Somogyi Hírlap, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-18 / 115. szám

4 MEGYEI KORKÉP 2013. MÁJUS 18., SZOMBAT A cédulákról a high tech sem szoktatta le a hadtörténész Sára Sándor biztatta: hamarabb megtanul tévézni, mint a műsorvezetők a történelmet Szakály Sándor szerint a gondolkodás nem fontosabb a tényéknél Szakály Sándor megszakította a családi hagyományt Had- és sporttudomány. Má­sodik világháború és vízilab­da. Meglehetősen ritka pá­rosítás, pláne az akadémiai doktorok között. Vas András- Az első magyar birkózó olimpiai bajnok?- Weisz Richárd - felelte gon­dolkodás nélkül Szakály Sándor.- Miért kérdezi?- Olvastam a sportos múltjáról.- Valóban, az egyetemi éveim alatt és azt követően több évig tu­dósítottam a Népsportnak: vízi-, kézi- és kosárlabdáról.- Melyik volt a kedvenc?- A vízilabda. De a kézit is sze­rettem. Persze nem kell nagy anyagokra gondolni, örültem, ha öt-tíz sort lehoztak tőlem.- Diplomázás után nem kacérko­dott az újságírással?- A Népsportnál még lehető­ségem is lett volna rá. Ám mégis az anyagilag legkevésbé előnyös ajánlat mellett döntöttem: a Had­történelmi Intézet és Múzeumba mentem segédmunkatársnak.- Honnan jött a sportszeretet?- Mindig is érdekelt, még ha a gimnáziumban csak amolyan örök cserének számítottam röp­labdában. Aztán az egyetemen hallgattam olimpiatörténetet is.-És a történelemé?- Az indíttatást a nagyapámtól kaptam, aki rendkívül lelkesen és színesen tudott mesélni mind­arról, amit a hat elemije alatt meg­tanult: Toldiról, Mátyás királyról. Emellett egy jeles középkori tele­pülésen nőttem fel, melyről még Fekete István is megemlékezett.- Meg is kedvelte a középkort. Csak hát az a fránya latin...- Egyetemig nem volt lehetősé­gem tanulni, s így behozhatatlan hátrányba kerültem.- Ha másként alakul, melyik témát kutatná?- Az oszmán hódoltság korát- Nekem a mostani jobban tetszik. A 20. századból mi érdekli a leg­jobban?- A második világháború.- A hadtörténészekről azt képzelik, akad kedvenc csatájuk.- Nem hadműveletekkel foglal­kozom, hanem személyekkel, ha­tásokkal, következményekkel.- És még mindig cédulázik?- Ezt szoktam meg.-Mennyit írt eddig?- Harminc-negyven doboz­nyit, bennük három-ötszáz cédu­lával: úgy néhány tízezret.- Elférnének egy pendrive-on.- így nem szállnak el a kompu­terről. Maximum elázhatnak.- Erre mondják józan paraszti ész.- Bár falun laktunk, apám ci­pész, anyám varrónő volt- És a fiukat minek szánták?- Anyám elve az volt, olvasson minél többet a gyerek.- Sok örömet szerzett neki, pedig falun ez a mentalitás nem általá­nos. Csodagyereknek tartották?- Dehogy! De mindenki tudta, sokat és jól beszélek, ezért azt jó­solták, pap vagy ügyvéd leszek.- Ha csak ezekből lehetett volna vá­lasztani?- Inkább az ügyvédkedés.- A sok olvasás felmentést adott a ház körüli munkák alól?- Etettem a nyulakat és a tyú­kokat, mentem kapálni a szőlőbe, vagy a nagyanyámmal-a kukori­cába. De pergettem mézet is.- Gyerekszemmel: a Paradicsom.- És ott volt a rét, a patak, aho­vá fürdeni jártunk, néha még fel is duzzasztottuk.- Nem sírta vissza, amikor Kapos­várra került?- Azért leginkább a betűk érde­keltek. És új élmények értek, mo­zi, színház, óriási könyvtár. Mert­hogy a koppányit addigra már ki­olvastam. Persze a kollégium elő­ször furcsa volt, 40-45-en lak­tunk egy hálóban, s 60-an vol­tunk a tanulószobában. Egy idő után aztán eltűntek a különbsé­gek, egyforma lett a frizuránk, a ruhánk, akárhonnan is jöttünk.- Ezek után Budapest már nem is lehetett akkora trauma.