Somogyi Hírlap, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-22 / 117. szám

2013. MÁJUS 22., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP 3 Aki gyereket vállal, kockáztat felmérés A kismamáknak manapság csupán a felét várja vissza a munkáltatója ► (Folytatás az 1. oldalról) A TÁRKI 2012. októberi kuta­tásában arra kereste a választ, hogy a GYES-en, GYED-en vagy egyéb gyermekgondozási sza­badságon lévő nőknek van-e hova visszamenniük dolgozni, és milyen tényezők határozzák meg azt, kiknek van inkább le­hetőségük erre. A kutatás most nyilvánosságra hozott ered­ménye többek közt azt is bizo­nyítja, hogy a gyermekvállalás a sok öröm mellett kockázatot is jelenthet: pénzben is kifejez­hető hátrányokat, amely a kis­gyermekes anyákat amiatt érin­ti, mert gyermekük született, és emiatt hosszabb-rövidebb idő­re kiesnek a munkaerőpiacról. Visszatérni pedig gyakran vagy nincs lehetőségük, vagy koráb­bi pozíciójukhoz képest alacso­nyabban fizetett állásokban ta­lálnak maguknak munkát.- A jelenleg GYES-en, GYED-en lévő nők felének, 49 százalékuknak van olyan mun­kahelye, ahova vissza tud tér­ni - derül ki a TÁRKI kutatásá­ból. - Ha az iskolai végzettség mentén kirajzolódó különbsége­ket tekintjük, azt látjuk, hogy a magas iskolai végzettségűek e téren is jobban állnak, hiszen sokkal nagyobb valószínűség­gel van lehetősége a magasan is­kolázottaknak visszatérni régi munkahelyükre. A legfeljebb 8 osztállyal rendelkező GYES-en, GYED-en lévő nők mindössze 12 százaléka, míg a diplomá­sok 92 százaléka jelezte, hogy van munkahelye, ahova vissza­mehet dolgozni. A szakmunkás végzettséggel rendelkező nők Vastapsot arattak Hátország fejedelmei 58 százaléka, az érettségizet­tek 42 százaléka számolhat az­zal, hogy van hova visszatérnie dolgozni. A munkahely(vissza) szerzésben erőforrásként moz­gósítható tudások és ismeretek, mint például a jogosítvány, az idegennyelv-ismeret vagy éppen a rendszeres számítógéphaszná­lat jellemzően hiányoznak azon GYES-en, GYED-en lévő nők tu­dáskészletéből, akiknek nincs hova visszamenniük dolgozni. Ez persze tovább rontja a mun­kaerőpiacra való visszailleszke­désük esélyeit. Ám egyre kevesebb olyan munkáltató van, amelyik tet­ten érhető módon küldi el al­kalmazottját azért, mert babát vár. Hiszen számos nyertes per bizonyítja a munkavállaló vé­dettségét s a munkaadó jogsze­rűtlen magatartását ilyen eset­ben.- Viszont jó azt is tudni - tet­te hozzá Berdár Valéria -, hogy a védelem a próbaidő alatt is megilleti a munkavállalót. Jog­szerűtlen ez idő alatt is meg­szüntetni a munkaviszonyt ilyen okok miatt. A szociológus persze ennek hosszabb távú hatásait is vizs­gálja: a munkaadó ilyen jellegű pressziója tovább odázhatja az amúgy is nagyon kitolódott női gyermekvállalási kort. A gyer­mekvállalás átlagos ideje né­hány évtized alatt 22-24 évről 26-28 évre tolódott ki, s egy­re gyakrabban 30 fölött szül­nek a nők. Ezen túlmenően a munkahelyek számának csök­kenése sem kedvez az amúgy is szomorú születési statiszti­kának... ■ Márkus Kata A baba szüleivel biztonságban érzi magát. A cél, hogy a szülők is biztonságban érezhessék magukat gyerekkel is