Somogyi Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-03 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 5. szám

I 2013. FEBRUÁR 3., VASARNAP PANORAMA 3 HIRSAV Letartóztattak egy calabriai keresztapát AZ olasz rendőrség letar­tóztatta az Olaszország leg­veszélyesebb bűnözői között számon tartott Domenico Leottát, a calabriai maffia, a 'Ndrangheta egyik vezérét. A dél-olaszországi Catanza- róban egy lakásba törtek be a rendőrök, az itt tartózkodó Leotta megadta magát. Óránként öngyilkos lesz egy veterán átlagosan 65 percenként öngyilkos lesz egy háborús veterán az Egyesült Álla­mokban. Naponta 22-en halnak meg így, a legtöbbjük 69 éves. Az öngyilkosságok száma az Egyesült Államok­ban egyébként is 11 száza­lékkal nőt. Kínai orvhalászokat fogtak a japánok A japán parti őrség feltartóz­tatott szombaton egy kínai halászhajót azzal az indok­kal, hogy törvénytelenül halászott Japán kizárólagos gazdasági övezetében, Oki- nava térségében. A halász­bárkára a japán parti őrség egyik repülőgépe figyelt fel. A kínai hajó fedélzetén 13 matróz volt. Meglőttek egy örmény elnökjelöltet lőfegyverrel sebesítették meg álközelgő elnökválasz­tások egyik jelöltjét Örmény- országban. Parujr Ájrikjan, a Nemzeti Önrendelkezés elnevezésű szövetség elnök­jelöltje ellen Jereván köz­pontjában található lakásá­nál követték el a merényle­tet, a politikust Vállon találta egy lövedék. Kórházba vitték, mert meglőtték Vesztésre áll Argentína falkland-szigetek 913 áldozata volt a 31 évvel ezelőtti háborúnak Egy brit tengeralattjáró 31 éve elsüllyesztette az ARA General Belgrano argentin cirkálót (képünkön). Háromszáz argentin tengerész vesztette életét. Hamarosan népszavazást tart a Falkland-szigetek poli­tikai státuszáról a helyi kor­mányzat. Az eredmény nem kétséges, de mit fog szólni hozzá Buenos Aires? Ács György Az Argentína partjaitól 483 kilométerre fekVő szigetek az Egyesült Királysághoz tartoz­nak, ám az elmúlt fél évben ismét kiéleződött a szigetek körüli vita a két ország között. Április 2-án volt a harminca­dik évfordulója a Falkland-szi- geteki háborúnak, amikor Ar­gentína egy időre megszállta a brit fennhatóság alatt álló szigeteket. Az itteni kormány­zat a 74 napig tartó argentin megszállás végének évfordu­lójára időzítette a referendum bejelentését. A népszavazás várható eredménye nem kétsé­ges, hiszen a 3100 fős lakosság nagy része brit származású. A falklandi kormányzat remé­li, hogy a népszavazás egyér­telmű üzenet lesz az argentin kormánynak. Márciusban az angol Guar­dian közölt felmérést, amiből kiderült: a britek többsége sze­rint a szigetek függetlenségét akár háború árán is meg kell védeni Argentínától. A gyűlö­let egyébként kölcsönös és még a sporteseményeket is mérge­zi, ha egymás ellen játszik a két ország válogatottja. Cristina Fernández de Kirchner argentin elnök - belpolitikai hasznot remélve - brit napilapokban elhelye­zett, fizetett hirdetésben kö­vetelte a londoni kormánytól a Falkland-szigetek feletti fennhatóság átadását. Ezt még a falklandi önkor­mányzat szóvivője is vissza­utasította," mondván: a szi­getcsoport nem brit gyarmat, a lakosság saját akaratából él az Egyesült Királyság fennha­tósága alatt. Jogilag a dél-at­lanti szigetcsoport