Somogyi Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-15 / 39. szám
4 2013. FEBRUÁR 15.. PENTEK MEGYEI KÖRKÉP Kossuth nevével győztek a függetlenségiek önkormányzók Nem vezetett könnyű út a kaposvári városházára száznegyven esztendővel ezelőtt A régi városháza 1867-68-ban épült. A bővítés során falait fölhasználták 1873 elején kezdte meg működését a véglegesen városi rangot kapott Kaposvár önkormányzata. A városi státusz elnyerését, majd a képviselő-testület megalakulását természetesen politikai csatározások kísérték. Kis híján még a katonaságot is bevetették... Nagy Zoltán A vármegye irányítása ugyan a kormánypárt kezében volt, de a falusias mezővárosból igazi várossá fejlődő megyeszékhely vezető testületé a nemzeti-függetlenségi ellenzék szilárd bástyájának számított az 1870-es évektől kezdve. A kaposvári negyvennyolcasok a lakosság számának növekedéséhez hasonló lendülettel törtek előre az 1867-es alkotmányos fordulat után. „Pedig akkor - idézi fel a kiegyezés utáni időszak hangulatát Gruber János - sziszifuszi munka volt ám függetlenségi politikát csinálni, melytől a megye egész értelmisége húzódott. Jól emlékezem, hogy a kaposvári intelligenciából csak öt ügyvéd s egy független birtokos vallotta a függetlenségi elveket.” Ekkortájt még maga Gruber, a régi Kaposvár egyik legérdekesebb alakja, a hírneves ügyvéd-po- litikus-újságíró-heiytörténész sem mert kirukkolni függetlenségi érzelmeivel. „Hogy is vallhattam volna színt - folytatja a megyeszékhely társasági életének egyik legtapasztaltabb krónikása mikor az akkori kaposvári haute-creme (a legelőkelőbb réteg) hangadó hölgyei napraforgó nagyságú nemzeti kokárdákkal ékesítették föl hullámzó honleányi kebleiket. Igaz, hogy ezeken könynyen elfértek a széles jobbpárti jelvények.” Megjegyezzük, hogy a nemzetiszínű választási jelvények akkoriban viselőjük kormánypárti, „jobboldali” elkötelezettségét, a zöld színűek negyvennyolcas, nemzeti, azaz „baloldali” meggyőződését szimbolizálták. Változott azóta némileg a politikai jelképhasználat és a közbeszéd... A függetlenségi ellenzék tábora azonban - nem utolsósorban Szalay Károly ügyvéd erőfeszítéseinek köszönhetően - növekedni kezdett a kiegyezést követő évek Kaposvárén. A negyvennyolcasok már a városháza irányítását is biztosítani tudták a maguk számára. A mezőváros ellenzéki meggyőződésű elöljárói 1869. január végén kitűzették a függetlenségiek, a „balpárt” lobogóját a város székházéra. A kuruc lelkű kaposi atyafiak a főszolgabíróval is bátran szembeszálltak: megtagadták tiltó határozatának teljesítését, és elutasították a Deák-pártiak kérését, miszerint az ő pártzászlójuk szintén kerüljönjű az épületre. A negyvennyolcasok befolyása az 1869. március 18-19-én rendezett országgyűlési választásokon már olyan erővel érvényesült, hogy az messze földön figyelmet keltett. A kaposvári választókerület szavazói ugyanis az emigrációba kényszerült Kossuth Lajost választották meg országgyűlési képviselőjüknek, bár igaz, hogy magában Kaposváron még a jobboldal szerzett enyhe többséget. A városi intelligencia 88 %-a változatlanul a kormánypárt jelöltje, az egyébként érdemdús Somssich Pál, a kaposvári gimnázium áldozatkész pártfogója mellett állt, s a függetlenségi politikát később oly lelkesen támogató helyi iparosok nagyobbik része is Deák-pártinak (tehát kormánypártinak) vallotta magát szavazatának leadásakor. Kossuth híveinek többsége a telkes gazdák, a polgáremberek közül került ki. Kossuth Lajos lemondott ugyan a képviselőségről, választási sikere azonban - s ezzel a somogyi székváros ellenzéki erőinek megszervezése és öntudatra ébresztése - a függetlenségiek legtartósabb somogyi győzelméhez egyengette az utat: Kaposvár polgármesteri székének elfoglalásához és megtartásához. Ehhez mindenekelőtt „rendezett tanácsú” várossá kellett tenni a megyeszékhelyt. A település élén álló bizottmány 1871 áprilisában úgy döntött: lépéseket fog tenni annak érdekében, hogy Kaposvár is beléphessen a városok sorába. A helyi politikusok ekkor már