Somogyi Hírlap, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-26 / 97. szám
li.Oilili.LL HÍRSÁV Május 10;ig lehet pályázni Ocsára újra lehet pályázni az ácsai szociális és családi- ház-építési programban való részvételre, a jelentkezési határidő május 10. - hívta fel tegnap a figyelmet Ócsán a szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár. Soltész Miklós közölte, hogy a lehetséges pályázók köre kibővül például olyan családokkal, amelyek esetében a lakóingatlant nem a jelzáloghitel-szerződésből eredő tartozás miatt, hanem egyéb, lakhatással összefüggő tartozás - például közmű, közös költség - miatt árverezték el, ugyanakkor a lakóingatlanon a pénzügyi intézmény jelzálogjoga is fennállt. A lakóparkba a legtöbben a főváros agglomerációjából érkeznek. ■ VG Feloldott titkosság a Portik-Laborc-ügyben az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke feloldotta a Laboré Sándor volt titkosszolgálati vezető és két másik ember november 27-i bizottsági meghallgatásáról készült jegyzőkönyvek titkosságát. Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke hangsúlyozta: továbbra is a teljes átláthatóság és nyilvánosság pártján állnak a Laborc-Portik találkozók megismerhetőségében. ■ VG Összefogás a debreceni egészségiparért a 2014-2020 közötti időszak egyik kiemelten fontos fejlesztése Debrecenben a komplex egészségügyi gazdaságfejlesztési program, ami nem csupán regionális jelentőségű, de határon átnyúló hatású fejlesztéseket is tartalmaz - hangzott el az „Egészségipar és innováció 2014-2020” címmel rendezett nemzetközi konferencián. A Health4Growth projekt célja Debrecen egészségipari stratégiájának elkészítése. ■ VG Hiába nőtt mára az ezredfordulós szint több mint tízszeresére a közszféra adósságállománya, nem kapnak külön pénzt az adósságrendezésre sem a kórházak, sem az egyetemek, főiskolák, sem pedig a kormányhivatalok. Haiman Éva Több mint tízszer annyi adóssága van jelenleg havi szinten átlagosan az állami intézményi körnek, mint az ezredfordulón - derül ki a Magyar Államkincstár adataiból. 2000-ben még csak 5,8 milliárd forinttal, az idei első három hónap statisztikái szerint viszont már 66,7 milliárddal tartoztak. Az elmúlt három évben különösen ütemesen emelkedett az egyetemek, kórházak és egyéb közintézmények adóssága a 2010-es 28,3 milliárdról egy év alatt 58 milliárdra, majd ez év március végére 72 milliárdra tornázva fel azt. Az államháztartáson belüli tartozás az összes adósságnak csak egy kisebb hányada: 9,4 milliárd forint. Ennek több mint 78 százalékát azonban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, azon belül a kormányhivatalok adják. Ennek ellenére, mint a KIM-nél megtudtuk, nem terveznek számukra külön konszolidációs csomagot. Úgy gondolják ugyanis, hogy az ön kormányzatokkal együtt átvett adósságállomány részben a racionalizálással kezelhetővé válik. Másrészt, mint tudatták, több területen az egyes szakfeladatok elvégzéséhez év közben többletforrásokat biztosítottak, amelyekkel gazdaságosabbá válik a működés. Az állammal szemben fennálló adósságokhoz képest a kifizetetlen szállítói-szolgáltatói számlaállomány csak márciusban 57,4 milíiárd forint volt, amiből meghatározó hányadot, 43,6 milliárd forintot képviselt a kifizetetlen áruk ellenértéke, de a közüzemi szolgáltatóknak is 9,2 milliárddal tartoztak a közintézmények. Az államháztartás legnagyobb adósai az Emberi Erőforrás Minisztériumához (EMMI) tartozó egyetemek, főiskolák, kulturális intézmények és persze kórházak. Ezek nem kevesebb, mint 58,9 milliárd forinttal tartoznak, döntően beszállítóiknak. Az egészségügyi intézmények tartozása kereken 33, az egyetemeké, főiskoláké 20,1 milliárd forint volt az előző hónapban. Ez utóbbin belül a betegellátást is végző négy egyetem tartozása 12 milliárdot tett ki, negatív rekorder a Szegedi Túdományegyetem 5 és a Pécsi Tüdományegyetem 4,8 milliárd forintnyi ki nem fizetett számlával. Akiknek rendezik az adósságát A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból 480 millió forintot fordítanak a kiemelt sportágak adósságkonszolidációjának támogatására az egyik legutóbbi kormányrendelet szerint Az utóbbi idők legnagyobb konszolidációja az önkormányzatok - egyébként még le nem járt - pénzintézeti adósságának átvállalása volt, ami 684,3 milliárd forintba került Felvetődött az egyházak adósságainak átvállalása is, amely főként a reformátusokat érintené, csaknem 3,5 milliárd forintos nagyságrendben. A kórházak adósságrendezésére, amint azt az egészség- ügyi helyettes államtitkár a beszállítók értésére adta, az idén nincs lehetőség. A felsőoktatási intézmények konszolidációja azonban, amire tavaly maga a miniszterelnök tett ígéretet, állítólag már javában zajlik. Az EMMI tájékoztatása szerint egyrészt azzál, hogy - amint egy tavaly december végi kormány- határozat megállapítja - „Magyarország 2013. évi központi költségvetés jelentős többletforrást biztosít a felsőoktatás részére, ezen belül a felsőoktatási intézmények adósságrendezésére”. Másrészt, a Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alapon keresztül további mintegy 