Somogyi Hírlap, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-22 / 93. szám
OBNMHBDfMM RHMOTMBBMMBK HIRSAV Módosulnak a lakhatási támogatás szabályai a jövőben nem csak a munkaviszonyban állók és a közalkalmazottak, hanem a kormányzati szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban dolgozók is igényelhetik a lakhatási támogatást - tartalmazza egyebek mellett az a rendelettervezet, amely a kormány honlapján jelent meg. A lakhatási támogatás feltétele továbbra is az, hogy a munkavállaló legalább 6 hónapos, és legalább heti 20 órás munkaszerződéssel rendelkezzen, továbbá az állandó lakhelye és a munkahelye legalább 100 kilométerre legyen egymástól. ■ MTI Elindította új pártját Bokros Lajos MODERN MAGYARORSZÁG Mozgalom párt (MoMa) néven új párt alapítását jelentette be Bokros Lajos, a Horn-kor- mány pénzügyminisztere, európai parlamenti képviselő vasárnap Budapesten. A pártot vasárnap hozták létre az alapító okirat megalkotásával, a párt elnöke Bokros Lajos, alelnöke Pusztai Erzsébet. A párt megalakulásáról tartott sajtótájékoztatón kiosztott dokumentum szerint a párt az egyén, a piac, a magán- és szellemi tulajdon szabadságát akarja képviselni amellett, hogy hisznek a szabad piac, a kereskedelem és a vállalkozás jólétteremtő erejében. ■ MTI G20: összefogás készül az adóelkerülés ellen növekvő készség tapasztalható a G20 tagországok körében az adóelkerülés elleni harcban. A vezető iparosodott országok (G20) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hétvégi megbeszéléseit követően Wolfgang Scháuble német pénzügyminiszter egy Washingtonban adott interjúban annak a benyomásának adott hangot, hogy növekvő együttműködési készséget tapasztalt a résztvevők körében az adóelkerülés elleni nemzetközi küzdelemben. Olyannyira, hogy a G20 elnöki tisztét jövőre betöltő Ausztrália ciklusa súlyponti kérdésévé kívánja tenni a témát. ■ MTI Napolitano maradt az olasz elnök az olasz parlament szombaton második mandátumot szavazott meg Giorgio Napolitano államfőnek. Napolitano 738 szavazatot kapott, újraválasztását a balközép Demokrata Párt (PD), a jobbközép Szabadság Népe (PdL), a Mario Monti vezette centrum és az Északi Liga is támogatta. Napolitano „a nemzeti iránti felelősség” nevében mondott igent, és ma teszi le esküjét. ■ MTI Logikus, de nem csodaszer export Németország vagy Ausztria korábban kezdeményezte a nyitást Szijjártó Péter csütörtökön Szung Tao kínai külügyminiszter-helyettessel tárgyalt Pekingben. Kínával főleg a gazdasági kapcsolatokat erősítenék Bár az elmúlt három évben folyamatosan nőtt az EU-n kívüli térségekbe irányuló magyar export aránya, azonban a 2010-ben meghirdetett keleti nyitás politikájától hazánk geopolitikai adottságai miatt nem várható el, hogy rövid időn belül jelentősen módosuljon a jelenlegi mintegy 75-25 százalékos ráta az EU-ba, illetve az unión kívülre menő kivitel terén. Tar Gábor Pörgős napjai vannak manapság Szijjártó Péternek. Alighogy pénteken hazajött pekingi útjáról, ma már Moszkvában tárgyal a keleti nyitás jegyében. A Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára, aki pár hete kapta meg a kormányon belül a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA), illetve a keleti nyitás egyik fő elemének szánt, a hazai kkv-k piacszerzését segíteni hivatott kereskedőházi rendszer felügyeletét, a HITA áthelyezésekor azt nyilatkozta lapunknak, az év végére el szeretné érni azt, hogy az EU-n kívüli térségbe irányuló export mértéke a jelenlegi mintegy 25 százalékos arányt jelentősen meghaladja. A 2012-es adatok szerint tavaly euróbán számolva az export kereken 24 százaléka ment az unión kívüli országokba, ami 2010-ben, a keleti nyitás politikájának meghirdetésekor még csak 22,7 százalékon állt, vagyis két év alatt 1,3 százalékponttal mozdult el az arány. „Az EU-ba, illetve az azon kívüli térségbe irányuló exportunk jelenlegi arányaitól csak igen lassú folyamat eredményeként lehet elmozdulni” - mondta lapunknak Török Zoltán, a Raiff- eisen Bank vezető elemzője, amit hazánk geopolitikai helyzetéből, EU-tagságából, illetve az európai gazdaságba való erős beágyazottságával indokolt. Az elmúlt két évben mind az EU-ba, mind az unión kívüli térségbe irányuló kivitelünk nőtt. Különösen igaz ez 2011-re, amikor az EU-n kívüü exportunk volumene 18 százalékkal bővült. Tavaly ez az ütem viszont 0,8 százalékra zsugorodott, j:zen belül az ázsiai kivitelünk tavaly a 2011-es szint 85 százalékára esett vissza euróbán számolva. Ez azonban nem magyar sajátosság, ugyanis a legtöbb EU- tagállamban hasonló folyamat játszódott le, amit a szakértők a gazdasági és pénzügyi válsággal magyaráznak. Mindamellett a kínai exportunk 2012-ben is Megnyílik a második kereskedőház szijjártó Péter mai moszkvai útján nyitják mega magyar kereskedőházat az orosz fővárosban, amit a tavaly decemberben Bakuban megnyitódhoz hasonlóan egy magáncég, az orosz piacon ingatlan-, illetve energetikai beruházásaival jelen lévő Quaestor fog működtetni. (Az azeri