Somogyi Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-15 / 39. szám
KÖZÉLET HÍRSÁV Hosszabb lehet a moratórium DOUBRAVSZKY GYÖRGY, a pénzügyi jogok biztosa azt javasolja, hogy 45 nappal hosszabbítsák meg a március 1-jén hatályát vesztő- lakáshiteleseket, illetve a közműtartozást felhalmozókat érintő - kilakoltatási moratóriumot, és ez a határidő, a tárgyalások menetétől függően, közös szándékkal további 45 nappal hosszabbítható legyen. ■ MTI Visszahelyeztek hat bírót a hatályos törvények lehetővé teszik a bírói tisztségbe való visszahelyezést, a visszatérő bírók beosztása pedig csak az ismételt bírói kinevezés után történhet meg - közölte az Országos Bírósági Hivatal. Állásfoglalásuk előzménye az, hogy a Győri Törvényszék jogerősen visszahelyezett állásába hat, korábban 62 éves kora miatt nyugdíjazott Veszprém megyei bírót. A Veszprémi Törvényszék és a Pápai Járásbíróság korábbi elnökének esetében a törvényszék, megváltoztatva az elsőfokú ítéletet, arra is kötelezte a munkáltatót, eredeti beosztásukban foglalkoztassa tovább őket. ■ MTI Varga: az IMF nélkül is működik a gazdaság A DEVIZAKÖTVÉNY-KIBOCSÁTÁS után új helyzet alakult ki a magyar gazdaságpolitikában, amit a kormány értékelni fog, és néhány héten belül döntés születik arról, hogyan folytatódjanak a nemzetközi szervezetekkel való egyeztetések- mondta Varga Mihály, a hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter. Varga szerint ez kézzelfogható bizonyítéka, hogy az IMF támogatása nélkül is működik a gazdaság, így az is kérdés, kell-e a tárgyalásokra tárca nélküli miniszter. ■ MTI Plusz egy hónap nem segít szuperkassza Májusra kell beállítani az új típusú pénztárgépeket Egy hónappal kitolta az adóhatóság rendszerébe kapcsolt pénztárgépek beállításának határidejét a kormány. A Magyar Közlönyben található kormányhatározat a szakma szerint nem sokat javít a helyzeten, a céldátumok így is irreálisák. Gyükeri Mercédesz „Megágyazhattak a további csúszásnak” - így értékelte lapunknak a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetsége (Kisosz) ügyvezető elnöke azt a kormányhatározatot, amely új időpontot írt elő az adóhivatal rendszerébe kapcsolt pénztárgépekre való átállásra. Antalffy Gábor szerint a kormány azzal, hogy április 1-je helyett május 1-jét tűzte ki az új pénztárgépek üzembe helyezésére, és június 30-ig (az elektronikus naplóval rendelkező gépek esetében az év végéig) lehetővé teszi a hagyományos kasszák használatát, elismerte, hogy az eredeti határidő tarthatatlan. Erre korábban a nemzetgazdasági miniszter is utalást tett már. Matolcsy György január elején egy képviselői kérdésre azt válaszolta, elképzelhető, hogy módosítják az áprilisi céldátumot. A további csúszás azonban újabb problémát is felvet: ha az átállást július elsejéig tolják ki, az megoldhatatlan feladatot jelent például a főszezonban óriási forgalmat lebonyolító kereskedőknek - véli Antalffy. Szerinte legalább háromnegyed év felkészülésre lenne szükség. Az egy hónapos halasztás azért sem jelent Visszaeshet a bevétel A pénztárgépek online bekötésével a nemzetgazdasági tárca 95 milliárd forintos áfabevétel-növekedéssel számol. Ez azonban a csúszás miatt csökkenhet. Antalffy Gábor ugyanakkor rámutatott: nem az érintett, korábban is pénztárgéppel kereskedő cégek a feketekereskedelem melegágyai. Ha a megoldást az elnök szerint, mivel a kereskedők még azt sem tudják, pontosan milyen az a „szuperkassza", amelyre le kellene cserélniük jelenlegi pénztárgépüket. Az ezzel kapcsolatos rendelet (amelynek több mint százoldalas tervezetének véleményezésére három napot kaptak az érintettek) még mindig várat magára, a kereskedők még egyetlen darabot sem láttak abból a típusból, amelyből a kormány becslései szerint nagyjából 250 ezret kellene beállítani. Ehhez pedig a jelenleg működő kasszák nyolcvan százalékát becslések szerint évente 1000-1500 milliárd forintnyi adóbevételt elnyelő feke- tézést akarják visszaszorítani, inkább az agrárkereskedelemben, a termelői piacokon vagy a számítástechnikai ágazatban kellene körülnézniük, nem a boltokban - véli a Kisosz ügyvezető elnöke. kellene lecserélni. Az Informa- i tikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége szerint a feltételeknek megfelelő gép kifejlesztése 4-12 hónapot vesz igénybe. Jóllehet a kormány már jelezte, az adóhatóságnál már felállt az a szerver és működőképes az a szoftver, amely az adatok fogadására hivatott, a küldés oldalán (vagyis a mobilszolgáltatók részéről) sincs meg még az összehangolt rendszer. Az átállás komoly anyagi terhet is jelent a vállalkozásoknak, ágazati becslések szerint csak a gép 150-200 ezer forintos kiadást jelent a vállalkozóknak. Ehhez a kormány állami támogatást ígért. Annyit tudni, hogy a rendelettervezet 17 milliárdos ráfordításssal számol az állam részéről. Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára egy hete a Magyar Nemzetnek azt mondta: összességében akár tízmilliárd forinttal is segítheti az állam a cserét. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felkészítését 4,5 milli- árdra kalkulálták. A kormány szerint továbbra is reális a júliusi rajt az e-útdíjra határozat A kiépítésre kiírt közbeszerzési pályázat kudarca ellenére a kormányzat továbbra is bízik az elektronikus útdíj rendszer pontos rajtjában, legalábbis erre utal a Magyar Közlöny szerdai számában közzétett ütemterv. Ebben a kabinet az eredeti tervekben is szereplő július 1-jei határidőt jelölte meg a „rendszer teljes, díjszedési és ellenőrzési funkciókkal történő indítására”. Bár a szakértők többsége úgy véli, hogy a közlönyben szereplő tervek a végső határidő tartása továbbra is erősen kérdéses, az ugyanakkor az ütemterv alapján az biztosra vehető, hogy ■ Az ütemterv alapján biztosra vehető, hogy a minisztérium komoly kapacitásokat fog lekötni az előkészítésekre a nemzeti fejlesztési minisztériumban komoly kapacitásokat fog lekötni a következő szűk fél évben az útdíj előkészítse. Az elképzelések szerint a szaktárca vezetőjének, Németh László- nénak, már ma le kell tennie az asztalra a rendszer kiépítéséhez szükséges feladatok* részletes meghatározását tartalmazó dokumentumokat, egy hónap múlva pedig el kell készülnie az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról szóló törvény tervezetével is. Ezzel ugyanakkor a feladatok korántsem érnek véget. Amellett, hogy a miniszter mostantól minden hónap első kormányülésén köteles beszámolni a beruházási folyamat aktuális állásáról, május közepéig a belügyminisztériummal, illetve a közigazgatási és igazságügyi tárcával karöltve ki kell dolgoznia a díjfizetés ellenőrzésére vonatkozó jogszabály tervezetét, május végéig pedig össze kell állítani a rendszer üzemeltetéséhez szükséges, megfelelően képzett személyi állományt is. Az elképzelések szerint a tesztüzem június 5-én indul. ■ J. Z. Két év múlva transzatlanti szabadkereskedelem? liberalizáció Az EU és az USA közötti tárgyalásokon a szabályozások harmonizálása kaphatja a fő hangsúlyt „Két éven belül szeretnénk megkötni az USA-val a szabadkereskedelmi megállapodást” - ezzel az ambiciózus" célkitűzéssel reagált Karéi de Gucht, az Európai Bizottság külkereskedelmi ügyekért felelős tagja arra, hogy az amerikai elnök és a brüsszeli testület vezetője közös közleményben jelentették be, hogy megkezdik az EU és az USÁ közötti szabadkereskedelmi tárgyalások elindításának előkészítését. A tárgyalások Brüsszel reményei szerint még június vége előtt elkezdődhetnek. Addig az Európai Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia az uniós miniszteri tanácstól, illetve az USA-ban is le kell folytatni az ilyenkor szükséges eljárást. Karéi de Gucht amerikai tárgyalópartnere, Ron Kirk szintén bízik abban, hogy minél hamarabb megköthető lesz a megállapodás. Szerinte másfél éven belül, vagyis még 2014 ősze előtt, az új Európai Bizottság hivatalba lépése előtt elkészülhet a megállapodás tervezete. A tárgyalásokon nem a klasz- szikus téma, a vámok csökkentése kapja majd a fő hangsúlyt, miután a tarifák viszonylag alacsonyak (bizonyos védett szektorok kivételével a legtöbb termék esetében négy százalék körüli a vámszint), hanem a különböző kereskedelmi Karéi de Gucht optimista szabályozások, műszaki előírások harmonizálása. Utóbbiak miatt valójában a cégek akár 20 százalékos vámnak megfelelő teherrel is szembesülhetnek. Karéi de Gucht az autóipart említette példaként, amelyet érzékenyen érintenek az eltérő biztonsági és környezetvédelmi előírások. Utóbbiak miatt a mindkét piacon jelen lévő gyártóknak teljesen más autót kell előállítaniuk. A nem vámjellegű kereskedelmi akadályok leépítése várhatóan komoly vitát eredményez a tárgyalásokon, hiszen mindkét fél azokat saját piaca védelmére használja. Ez különösen igaz a mezőgazdaságra. A napokban többek között az agrárkérdések miatt jutottak holtpontra a Kanada és az EU közötti hasonló tárgyalások. Az EU és USA közötti megállapodással a világ legnagyobb szabadkereskedelmi térsége jönne létre: az unió és az Egyesült Államok együttesen a globális GDP 47 százalékát teszik ki, a világkereskedelem harmadát is lefedik. Naponta mintegy kétmilliárd euró értékű termék és szolgáltatás áramlik az Atlanti-óceán két partja között. Brüsszel becslése szerint a megállapodás révén az EU GDP-je évente 0,5 százalékkal bővülhet, míg az amerikai gazdaság 0,4 százalékkal. ■ T. G. EU-USA kereskedelem (termékek, milliárd euró) EU-import BEU-export ■ Mérleg