nem része Nagy-Britanniának, de - Gib­raltárhoz hasonlóan - tenge­rentúli brit szuverén terület­nek számít. Az argentin államfő a XIX. századi gyarmatosítás „durva megnyilvánulásának” minő­sítette, hogy 180 évvel ezelőtt Argentínát „erővel megfosz­tották a Malvinas-szigetektől, amelyek 14 ezer kilométerre vannak Londontól”. Kirchner szerint a > brit haditengeré­szet annak idején „száműzte” a szigetekén élő argentinokat, és London ezután „lakosság­betelepítésbe” fogott, hason­lóan a többi brit gyarmaton alkalmazott módszerhez. Az ellenszenv és a kard- csörtetés tehát kölcsönös. A harcok után meggazdagodtak az álmos, provinciális mini­társadalomból, amelynek gaz­dasága szinte csak birkatartó farmokból állt, mára virágzó hely lett, ahol az egy főre jutó jövedelem az egyik legmaga­sabb a nyugati féltekén. „Ml GYEREKKORUNKBAN birka- csontokkal játszottunk, a mi gyerekeink pedig már iPodra vágynak’’ - mondja Sybie Summers, akinek ajándék­boltja van a fővárosban, Stanley-ben. ENGEDÉLYKÖTELESSÉ TETTÉK a halászatot a térségben, és beszedték ennek díját az ázsiai és a spanyol halászhajóktól, amelyek addig túlhalászták az Atlanti-óceán déli részét. azóta minden falklandi fiatal ingyen tanulhat Nagy-Britan- niában, és 80 százalékuk fel­sőfokú vagy technikusi vég­zettséggel tért vissza. A BEVÉTELEKBŐL lehetővé Vált újabb kőolajlelőhelyek felku­tatása, és ennek eredménye­képpen akkora mennyiséget találtak, amelynek kitermelé­séből szakértők szerint 3,9 milliárd dollárnyi adó és ille­tékfolyhat be a költségvetésbe a következő években. MÁR 1993-ban találtak 60 mil­liárd hordónyi olajat a szigete­ket körülvevő tengerfenék alatt; az ennek kitermeléséből származó jövedelem akkora, amekkoráról a stanley-i kor­mányzat nem is álmodhatott korábban. Háborús múzeum múzeumot nyit Argentína a Falkland-szigetekért vívott 31 évvel ezelőtti háború és az ál­dozatok emlékére. a 20 millió dolláros projekt a többi közt azelőtt a háromszáz argentin tengerész előtt tiszte­leg, akik életüket vesztették a Belgrano csatahajó elsüllyedé­sekor. egy régi katonai iskolában rendezik be a múzeumot, mely a tervek szerint augusztusban nyílik meg a fővárosban. JEGYZET ÚJVÁRI MIKLÓS Hazautalok FÉLMILLIÓ KÜLFÖLDÖN dolgozó magyar 2011-ben 2,4 milliárd dollárt küldött haza, amely összeg megfelel Magyaror­szág hatnapos gazdasági tel­jesítményének. Egy külföldön dolgozó magyar tehát évente 1 millió 26 ezer forintot utal haza, azaz havonta 85 ezret. vagyis aki kint dolgozik, az keresetéből kifizeti az ottani költségeket, szállást, kaját, utazást, néha elmegy mozi­ba, félretesz, de a hónap vé­gén bejelentkezik egy hazai rokon, aki megint nem jött ki az átlagbérből, és már a villamos művek is fenyege­tőzik. így a kiváló munkaerő megint visszacsöppen a ma­gyar valóságba egy pillanat­ra, megsajnálja az otthon maradottat, utal 85 ezret, majd elkezd inkább állást keresni szegény hazai roko­nának is Londonban. a nagyszerű lengyei iker­pár, a Kaczinsky-testvérek uralma alatt így vándorolt ki több millió lengyel nyugatra, elsősorban Nagy-Britanniá- ba, és így csökkent az amúgy is megerőszakolt lengyel gazdaság még tovább. A ki­vándorlás csak akkor állt le, amikor egy hiteles gazdasági vezetés került