valóban megunták a főszolgabíró gyámkodását, s amint erre a törvény lehetőséget adott, maguk kezdeményezték a közigazgatási átszervezést. A kormánypárt képviselői nem nagyon örültek a dolgok ilyetén alakulásának, hiszen látszott, hogy amennyiben Kaposvár városi rangot kap, „a városház egy erőddé lesz a hatalmas megyeház ellen”. Úgy is történt. A folyamatot már nem lehetett megállítani: a városka anyagi és szellemi erejét is bizonyító kérvényt, mely szerint Kaposvár rendezett tanácsot szeretne alakítani, a vármegye - el kell ismerni: szép gesztust gyakorolva - maga is pártolólag terjesztette fel 1872 júniusában. A lendületes fejlődés elé néző Kaposvár a következő év elejétől rendezett tanácsú várossá, azaz közigazgatásilag ugyan a megye alá rendelt, mégis önálló arculatú hatalmi központtá vált. Irányítását a függetlenségi politikusok egyelőre szilárdan kézben tartották. Az új város képviselő-testületét 1873. január 20-án választották meg. A negyvennyolcasok taktikáját az eredmények ismeretében szomorú belenyugvással fogalmazó Deák-párti sajtó is érzékelteti: „Reggel néhány szál legény a Rákóczi-induló mellett meghordozta Kossuth Lajosnak diadalul nyert zöld lobogóját a város nagy részében; a körút azt jelenté, hogy a szavazás kezdetét veszi a városháznál, tehát a hívek sorakozzanak.” Kossuth jelképpé növekedett alakja hasonló szerepet játszott, mint az 1869- es választások idején: a kortársak tisztában voltak vele, hogy az egykori kormányzó-elnök nevével lehet a legjobban megnyerni a választókat, s ha ő utóbb le is mond a mandátumról, az egyszer már megszervezett választói tömeg egy új ellenzéki képviselőjelölt érdekében éppúgy mozgósítható. (Kossuth lemondása után így lett képviselő Kaposváron Körmendy Sándor hedrehelyi református lelkész.) A hetvenes óvek elején kisült, hogy a módszert nemcsak egy megismételt képviselő-választásnál lehet alkalmazni, hanem egy ugyanott rendezett helyhatósági szavazásnál is. A függetlenségiek az országgyűlési választásokon elért korábbi sikereikből igyekeztek tőkét kovácsolni, sűrűn hivatkozva az 1869-es kaposvári Kossuth-győzelemre. Az eredmény őket igazolta, szavazóik mozgósítása jól sikerült, míg a kormánypárti sajtó hiába próbálta felrázni az „aluszé- kony” kaposvári Deák-pártot. A hatvanhat tagú képviselő-testület fele része így teljes egészében a függetlenségi ellenzék soraiból került ki. (A testület másik felét a törvény értelmében a legtöbb adót fizető polgárok, az úgynevezett virilisták alkották.) A Deák-párt egyelőre még nem adta fel: ellentámadást indított, és elérte, hogy az 1873. február 6-án tartott rendkívüli megyegyűlésen - heves vita után- az „előfordult törvénytelenségekre” hivatkozva megsemmisítsék a kaposvári választási eredmények egy részét. „Miután ez a városi úgynevezett balpártiak közt - tájékoztatta másnap Jankovich László somogyi főispán a belügyminisztert - bár indokolatlan, de oly keserűséget hozott nyilvánosságra, hogy félni lehet, miszerint a f. hó 12-én véghezmenendő városi általános tisztújítás alkalmával a személyes biztosság veszélyeztetve leend, tisztelettel jelentem nagyméltóságodnak, miszerint a helybeli katonai helyőrséget felkértem, hogy a tisztújítási elnök fegyveres erő kirendelése iránti esetleges megkeresésének megfelelni szíveskedjék.” Mégsem került sor utcai csetepatéra Kaposváron. A Deák-párt- noha a képviselő-testület virilistáival együtt már számottevő erő állt mögötte - úgy döntött, hogy nem feszíti tovább a húrt, s olyasféle kompromisszumot ajánlott, amely az ellenzék számára is elfogadható volt. 1873. február 12-én - végül is egyetértés alapján - a negyvennyolcas párti Bárány Gusztávot, a kivégzett gerillavezér, Noszlopy Gáspár földijét és Jókai Mór pápai iskolatársát választották meg a város első polgármesterévé. ^ PROMÓCIÓ Értékes Pécs-program: Kihívások az igazgatásban, Simonfa: értékőrző megszépül a zsinagóga is mérföldkő a tervezésben gyűjtemény a jövőnek Pécs Százhúszmillió forintos fejlesztésből újulhat meg a pécsi zsinagóga, a munkák