Somogyi Hírlap, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-16 / 63. szám

2013. MÁRCIUS 16., SZOMBAT MEGYEI KORKÉP 3 A szabadság nemzete a magyar nemzeti ünnep Szita Károly: a történelem ismétli önmagát, a '48 utáni időket éljük most ► Folytatás az 1. oldalról Beszédében Szita Károly polgár- mester a magyar történelem kü­lönös évének nevezte 1848-at, amikor soha nem látott tömegek indultak harcba a szabadságért. Különös volt azért is, mert szin­te ezzel egy időben jelent meg az a kommunista kiáltvány, amely­nek szellemében alig néhány év­tized múlva emberek millióinak életét nyomorítják meg, mond­ta a polgármester. Szabadság és terror: részesei voltunk mind­kettőnek az elmúlt aüg több mint másfél évszázadban, de egyet­len pillanatra sem mondtunk le a szabadságról. Ezért váltunk a világban 1948,1956,1989 isme­retében a szabadság nemzetévé. Magyarnak lenni annyit jelent: szabadnak lenni, mondta Szita Károly. Kijelentette: oly sokszor védtük Európát a történelem so­rán, hogy megérdemeltük, mi magunk váljunk fontossá saját országunkban.- Még mondják, a történe­lem nem ismétli önmagát. De bizony! Hiszen 1989 történései után a szabadság kivívásával nem ugyanaz történik-e most velünk, mint történt 48-at köve­tően. De bizony! - értékelt a pol­gármester, viszont nem fejtette ki részletesebben, a szabadság- harc leverése utáni idők mely történéseire alapozza a napja­inkkal összecsengő történel­mi párhuzamot. Szita Károly a márciusi ifjak előtt tisztelgő sza­vaiban elmondta viszont: ők azt tették, átfut a szívük és az eszük diktált, miként a mai magyarok is ezt teszik nap mint nap.- Hányán irigyelnek bennün­ket, hogy ismét volt erőnk a vál­toztatáshoz, és hogy saját akara­tunkból választottunk utat ma­gunknak, és nem a nemzetközi világ körülményei vagy egyéb paktumok szerint cseleked­tünk. Bizony, sokan, sokfelé a világban! - jelezte a polgármes­ter, és ezzel már nagyjából felsej­lett, hogy a magyarok érdekeit Brüsszellel szemben is „szabad­ságharcosán” képviselő polgári kormány mentalitására utalhat. A polgármester nemcsak idő­ben, térben is átkötött Kaposvár­ra, és kijelentette: a kaposváriak is tudják, mit jelent számunkra a szabad akarat. Együtt dolgoz­ták végig az elmúlt két évtize­det, nagy célokat tűztek maguk Különleges pillanatok. Kevés kaposvári emlékszik hasonló esetre, hogy március 15-én szánkóztak a gyerekek az ünnepi koszorúk szomszédságában Somogyiak is vehettek át kitüntetéseket a nemzeti ünnepen az egyik legmagasabb rangú állami kitüntetést vehette át Ba­lázs Árpád, Siófok polgármeste­re a nemzeti ünnep alkalmából. A siófoki városvezetőnek Áder János köztársasági elnök a Ma­gyar Érdemrend Lovagkeresztje polgári tagozatát adományozta. A kitüntetést Pintér Sándor ad­ta át. A belügyminisztertől vette át a Magyar Ezüst Érdenike- ré'sztpblgűri tagozatát eredmé­nyes közszolgálati tevékenysége elismeréséül Bendli Attila Jó­zsef, Kaposvár polgármesteri hivatalának törvényességi refe­rense. nemzeti ünnepünk alkalmából Hende Csaba honvédelmi mi­niszter kiemelkedő munkája el­ismeréseként a Honvédelemért kitüntető cím II. osztálya kitün­tetést adományozta Mohai Györgynének, a kaposvári Nosz- lopy Gáspár Honvéd Nyugállo- mányúak Klubja vezetőségi tag­jának. A Szolgálati Érdemjel Ezüst-fokozatát kapta Ács János őrnagy, mh 64. Boconádi Szabó József Logisztikai Ezred személyügyi főnöke. navracsics tibor közigazga­tási és igazságügyi miniszter elismerő oklevelet adományo­zott Sebők Ákosnak, a Somogy Megyei Kormányhivatal infor­matikai főosztálya vezetőjének. fazekas Sándor vidékfejleszté­si miniszter Konkoly Thege Sán­dor-díjat adományozott Sütő Zoltán egyetemi docensnek, a Kaposvári Egyetem Állattudo­mányi Kar tanszékvezetőjének, a hazai baromfifajták állami fajtaelismerése és minősítése érdekében végzett három és fél évtizedes oktatói, kutatói mun­kájáért. Újhelyi Imre-díjat ado­mányozott Stefler József egyete­mi tanárnak, a Kaposvári Egye­tem Állatorvostudományi Kara munkatársának, az eltérő öko­lógiai adottságú gyepterülete­ken megvalósítható húsmarha- és húslótenyésztési eljárások és módszerek kifejlesztéséért, ha­zai és nemzetközi tudomá­nyos-közéleti tevékenységéért. B.T.