Somogyi Hírlap, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-16 / 63. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2013. MÁRCIUS 16., SZOMBAT Elment a magyar kórházügy ikonja in memóriám űr. Varga Ferenc harminchat éven át állt a siófoki kórház élén; búcsúznak a kollégák Elhunyt Varga Ferenc, a siófoki kórház főigazgató-főorvosa. Harminchat éve vezette az intézményt, nincs még egy szakember a pályatársai között, aki ilyen hosszú időn át állt ugyanannak a kórháznak az élén. Március 13-án kora este hunyt el abban az intézményben, amelyet 1977 óta irányított szíwel-lélekkel, sokszor küzdelmek árán - fogalmaz a siofok.hu. „Dr. Varga Ferenc egyedülálló életművet hagyott maga mögött. Bízott abban, hogy végig tudja vinni a siófoki kórház jelenleg is zajló fejlesztését, bővítését. Nagy álma és terve volt, hogy egy korszerű, új kórházat adjon át utódjának, ezért is szeretett volna csak a felújítás be- fejését követően nyugdíjba vonulni". „Bár orvosként már tudtuk, de barátként mégsem akartuk elfogadni azt, ami bekövetkezett, és nem vagy már köztünk - búcsúzik a somogyi gyökerű Dr. Rácz Jenő, a veszprémi kórház főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség elnöke a web- orvos.hu-n. - Bíztunk benne, hogy ezt a harcot ismét Te fogod nyerni, ahogy 47 éves orvosi pályád alatt, vagy a példa nélkül álló 36 éves igazgatói munkád során általában lenni szokott. Amikor két hete telefonon beszéltünk, és a hogy- léted után érdeklődtem, nem panaszkodtál, mert a panaszkodás soha nem volt az életed része, hanem azonnal elterelted a szót a kongresszusunkra, a kórházak átalakítására, a nyugdíj problémára, a siófoki kórház további sorsára, mert az utolsó pillanatig dolgoztál. Amióta ismertelek, Téged mindig el lehetett érni, legyen nyár vagy tél, munkanap vagy ünnepnap - máig sem tudom hogyan csináltad. Soha nem rohantál, mindenütt ott voltál és sehonnan sem késtél el. Most az egyszer változtathattál volna ezen a szokásodon és a Mindenhatóval való találkozásodról még késhettél volna legalább néhány évet, mert hidd el, betölthetetlen űr marad mögötted - a családodban, a kórházadban, a Kórházszövetségünkben és az egész egészségügyünkben. Ha lesz egyszer egy Pant- heonja a magyar kórházaknak, akkor a „kórházigazgató" szobrát biztosan rólad kell majd mintázni. Nem elsősorban azért, mert 36 éven keresztül igazgattad a kórházadat, hanem azért mert egy igazi ikon lettél ezen a területen. Tapasztalatod, tudásod, bölcsességed és erkölcsi értékeid nagyon hiányozni fognak. Utolsó beszélgetésünkkor azt kérted tőlem, hogy a kongresszusi programból vegyük ki a nevedet, mert nem tudod, hogy mikor és mennyit tudsz majd szerepelni. Most mi kérjük tőled, hogy le- ’ gyél a jubileumi XXV. kongresz- szusunk védnöke, engedd meg, hogy szimbolikusan a Te emlékednek szenteljük ezeket a naVarga Ferenc nagy álma volt a siófoki kórház fejlesztése, bővítése pokat, és kérjük, hogy abból a mostani világodból is segíts nekünk, hisz bajunk még bőven akad, és hidd el szükségünk lesz még Rád. Béke veled.” Varga Ferenc Pécsett szerzett orvosi diplomát 1966-ban, szakvizsgát közegészség-járványtanból (1971), egészség- ügyi szervezéstanból (1975), bőrgyógyászat-kozmetikából (1983) tett. 1966-70 között a Somogy megyei KÖJÁL munkatársa, 1970-77 között siófoki városi, majd városi és járási főorvos. 1977-ben pályázat útján nyerte el a Siófoki Kórház igazgató főorvosi állását, a főigazgató-főorvosi feladatot 36 éven keresztül látta el. 1993- ban az EMKA Menedzser- képzőt végezte el, majd 1995- ben a Közgazdaságtudományi Egyetemen kapott egészségügyi menedzser másoddiplomát. 1988-tól folyamatosan újraválasztott tagja a Magyar Kórházszövetség elnökségének, 1998-2000 és 2007-2010 között a kórházszövetség elnöke. Az EGVE választmányának tagja, a Magyar Egészségügyi Menedzserklub korábbi elnöke. A Kiváló orvos, a Somogy megyei „Alkotó díj" , a Siófok Városért emléklap, a Batthy- ány-Strattmann László-díj és a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt fokozat birtokosa. 1977-től 36 éven át volt a Siófoki Városi Kórház igazgató főorvosa. Egy perióduson át vezette a Magyar Egészségügyi Menedzser .Klubot. A magyar kórházügy kiemelkedő alakja, ikonja volt. Vezetése alatt folyamatosan fejlődött a siófoki kórház. Bőrgyógyászati szakorvosi tevékenysége 1981 óta folyamatosan része volt vezetői munkájának. Itt szerzett tapasztalatai az egészségügyi ellátás jobb, hatékonyabb megszervezése irányba fordította érdeklődését. A siófoki Városi Vöröskereszt alapító tagjaként és elnökeként harminc évig tevékenykedett és tagja volt a siófoki képviselő-testület egészségügyi és szociális bizottságának is. „A mai időkhöz képest példátlanul hosszú igazgatói, vezetői tevékenységét