kormányra, stabilizálta á zlotyt, és be­indította a gazdasági növeke­dést. Akkor dejült ld^hógy. növekednének ők, csakhogy az országban már nincs egy rendes burkoló vagy vízve­zeték-szerelő, a mérnökökről vagy fogorvosokról nem is beszélve. jut eszembe, nem tud va­laki egy rendes burkolót? Mindnek furcsán csöng ki a telefonja. nos, ha így haladunk, jövőre egymillióán lesznek kint, akkor már 12 napra elegen­dő pénzt utalnak, mi pedig egyre kevesebben leszünk az egyre több pénzre. És vé­gül oda juthatunk, mint Tá­dzsikisztán, ahol már a GDP fele jön a kint dolgozóktól. csak aztán a kintiek nehogy rájöjjenek, hogy mi itthon úgy élünk a pénzükből, mint Marci Hevesen. Még a végén mehetünk mi is kifelé. Könnyen elertek a világlapok titkait cyberháború Több nyugati újságot is támadtak a kínai hackerek A The New York Times ame­rikai napilap még szerda este közölte, hogy október óta kínai hackerek többször bejutottak informatikai rendszerébe, meg­szerezve minden egyes alkal­mazott jelszavát. A betolakodók vélhetően oknyomozó írások után kutattak, a lap ugyan­is október végén Ven Csia-pao kínai miniszterelnök család­jának vagyonáról és üzleti ér­dekeltségeiről közölt írást, azt állítva, hogy Ven és családja a politikus hivatali ideje alatt 2,7 milliárd dolláros vagyonra tett szert. A Bloomberg hírügynök­ség szintén bejelentette, hogy a leendő elnök és hozzátartozói anyagi helyzetét nagyító alá ve­vő tavaly júniusi írása után kí­nai hackerek célpontjává vált. Többször akartak beférkőzni az ügynökség informatikai rendszerébe. A Wall Street Journal ha­sonló kísérletekről számolt be, azt állítva: bizonyítéka van ar­ra, hogy a rendszerébe bejutó hackerek kizárólag a lap Kíná­ról szóló tudósítását figyelték, nem kereskedelmi előnyök szerzése volt a céljuk. Kifejezett célpontot a lap pekingi irodájá­nak munkatársai jelentették, akik többek közt Po Hszi-laj volt csungkingi párttitkár és gyil­kos feleségének botrányáról és korrupciós ügyeiről írtak. ■! A legtekintélyesebb lap rendszere sem volt akadály a kiváncsi kínaiaknak Esküt tett a vietnami veterán külügyminiszter JOHN KERRY az Egyesült Álla­mok 68. külügyminisztereként első útja a Közel-Keletre - Iz­raelbe és Egyiptomba - vezet majd, és hogy a közel-keleti bé­kefolyamat felélesztése mellett Európa is előkelő helyen szere­pel a naptárában. A szakértők szerint Obama első számú jelöltje Susan Rice volt a külügyminiszteri poszt­ra, a pénteken leköszönt kül­ügyminiszter, Hillary Clinton viszont inkább Kerryt szerette volna utódjául. Miközben 65 percenként lesz öngyilkos egy háborús ve­terán az Egyesült államokban (lásd híreinket), a szenátus 94:3 arányban alkalmasnak ta­lálta Kerryt a külügyminiszteri posztra. A diplomácia új főnöke Hillary Clintonnál kevésbé ka­rizmatikus, viszont bősége­sebb a kapcsolati tőkéje. A de­mokratáknak a magyar nagy­mamával büszkélkedő Kerry kinevezésével kapcsolatban megkönnyebbülést jelent, hogy Scott Brown volt republikánus szenátor bejelentette: nem kí­ván harcba szállni a leendő külügyminiszter megüresedő felsőházi székéért. Ha Kerry - aki ugyancs' Massachusetts államot ké seli a szenátusban - meg' külügyminiszterséget, Brown jó eséllyel pály volna meg a helyét. M

Next

/
Thumbnails
Contents