-F.I.-H.M. Petőfi-szobor Csurgón petőfi-szobrot avattak csü­törtökön Csurgón. Simon Mi­hály iskolaigazgató a Csokonai házban mondott köszöntőt, s az időjárásra tekintettel a szob­rot digitálisan-kivetítőn leplez­ték le, majd megkoszorúzták. Átadták ugyanezen a napon az uniós és hazai forrásból fejlesz­tett városi könyvtárat is, ahol Füstöd János polgármester be­szélt. A 45 milliós éárosrehabi- litációs pályázat részeként való­sult meg a fejlesztés, előcsar­nokkal, elektronikus tékával, akadálymentesített szociális helyiségekkel. A fejlesztés a Boldog II. János Pál tér megépí­tése utáni második elem a re­habilitációban. B.T. elé, és e célokat rendre el is ér­ték. Nagyot léptek előre, de nem eleget, mert a siker ugyan szá­mos, de a teendő is, tette hozzá.- Megint elindultunk azon az úton, amely a nemzet felemelke­déséhez vezet városaink, gazda­ságunk, szellemi életünk emelé­sével. Megindultunk a szabad­ság útján, élve mindazzal a lehe­tőséggel, melynek alapjait őse­inktől örököltük: Petőfitől, Szé­chenyitől, Kossuth-tól, Vörös­martytól, Deáktól, és a többi so­kaságtól, akik szabad magya­rokként látták meg elsőként a polgári Magyarországot - zár­ta e gondolatsort Szita Károly. A Szivárvány-színpadon a Nagy­boldogasszony katolikus gimná­zium műsorába ágyazva Huny- adkürti György színművész ka­pott főszerepet. Sárosi Gyula jo­gász, költő Arany trombita című Habsburg-ellenes, áthallásosan tolmácsolt pamfletját olvasta föl. A Kossuth biztatására kiadott politikai röpirat címét húsz évvel később Táncsics is kölcsönvette, ezzel jelezve, immár a kiegye­zés után a magyar függetlenség iránti olthatatlan vágyat. Tán­csics, és a Nagyboldogasszony gimnazistái által „kikiáltott” saj­tószabadság ily módon keretezte a kaposvári emlékezést. Szita Károly a magyar sajtó­napján köszöntötte a kaposvári sajtó munkatársait. Nagyatádon a Bárdos iskolá­ban rendezték az ünnepséget. Mivel Fodor Lajos, a város dísz­polgára, az ünnepség szónoka az útviszonyok miatt nem tu­dott megjelenni, beszédét Fejér Zoltán olvasta fel. A műsorban az iskolások irodalmi színpada, énekkara és a zeneiskola nö­vendékei léptek fel. Az ünnep­séget követően a Kossuth-szo- bornál koszorúztak. ■ Balassa T. - Györke J. A jó hír fontos, ha igaz VAN MA SAJTÓSZABADSÁG Ma­gyarországon? Van - vála­szolhatja erre a hatalom, hi­szen ez a cikk is megjelenhe­tett. A Somogyi Hírlap szem­léletében ma független új­ság. Nincs - mondhatják so­kan, hiszen az állami és ön- kormányzati közpénzből fi­nanszírozott tévék, rádiók, új­ságok nem tesznek fői fontos kérdéseket a kormányzatnak: mire, miért arra és mennyit juttatnak ránk rótt adónk­ból, s ennek elköltését milyen eredménnyel ellenőrzik? Gon­dolom már nem is kell szól­ni, tudják maguktól, hogy mit nem szabad. Persze a jó hír fontos - ha igaz. Manap­ság nagyon sok állampolgár el van zárva a lényeges infor­mációktól, s folyamatosan si­kerpropagandával szembesül. (Bárcsak lennének a politika­ilag elfogulatlan átlagembe­rek számára is érezhető sike­rek, amiről be lehet számol­ni!) Arról, hogy a kormányzat mit gondol a média helyénva­ló szerepének, nyilvánvaló ha megnézzük, hogy az idén ki­tüntetettek hol dolgoznak. SAJTÓSZABADSÁG LEHET OTT, ahol magas kormányhivatal­ban, minisztériumban dön­tenek