11 milliárd forint juthat a felsőoktatási intézményekhez, amit a tárca tájékoztatása szerint idén nyáron, kora ősszel, illetve az év folyamán folyamatosan kifizetnek. A költségvetési fejezeti soron lévő támogatások, valamint az intézményi kiválóságra elkülönített 10 milliárd forint kifizetéséhez szükséges intézkedési tervek jóváhagyása jelenleg zajlik. A felsőoktatási intézmények a következő hetekben jutnak majd ezekhez a támogatásokhoz. Mennyi fát vágnak ki a négymilliárdos mobngátért? árvízvédelem „A Pünkösfürdő közelében lévő galériaerdőben mintegy 700 darab öt centimé- j térnél kisebb törzsátmérőjű fát kell kivágni a Római-parton a védmű építésével összefüggésben, a platánokat meg fogják védeni” - közölte tegnap Budapest főpolgármestere a köztele- j vízióban. Tarlós István szerint a fakivágások elleni tiltakozások alkalmával sok rosszindulatú ostobaság hangzik el, a valóban védendő fákat megvédik. Több civil szervezet is tiltakozott, hogy a főváros 453 fát vágna ki a Római-parton, de a mobilgátépítésnek áldozata lehet még több ezer fa is. A mobilgát kiemelt kormányzati projekt státuszban van, ezért engedélyeztetése gyorsított eljárásban zajlik, a tiltakozók szerint így egy hónapon belül megszerezhetik az építéshez szükséges dokumentumokat. A Fővárosi Közgyűlés döntéselőkészítő tanulmányában a műszaki költségbecslés alapján a mobilgát költsége 4,14 milliárd forint volt. Az Erbo-Plan Mérnöki Szolgáltató Kft. tervei alapján egy 1330, egy 801 és egy 580 méteres szakaszon, közel 10 méter magas alumínium betétpallós mobilfal- | ból álló rendszert húznának fel. A vasbeton gát elvileg olcsóbb lenne, de az alumínium mobilfalnak állítólag olcsóbb az üzemeltetési költsége. Harminc méter szélességben egy kilométernyi partszakaszt is feltöltenének. A III. kerületi önkormányzat állítólag kezdeményezi, hogy a mobilgát létrehozása után vezessenek be értéknövekedési adót a Római parton. Egy 2005-ös hatástanulmány j alapján 2,7 milliárd forintért lehetne fejleszteni a jelenlegi védvonalakat, amit egyesek biztonságosabbnak is tartanak. Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes egy írásbeli kérdésre azt válaszolta ez ügyben, hogy ennek a változatnak a költsége 8 milliárd forintra rúgna. A fővédvonal átépítésével ugyanis gáz-, vízvezetékeket kellene átépíteni, bontani, valamint útburkolatokat helyreállítani. ■ É. S. Harmadával kevesebb árpa és borsó, csökken a vetésterület csapadék A belvíz miatt elkésett a kukorica vetése, sokan áttérnek a napraforgóra A kukorica vetésterülete kisebb mértékben, az árpa- és a borsóvetés azonban egyharmad-egy- harmad arányban csökkenhet az elhúzódó tél utóhatásai miatt. „Térségi szinten kifejezetten érezhető lesz a kukoricatermésben az eddigi rossz időjárás miatti késlekedés, országosan pedig akár 5 százalékkal kisebb lehet a kukorica vetésterülete” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Tóth István. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára lapunknak kifejtette: A két-három hetes késéssel jött tavasz, a sok csapadék és a márciusi hideg miatt a tavaszi talajmunkák, valamint bizonyos kultúrák esetében a vetés heteket késett. Már most látszik, hogy a tavaszi árpa és a borsó esetében az eredetileg tervezettnek csupán a kétharmadát sikerült elvetni, és valószínűleg a többit már nem fogják pótolni a termelők” - nyüatkozta a titkár. A hideg idő elmúltával érkezett gyors felmelegedés eltérően hat az ország egyes részein. „A könnyebb talajokon, jellemzően a Dunántúlon a munkák gyors ütemben haladnak, ezeken a területeken a késést hamarosan ledolgozzák. Hasonló a helyzet az Alföld belvizesedésre kevésbé hajlamos területein, itt is egyre kevésbé vannak elmaradva. Máshol azonban, így például CsongÓriási területek álltak belvízben az Alföldön rád, Békés, Hajdú-Bihar és lász- Nagykun-Szolnok megyében komolyabb problémák vannak. Nem csupán a belvízzel elborított területeken vannak gondok, más földek is át vannak vizesedve. Ez egyértelmű hátrányt jelent a kukorica vetésében.” A megoldás más kultúrák választása lehet. Azokon a területeken, ahol a kukorica vetése csak jelentős késedelemmel történhetne meg, a gazdák valószínűleg nem kockáztatják meg az ilyen esetekben borítékolható terméscsökkenést. Ezeknél a földeknél várhatóan más növényeket, például napraforgót vetnek majd, amely jobban tűri a kései vetést. ■ B. L. Sokba kerülhet a sok csapadék az elhúzódó, csapadékos tél miatt átnedvesedtek a talajok, ez pedig jelentősen növelte a földeken a gombás növénybetegségek kialakulásának veszélyét A nagyfokú nedvesség miatt terjedő gombásodás ellen ma már hatékonyan lehet védekezni különböző növényvédőszerek alkalmazásával, ám mivel a probléma idén komolyabb, mint más években, ezért várhatóan a termelőknek többet kell a károk megelőzésére költeniük. Az ilyen védekezés költségvonzata mindent egybevetve jelentős tétel lehet Megmarad az állami tartozás mák Nő a költségvetési szervek adóssága, de pluszpénz nincs Az államháztartás legnagyobb adósai az Emberi Erőforrás Minisztériumához tartozó egyetemek, főiskolák, kulturális intézmények és a kórházak