- Előbb még a katonaság követ­kezett. A mai napig nem tudja, 1967 he­lyett miért egy évvel később ren­dezték mega Ki tud többet a Szov­jetunióról? vetélkedőt A törökkop- pányi nebuló persze ezen akkori­ban nem sokat morfondírozott, dobogós let a versenyben, majd nyolcadikban megnyerte a megyei történelemversenyt. ILYEN ELŐZMÉNYEK után érthető, hogy nem vitte tovább a család apai ágának hagyományát, mely generációkra visszamenőleg a ci­pész és csizmadia szakma mellett kötelezte el magát, hanem a ka­posvári Munkácsy gimnáziumon keresztül meg sem állta bölcsész­karig. A diplomát 1980-ban sze­rezte meg, két évvel később pedig már le is doktorált Ekkor már a Hadtörténelmi (később Hadtörté­neti) Intézet és Múzeum munka­társának vallhatta magát, ahol végigjárva a szamárlétrát - s köz­ben a 90-es évek közepén a bécsi kirendeltségen is dolgozva, s meg­szerezve a kandidatúrát -1999- ben főigazgatóvá nevezték ki. Két évvel később mégis váltott, a Du­na TV alelnöke, s egyben kulturá­lis igazgatója lett, majd 2004-ben az országos levéltár főigazgatói főtanácsadójává avanzsált Innen a Semmelweis Egyetem Testneve­lési és Sporttudományi Karára vezetett az útja - ekkor lett en Mmaoktora is-, s egyetemi ta­nárként a Kodolányi főiskolán is oktatott, hogy aztán Pannon Egyetem profeszszora legyen. Há­rom éve a Kamii református egye­temre került, ahol megalapította a történelem tudományi doktori is­kolát, tavaly az Akadémia bölcsé­szettudományi kutatóközpontjá­ban lett témacsoport-vezető, végül az idén kinevezték a Nemzeti Köz- szolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettesévé. MEGANNYI SZAKMAI kitüntetés mellett rengeteg hazai és nemzet­közi szakmai társaság és szer­kesztőség tagja, s nemcsak a tör­ténelemtudomány, de a sport terü­letén is. Fő kutatási területe a má­sodikvilágháború, viszont elisme­ri, a Ki tud többet a Szovjetunió­ról? vetélkedő esetleges aktuális versenyén már nem biztos, hogy a dobogón végezne...- Ha már a sorrendnél tartunk: a felvételi. Méghozzá nem éppen oda, ahová szeretett volna.- Történelem-földrajz szakra készültem, de akkor az egyik év­ben Pesten, a másikban vidéken indították a szakpárt: 1974-ben éppen Debrecenben.- Maradt a történelem-könyvtár pár.- Elvittek katonának, így ami­kor elkezdtem az egyetemet, ép­pen indult történelem-földrajz is...- Dupla kitolás a Seregtől.- Amikor megkaptam a behí­vót, örültem, mert így megtud­tam, hogy felvettek. Jelzés volt, ha a felvételizőt berántották.- És róvidebb is lett a szolgálat.- Tizenegy hónap. És diploma után papíron még újabb hét.- Milyen egységnél szolgált?- Gépkocsizó lövész voltam. Ahogy akkoriban hívták: „nyúl”.- Az újabb angyalbőr helyett a Had­történelmi Intézet következett.- Az egyetem alatt a Külügymi­nisztérium könyvtárában dolgoz­tam, másodévtől pedig már bejár­tam az intézetbe.- Ahol végigjárva a ranglétrát se­gédmunkatársból lett főigazgató.- Húsz év alatt.- Más vezető lesz így az ember?- Sokat jelentett, hogy hosszú időt töltöttem eEegy helyen.-Mégis váltott.- Hívott a Duna Televízió, s úgy éreztem, egy Uyen lehetőséget nem lehet kihagyni.- Nem tartott az ismeretlentől?- Azért volt némi előéletem. A 80-as években sokat szerepeltem a tévében, Mécs Károllyal és Rom- sics Ignáccal megcsináltuk a Me­sél a Filmhíradót. Amikor haza­jöttem Bécsből, Sára Sándor fel­ajánlotta, készítsek műsort ná­luk. Ódzkodtam, de azt mondta, hamarabb megtanulok „tévézni”, mint a műsorvezetői a történel­met.. Még műsort is vezettem.- Mostanság kevesebbet szerepel.