Ha nem vállal túlórát, külföldi utat a nő, visszaveszik, de nincs előléptetés esélyegyenlőség a munka vi­lágában címmel végzett kuta­tást az Egyenlő Bánásmód Ha­tóság ennek eredménye azt bizonyít­ja, hogy annak az anyukának, aki nem tudott visszamenni ko­rábbi munkahelyére, többnyire nem volt egyszerű új munkahe­lyet találni. Voltak viszont, akik- inkább a tervezettnél hamarabb dolgozni kezdtek - szülés után egy-másfél évvel -, mert féltek, illetve szóltak nekik, hogy ké­sőbb már nem lesz rá lehetősé­gük. A kisgyermekes anyukák közül összesen ketten mentek vissza részmunkaidőbe dolgoz­ni. A megkérdezett nők többsé­ge pedig úgy érzi, hogy nehe­zebb az előrejutás a nők számá­ra, különösen ha kisgyermeke van. Egyik anyuka például ar­ról számolt be, hogy visszavet­ték ugyan, de azért nem léptet­ték elő, mert nem tudta vállalni a túlórákat és a külföldi utakat. a vizsgálat kimutatta, hogy mind a munkáltatók, mind a kisgyermekes anyák a gyermek gyakori megbetegedéséből adó­dó munkaidőkiesés kockázatát látták a legnagyobb gondnak, illetve az óvodák és bölcsődék szokásos munkaidőtől eltérő nyitvatartási rendjét. Svájciaknak mutatkoztak be a somogyi idősek Képeken és filmen örökítették meg a tájat siker Székesfehérváron a 14. Kortárs Művészeti Fesztiválon, az 55. évi fennállását ünnepe­lő Szabad Színház társulata elő­adta Ujkéry Csaba Hétország fe­jedelmei című könyvéből adap­tált történelmi drámát. Az ős­bemutató a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola színháztermében, telt ház előtt vastapsos sikert aratott. ■ C. A. kultúra A Nyugdíjas klubok és Idősek „Életet az éveknek” or­szágos szövetsége javaslatára há­rom hagyományőrző csoportot hívtak meg Hévízre a svájci-Ma- gyar konferencia keretében ren­dezett kultúrnapra. Köztük volt a szentgáloskéri citerazenekar és a csokonyavisontai Borostyán Nyugdíjas Klub hagyományőr­ző csoportja. Előbbiek hangsze­res-énekes műsorral, a dél-so­mogyiak két tájegység táncával léptek fel; rimóci „kapuzós” kari- kázót és kalocsai „fércelőt” mu­tattak be. A szereplők ajándék- csomagot kaptak a svájciaktól. Hasznos információkhoz is jutot­tak: szó volt a két ország nyug­díjrendszerérői, gyógyászati ke­zelésekről, s az időskori ápolás lehetőségeiről is. ■ Gamos A. program A Marcali Kultu­rális Központ a Társadalmi Megújulás Operatív Program­hoz benyújtott nyertes pályá­zatának keretén belül, a fotó és film szakkör tagjai a Boron- ka-melléki Tájvédelmi Körzet­be látogattak. Szamódy Zsolt Olaf, a Ma­gyar Fotóművészek Szövetsé­gének elnöke, a projekt mű­vészeti vezetője és Bognár Endre, a foglakozások vezető­je irányításával fedezték fel, örökítették meg a diákok a táj szépségét. A diákok fotóiból később kiállítás is nyílik a Kulturá­lis Korzóban, illetve a filme­ket is bemutatják az érdeklő­dőknek. ■ Vigmond E. BALASSA TAMÁS Rendőrt a kaptafához! kerülgetem, méregetem a fo­galmat, de sokadik olvasat­ra sem tudom az elmezavar tárgykörén kívül értelmez­ni az iskolarendőrség státu­szát. Miszerint nyomozók ül­nek egyes veszélyeztetett isko­lák tantestületeibe, és ott meg­előzik a bűnt. Nem kételkedve a rendőrök pedagógiai képes­ségeiben, volnának