kereskedőháznak a Széchenyi Kereskedelmi Bank a gazdája.) Az államtitkár moszkvai megbeszélései szorgalmazni fogja, hogy az orosz légügyi hatóságok tegyenek lépéseket a két ország közötti közvetlen ösz- szeköttetés megteremtéséért. több mint 15 százalékkal emelkedett euróbán számolva. Nagyobb perspektívából nézve pedig elmondható, hogy exportunk negyede továbbra is Németországban talál gazdára. Tavaly a 80 milliárd eurós kivitelünkből 20 milliárd Európa legnagyobb gazdaságába érkezett, miközben az Európán kívüli földrészekre, összesen alig 9,5 milliárd euró értékben exportáltunk. Török Zoltán mindamellett teljesen logikus lépésnek tartja a keleti nyitás politikájának meghirdetését. Nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy a magyar külkereskedelem hagyományos nyugat-európai orientációja az eurózóna válsága miatt már nem tud növekedési potenciált nyújtani az exportnak. „Ahhoz, hogy az export továbbra is húzómotorja maradjon a gazdaságnak, új dinamikusan bővülő piacokat kell találni, amibe illeszkedik a keleti nyitás politikája" - mondta. „A keleti nyitás nem Kolumbusz tojása, Magyar- országhoz képest Németország vagy Ausztria sokkal korábban lépéseket tett az új piacok felkutatására” - emelte ki. A Fitch Ratings is megvonta a britek legjobb besorolását kilátások Megvonta Nagy-Bri- tanniától a hosszú futamidejű államadós-kötelezettségek lehetséges legjobb, „AAA” besorolását pénteken a Fitch Ratings. A cég egyebek mellett azzal indokolta a döntést, hogy Nagy-Britannia bruttó államadósság-rátája az eddig vártnál magasabban, valószínűleg a hazai össztermék (GDP) 100 százaléka felett tetőzik az évtized közepén. A nemzetközi hitelminősítő péntek este Londonban bejelentette, hogy a hosszú lejáratú szuverén brit hazai és külső adósság besorolását egy fokozattal „AA pluszára rontotta. Az új osztályzat kilátása stabil. Nagy-Britannia - az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság - immár a második nagy nemzetközi hitelminősítőnél veszíti el a legjobb államadós-besorolást. A Moody's Investors Service február 22-én az általa „Aaa”- val jelölt legmagasabb szintről ugyancsak egy fokozattal „Aal”- re rontotta a szuverén hazai és külső brit kötvénykötelezettségek osztályzatát, arra a várakozására hivatkozva, hogy a lanyha brit gazdasági aktivitással jellemzett időszak az évtized második feléig eltart, és ebben a gyenge növekedési környezetben a konszolidációs program valószínűleg jócskán átnyúlik majd a 2015-ös választásokkal kezdődő következő parlamenti időszakra. Hasonló indokokat sorol a leminősítéshez fűzött elemzésében a Fitch Ratings is. A cég összeállításában közölte: felülvizsgált előrejelzése szerint Nagy-Britannia bruttó államadósság-rátája a GDP-érték 101 százalékán éri el tetőpontját a 2015-2016-os pénzügyi évben, és ezután, a 2017-2018-as pénzügyi évtől is csak fokozatos ütemű csökkenésnek indul majd. A Fitch Ratings saját korábbi előrejelzése az volt, hogy a bruttó államadósság-ráta a GDP-érték 97 százalékán tetőzik 2016- 2017-ben. ■ MTI Továbbra is konzultálunk a valutaalappal GAZDASÁGPOLITIKA Varga Mihály: az ország finanszírozása 2013-ra biztosított A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank képviselőivel a technikai együttműködés lehetőségeiről tárgyalt Washingtonban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, aki a két pénzügyi világszervezet tavaszi gyűlése alkalmából tartózkodott az amerikai fővárosban. Varga Mihály washingtoni konzultációi során Reza Moghadammal, a valutaalap európai főosztályának igazgatójával, Tanosz Arvanitisszel, a Magyarországgal tárgyaló IMF-küldöttség vezetőjével is tárgyalt. A miniszternek a magyar konvergenciaprogram beterjesztése óta először volt alkalVarga Mihály (jobbról) és Tanosz Arvanitisz Washingtonban ma közvetlenül tájékoztatni a valutaalap illetékeseit.' Varga Mihály elmondta, az IMF-nél pozitívan fogadták azt, hogy „rendkívül kedvező” a magyar államháztartás egyensúlyi pozíciója. „Megállapodtunk, hogy a kapcsolat konzultációs szinten mindenképpen megmarad, törekszünk arra, hogy azokat az eszközöket, amelyeket a valutaalap és a Világbank segítségként tud nyújtani, azokat mi is használjuk” - hangoztatta. Arra a kérdésre, hogy felmerült-e valamilyen formában egy esetleges IMF-hitelszerződés ügye, Varga Mihály kijelentette: ez csak olyan értelemben került szóba, hogy a kedvező államháztartási egyensúly ismeretében és a februári devizakötvény-kibocsátás után „az IMF illetékesei is úgy érzik: Magyarországnak most nincs szüksége semmiféle olyan pénzügyi segítségre, amilyet ők kínálni akartak nekünk”. Mint mondta, a valutaalap központjában folytatott tárgyalásain több szó esett a technikai együttműködés kérdéseiről, mint a pénzügyi segítségről. „Világos, hogy az ország finanszírozása erre az évre biztosított, tehát 2013-ban egy ilyen megállapodás szükségének nem is kell felmerülnie. A kérdés az, hogy 2014-ben szükség lehet-e majd egy ilyen megállapodásra” - tette hozzá. ■ MTI KÖZÉLET*
