hitre van szükség - fűzi hozzá Szemere Antal. - A kiállítást is témák szerint csoportosítottam, az épületek válogatása is teljesen eseti. A tárlaton helyet kapnak családi házak, nyaralók, közösségi-, ipari épületek, meg nem valósult tervek, és szakrális építmények. ■ J. G. Madárijesztő. Ezzel a címmel tartottak író-olvasó találkozót kedden a kaposvári városi könyvtárban, ahol Bőhm András költő munkásságát (jobbról) barátja, Derera Mihály ajánlotta a közönség figyelmébe. A programon Nyári Szilvia, a kaposvári Csiky Gergely Színház művésze is fellépett