arról, hogy akár ap­róbb ügyben nem mondhatja el szabadon szakmai vélemé­nyét bárki, aki picit is függ a hatalomtól? A megszólalás engedélyeztetése minden te­rületre kiterjed, s ellenőrzik is, hogy mit mondott: gyak­ran előfordul hogy a beszél­getésen részt sem vevő „illeté­kes” belejavít a szövegbe... HA OLYAN NAGY RENDBEN mennek a dolgok az ország­ban, ahogyan a hatalom ma­gyarázza, s a vezetői poszto­kat alkalmas és megbízha­tó szakemberek nyerték el, akkor miért kell titkolózni, eltiltani, ellenőrizni? Miért nem teheti a dolgát minden­ki: a kormányzat dönt, a saj­tó pedig kérdez és normális időn belül szakmailag kor­rekt választ közölhet. Ez len­ne a normális. Tengerre gyermek: egyelőre kévés somogyi üdül Erzsébettel program Szociális üdültetésre március 20-ig lehet jelentkezni a Magyar Nemzeti Üdültetési Alapítványnál ► Folytatás az 1. oldalról Nagy Anna a somogyi kor­mányhivatalban elmond­ta: a Magyar Nemzeti Üdülé­si Alapítvány jóvoltából száz­ezren üdültek tavaly az Erzsé- bet-programban, közte 30 ezer gyermek, s ezt szeretnék idén is elérni. Ez a szám a hazánk­nál jóval népesebb államok­nak is becsületére válna; Fran­ciaország tud hasonló nagy­ságrendet felmutatni, mondta. A hárommilliárdos hazai rá­fordítás nem tartalmaz közvet­len állami támogatást, az Er- zsébet-utalványok forgalmából származó bevétel egy részét költi az alapítvány szociális célra. Eredetileg 2,5 milliár­dos keretösszeggel számoltak, amiből 1,4 milliárdot tervez­tek szociális üdültetésre, 1,1 milliárdot táboroztatásra. A je­lentkezéseket beérkezési sor­rendben fogadják el, és miután a nagycsaládos és nyugdíjas pályázatok hamar beteltek, és ehhez közelít a belügyminisz­tériumi dolgozóknak kiírt pá­lyázat is, ezért az üdülési csek­kek 498 milliós tavalyi marad­ványából emelték meg az ösz- szeget. Szociális üdültetésre márci­us 20-ig lehet pályázni, az egy­hetes ellátás önereje a felnőttek­nek átlagosan ötezer, a gyerme­keké 2,5 ezer forint, míg a köz­Nagy Anna: várjuk a jelentkezőket foglalkoztatottaké ezer, amit a Liga Szakszervezet átvállal. A célcsoport elsősorban a nagy- családosok, a nyugdíjasok, a fo­gyatékkal élők és a közfoglal­koztatottak köre. A 42 féle te­matikus táborra április 8-ig le­het jelentkezni, ezek önereje az egy főre jutó 98 ezer forintos mi­nimálbér alatt egy-két ezer fo­rint egy hétre, s aki jövedel­mi viszonyait nem teszi átlát­hatóvá, annak ez tízezer forint. Az egyebek között sport, kézmű­ves, művészeti és életmód tema­tikájú táborokat nagy nevek ka­rolták föl: Szávai Ágnes a teni­szező, Kovács István az ökölvívó, Kovács Ágnes az úszó, Fodor Raj- mund a vízipólós gyerekekkel foglalkozik. A részvételt néhol sportszakosztályi ajánláshoz kö­tik, de sok helyütt egyéni jelent­kezésre is van mód. Az általános táborokra oktatási intézmények, tíz fős csoportokban, kísérővel regisztrálhatnak. Elhangzott, or­szágosan 1500, Somogybán 124 információs ponton kérhet segít­séget, akinek nincs internetes el­érése, vagy bármi másban támo­gatásra szorul. Juhász Tibor kormánymeg­bízott elmondta: a dél-somo­gyi területeket felkaroló tema­tikák kidolgozására tett javas­latot az üdülési alapítványnak. A szóvivő erről azt mondta: az Erzsébet-program fiatal, gyor­san fejlődik, és minél több sze­replőt vonnak be, annál széle­sebb körben érhetnek célt: na­gyon rászoruló gyermekek jus­sanak el a Balatonhoz például. A magyar tengert még a somo­gyi apróságok közül is számo­sán tavaly látták életükben elő­ször, és ezzel sokuk elmondása szerint megelőzték a szüleiket... ■ B.T. ■ Ön kap Erzsébet-utalványt a munkaadójától? Szavazzon hírportálunkon — ma 16 óráig: SONLINE.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük.

Next

/
Thumbnails
Contents