- Hiába a rengeteg tévé, keve­sebb az Uyesfajta műsor. Vagy­is nem az a baj, hogy nem én va­gyok azokban a műsorokban, ha­nem, hogy nincsenek...- Közéleti kérdésekben keresett maradt. Azok közé tartozik, akiket bármelyik tévében szívesen látnak.- Azért általában minden tévé­nek megvannak a saját, bejáratott történészei. De talán azért hív­nak, mert ragaszkodom a vélemé­nyemhez.- Mint a csendőrséggel kapcsola­tos vitában. A politika saját szájíze szerint ragadott ki részleteket a tör­ténetükből aszerint, hogy dicsőíteni vagy átkozni akarta a testületet.- És így terjednek a szamársá­gok. Pedig csak objektíven meg kell nézni, képes volt-e a szerve­zet fenntartani a rendet, megvé­deni az emberek vagyonát A fel- derítettségi mmutatóik 85-90 szá­zalékosak voltak. Egyesek viszont csak azt a képet látják, hogy 1944- ben ott állnak az Auschwitzba in­duló vagonok meüett.-Ott is álltak.- Parancsra. Sokszor azt sem tudták, mi lesz a rájuk bízott em­berek sorsa. Nem kell ideaüzálni őket, de a tényeket ismerjük el.- A 20. századi történelemből a po­litikai oldalak érdekük szerint cse­megéznek. Szakszemmel ez borzal­mas lehet.- És akik beszélnek róla: vala­hogy nem látni őket a könyvtá­rakban, levéltárakban. Minden­kinek lehet véleménye, de az ér­vek ellen érveket, a tények ellen tényeket soroljon. brKfil 3TI- A politikusok valahogy mégis sze­retik a házitörténészeket...- Poütikusból rengeteg van, ál­lamférfiből sokkal kevesebb...- Át lehet adni ezt a gondolkodás- módot a diákoknak? Nehéz. Pedig nem akarom senkire ráerőltetni a véleménye­met, adok alternatívát, azaz vá­laszthatnak. Csak indokolják meg, ha valamiről máshogy gon­dolkodnak, mint én. Fontos az ön­álló gondolkodás, de nem jobban, mint a tények és adatok.- Alkalmasak erre a mai hallgatók? Az egyetemi oktatók panaszkod­nak, egyre hígabb a diákanyag.- Kár volt Uyen szélesre tárni az egyetemek kapuit. Régen ugyan nehezebb volt bekerülni, jobban keUett izgulni a felvételin, de job­ban megbecsülték, aki bekerült. És hogy honnan került be... Egyenruhások örömzenéje a megyeszékhelyen katonazenekari fesztivál Huszonegyedszer vonultak fel a kaposvári főtéren a mundéros muzsikusok Somogyi katonákat is ünnepeltek Tata, Székesfehérvár, Szolnok és Kaposvár katonazenekara, s a katasztrófavédelem zenekara is fellépett a XXI. Katonazene­kari Fesztiválon Kaposváron. A város különböző pontjain szol­gáltatott térzene után vonul­tak a Kossuth térre, ahol soha annyi meglepetéssel nem ké­szültek az egyenruhás zeneka­rok a fesztiválra, mint az idén, ágyúszóval, közönségbarát ze­nékkel, igazi látványos gyep- show-val várták nem csak a ka­tonazenéket kedvelőket. Az ösz- szevont műsorban közreműkö­dött a Duna Művészegyüttes. Szombaton összesen 250 ze­nészt felvonultató összképpel várják az érdeklődőket. ■ M. K. Humor és látványosság. A zene mellett a vidámságé volt a főszerep a találkozó első napján, s nem lesz ez másként a szombati rendezvényeken sem honvédelem Közel százhúszan vettek részt pénteken azon az ünnepi megemlékezésen, me­lyet a Noszlopy Gáspár honvéd nyugállományúak klubja szer­vezett a kaposvári Berzsenyi parkban. - Az 1849. május 21- iki dicső események, Buda visz- szafoglalásának 164. évfordu­lójára emlékezünk: ezt a na­pot 1992. óta a honvédelem nap­jaként tiszteljük - hangoztatta köszöntőjében Dinya Miklós, a honvédségi klub elnök-helyette­se. Jakó Gergely, a megyei köz­gyűlés alelnöke - méltatva a ka­tonák helytállását - a többi közt rámutatott: ezen a napon azokat ünnepeljük, akik szívükön vise­lik hazánk védelmét. ■ H. M.

Next

/
Thumbnails
Contents