kétségeim a terv sikerét illetően. vegyük zákányi vagy Marék tanár urat. Mindkettő neves egyénisége, zsenije volt a ka­posvári közoktatásnak. Záká­nyi tanár úrra annak ellené­re kiváló koponyaként emlék­szem, hogy kulcscsomókkal dobálta a meglepett lurkókat, ám annalesek nem írnak róla, hogy akár csak könnyű testi sértést is okozott volna: vagy jól célzott vagy rosszul. Ma­rék tanár úr is archaikus pe­dagógiai iskolát követett, látott még pedellust pálcával, szer­zett is egyet magának fémből. Személyes példájukkal min­dent megtettek azért, hogy a nevelésben inkább a lágyszí­vű kántor nyomvonalon ha­ladjak, de személyes példá­jukkal egyúttal azt is megta­nították, tiszteljem, ha vala­ki imádja a zene vagy a törté­nelem világát. Szakmaszere­tetben Kontra tanár úr volt a csúcs, akit áhítattal hallgat­tam, bár csak ritkán értettem, amit a periódusos rendszerről mond. Hornung tanárnőre vi­szont mint sorsdöntő fordulat­ra emlékszem, miatta döntöt­tem el, hogy égető rosszcsont helyett inkább próbálok jó em­ber lenni. Szinte semmit sem tett, csak szeretett. A nyomozókat nem szeretet- re képezték ki. Lehet, hogy si­kerük lesz, de akkor jó taná­rok. Mert a neveléshez azok kellenek. Sok jó tanár. És sok jó példa. Iskolában, közélet­ben. Ebből bizalom lesz, belő­le megértés. Mert a felnőttek többségének lövése sincs a fia­talokról. Az y-generációtól ta­nulni kell, aztán tanítani őket. Különben bottal üthetjük a rosszcsontok nyomát... Szeretet és hit totókon, rajzokon művészet Szemere Antal elsősorban építész, de nagyon szeret rajzolni „Ennyi volt... Eddig” - mondta kiállításáról Szemere Antal épí­tész, akinek 70-70 rajza és épü­letfotója látható péntektől a bar­csi Dráva Muzeális Kiállítóhe­lyen. Azt mondja, évek óta bíz­tatja a baráti köre és elsősorban a felesége, hogy kiállításon mu­tassa be terveit és az otthonában nagy becsben tartott útirajzait, családhoz, szerelemhez kapcso­lódó skicceit.- Már majdnem nyugdíjas va­gyok, túljutottam egy életszaka­szon, ezért most úgymond meg­adtam magam - mondta. - Bár építész vagyok és nem grafikus, nagyon szeretek rajzolni. Ebben a kiállításban az építész mivolto­mat szeretném megmutatni. Máté Pál és Erdélyi Zoltán építészek ihlették a barcsi Szemere Antalt Hozzáteszi, tény, hogy ehhez viszont abszolút humán tölté­sű embernek kell lenni, mert a „végterméket” az emberek hasz­nálják, vagy akár a kutyák is egy ház esetében, de akkori is fontos, hogy ne dőljön rájuk és szeressék.- Az alkotáshoz, legyen szó tervezésről vagy rajzokról szere- tetre és hitre van szükség - fűzi hozzá Szemere Antal. - A kiállí­tást is témák szerint csoportosí­tottam, az épületek válogatása is teljesen eseti. A tárlaton helyet kapnak csa­ládi házak, nyaralók, közössé­gi-, ipari épületek, meg nem va­lósult tervek, és szakrális épít­mények. ■ J. G. Madárijesztő. Ezzel a címmel tartottak író-olvasó találkozót kedden a kaposvári városi könyvtárban, ahol Bőhm András költő munkásságát (jobbról) barátja, Derera Mihály ajánlotta a közönség figyelmébe. A progra­mon Nyári Szilvia, a kaposvári Csiky Gergely Színház művésze is fellépett

Next

/
Thumbnails
Contents