szerényen, bölcsen, kollegiális türelemmel végezte. Gyászol a Siófoki Kórház, a Magyar Kórház- szövetség, a kórházi vezetők, menedzserek közössége. Orvosok százai, betegek tízezrei emlékezhetnek értékes munkájára, szeretetreméltó egyéniségére. Gyászol az egészség- ügyi média, akinek munkatársaival mindig kitűnő szakmai és szívélyes emberi kapcsolatokat ápolt. Gyászol a Kórház szerkesztősége, amelynek három éven át irányította szakmai, stratégiai munkáját. Gyászolják szerettei, kollégái, barátai és mindenki, aki ismerte. Emlékét megőrizzük, nyugodjék békében!” - köszön el Varga Ferenctől Dr. Szepesi András (Weborvos). A siófoki Kórház-Rendelőintézet Varga Ferencet saját halottjának tekinti. FÁJÓ SZÍVVEL BÚCSÚZUNK, EMLÉKÉT MEGŐRIZZÜK: A KÓRHÁZ VEZETŐSÉGE ÉS VALAMENNYI DOLGOZÓJA Bár okunk volna, jogunk viszont nincs a keserűségre... csendélet a halál után F. Galló Béla a szívleállása utáni élet szépségéről, lemondásról, hosszúlépés iránti elkötelezettségéről Csurom festékes zakóban és nadrágban áll F. Galló Béla festő, író, pszichoteoretikus a kaposvári könyvtárban, mezítláb. Akár performance is készülhetne, de nem, ez egy egyszerű tárlatnyitó. A műteremben minden. bizonnyal fehér öltönyben fest, ha egy ünnepi alkalomhoz ennyire viseltes öltözéket választ, kérdezem a művésztől, e közvetlenséget ismeretlenül is megfelelőnek érezve, ahogy a derűt látom az ember szemüvege mögött. Ez az egyetlen ruhám, mondja, 1985. december 29. 23 óra 15 perc óta. Aham, keresem a humort a megjegyzésben, pedig nincs benne. Akkor állt le először a szívem, mondja F. Galló Béla, és rendíthetetlenül mosolyog a szeme. Az olajfestmények, Udvaros Dorottya megnyitóbeszédre várományos színész (a kitartó művész a Balatonról érkezve 135 percet késett a hóban, de nem adta föl), a mezítlábas festékesség, mind érdekes témát kínált, de ez a szívmegállás ravaszul beelőzött. A hófehér hófehérjében zuhant vagy három percen át, és egyre csak azt hallotta, más irányba kell tartania, de a három percnek vége szakadt, mielőtt a válasz megérkezhetett volna: merre? Minden megváltozott. Az Armani-öltöny tapintásáPszichogenetika. Milyen láthatatlan információs rendszer felelős döntéseinkért, tetteinkért, és örököljük-e a válaszainkat: az író-festő művészetében erre is keresi a választ, immár szabadon ért máig tud rajongani, de soha többet nem fogja magára ölteni. Szabad akar lenni, és szabaddá csak a lemondás teheti. Nem aszkéta, dehogy, az életet imádja, de a szerzés erőltetett izzadtságával nem szeretné többé beszennyezni a lét szabadságát. A gyönyörködés szabadságát. Mert gyönyörködni, azt nagyon szeret. Bármerre néz, talál olyan szépséget, amit érdemes észlelni, vizsgálni, elemezni, szeretni. A festményeket végig nézve egyetlen dolgot nem tudtam csak eldönteni, jelzem a művésznek: most akkor a világ szép vagy csúnya, és a válasz nélkül és tapodtat sem mozdulok. Nevet F. Galló Béla, akit a némi nyitottsággal és érdeklődéssel már a tizedik másodpercben régi barátként érezhet az ember. A világ szép, mondja némi mélázás után, a világ bizony szép. Persze, teszi hozzá, a csecsemők eldobása, az asszonyok megerőszakolása mint az aljasságok netovábbjai megrázzák őt is, és ha fizikailag ilyen térbe kerülne, nem gondolkodna az azonnali erőszakon. Békés ember, de akkor a békét zárójelbe tenné nyilván. Az elesettek, a megalázot- tak, a kiszolgáltatottak figurális alkotásainak központi motívumai; az emberre a fogamzás pillanatától leselkedik a poklok minden fenyegetése, olvashatók ki a gondolatok a képek egy részéből. Az eklektikus válogatás a virágcsendélettől a női portrén át Dózsa György tüzes haláláig a közlésvágy széles spektrumát tárja a néző elé. F. Galló Béla nem csak festőként, íróként is megjelenik a tárlatnyitón. A bennünk kódoltjövő - Sorsunk a pszichogenetika tükrében címmel tavaly megjelent kötete szintén érdekes, a képzőművészeti-művé- szetterápiás kérdéskörben is érinthető összefüggéseket vet föl. A pszichogenetikus harmincöt éve kutatja az emberi lélek működését, s feszegeti a kérdést: milyen láthatatlan információs rendszer határozza meg a viselkedésünket, gesztusainkat, döntési mechanizmusainkat, cselekedeteink motivációját, melyek e rendszerben a betegségeinkért is felelősek, s melyek a családtörténeteinkben is fellelhetők. Hosszú beszélgetés indulhat e tárgyban, de ne vegyük el most az írás kenyerét írással. Inkább osszuk meg a közzel az életművész-tanár nagy- fröccs, ritkábban hosszúlépés iránti elkötelezettségét. S a hitvallást, melyet az orvosgenetikus barátjával munkáltak ki: okunk volna a keserűségre, de jogunk nincs hozzá, hiszen a környezetünket nem bánthatjuk ezzel. így marad a derű, egyetlen ruhával, benne okostelefonnal és Marlbo- róval. És semmi több. ■ Balassa T.