során berendeznek egy kiállítóteret is, amely a pécsi-baranyai zsidóság történetét mutatja be - jelentette be sajtótájékoztatón Páva Zsolt, Pécs polgármestere és Schönber- ger András főrabbi. Az 1958-ban műemlékké nyilvánított épületen 1999 óta folyamatosan végeztek kisebb felújításokat, kevés eredménnyel: több helyen beázik a mennyezet, hullik vakolat. A mostani munkák során kijavítják a zsinagóga tetőszerkezetét, kitisztítják az orgonát, elyreállítják a sérült vakolatot, restaurálják a festett falfelületeket, elújítják a padozatot és a padsorokat. Mint Páva Zsolt elmondta, Pécs a meglévő, több évszázadra- évezredre visszanyúló történeti és vallási öröksége, sokszínű kultúrája és a hozzájuk kapcsolódó értékek, valamint a városban jelen lévő vallási és kulturális sokszínűség miatt határozott úgy, hogy konzorciumi formában kívánja megvalósítani a turisztikai attrakciók fejlesztését. Az Értékes Pécs-programban az önkormányzat összefogott a zsidó hitközséggel, a református és a szerb-ortodox egyházközséggel, a közösen beadott pályázat eredményeként 420 millió forintot fordíthatnak templomok felújítására, kiállítóterek berendezésére és interaktív bemutatóeszközökre. ■ Hajdú Zsolt Az első Angster-orgonát itt építették fel A PÉCSI ZSINAGÓGA 1868 és 1869 között épült Feszi Frigyes, Gerster Károly és Kauser Lipót tervei szerint, romantikus stílusban. A zsinagóga Nyugat-Ma- gyarország legnagyobb ilyen jellegű építménye. A homlokzat jellegzetessége a félköríves timpanonba elhelyezett díszes óra, amely felett a következő szöveg olvasható: „Mert házam az imádság házának neveztessék minden nép számára." Az orgona a pécsi Angster Orgonagyár munkája, a híres gyárnak ez volt a legelső legyártott hangszere. SIMONFA JELENTŐS változás zajlott le az év elején: Simonfa mostantól igazgatási központként működik, s hét másik településsel a korábbinál is szorosabb kapcsolatban áll.- Munkatársaimmal arra törekszünk, hogy a lakosság minél színvonalasabb szolgáltatást vehessen igénybe - emelte ki Horváth László cimzetes főjegyző, a közös önkormányzati hivatal vezetője. Hozzátette: a jogi és szervezeti változással kapcsolatos szakmai előkészítő munkát időben megkezdték, az átállás a tervek szerint zajlott le. Simonfa, Bőszénfa, Szenna, Patca, Szilvásszentmárton, Zselickisfalud, Zselickislak, és Zselicszentpál: ezek a települések tartoznak az új igazgatási egységhez, melynek központja Simonfa és emellett működik a szennai kirendeltség. Horváth László kifejtette: a lakosság minden lényeges teendőt megoldhat a két kijelölt helyszínen. így - egyebek mellett - a lakcímnyilvántartással-, a helyi adókkal kapcsolatos feladatokat éppúgy elintézhetik, mint a hagyatéki ügyeket vagy j a szociális ellátáshoz kapcsolódó eljárásokat. Megtudtuk: a község internetes honlapján - www.simonfaihivatal.hu - valamennyi lényeges tájékoztató | megtalálható, s az ügyintézés- I hez szükséges nyomtatványok letölthetőek. A nyolc község vezetése az igazgatás egyesítését tervezi, mely többek közt a szociális alapszolgáltatásokra - így az étkeztetésre-, a családi-, illetve gyermekjóléti szolgálatra - terjedne ki. Költséghatékony, könnyen átlátható rendszer: szakemberek szerint részben ez lehet az átalakítás előnye. | Horváth László leszögezte: lé- | nyeges feladat a két óvoda - a simonfai és. a szennai - fenntartása, ahová közel 100 kisgyermek jár. Az intézmények működtetése, fejlesztése hosz- szabb távon is kiemelt kérdés. S bár az élet számos területén megcsappant az állami finanszírozás, cél, hogy a lehető legjobb szolgáltatást, ellá- j tást kapják a térség települé- | sein élők. ■ Harsányi Miklós DARÁNYI IGNÁC TERV ^ ÉRTÉKTEREMTŐ ÉPÍTKEZÉS az egykori vidéki gazdaságokban használt eszközökből nyílt bemutatóhely Simonfán. A Darányi Ignác-terv keretében elkészült projekthez hárommillió forint támogatást nyert el az Ezüstnád Horgászegyesület. Hétköznapokon és ünnepek alkalmával használt lovaskocsi, korabeli eke, borona, töltőeke, gyűrűshenger, járom és boroshordó - néhány tárgy a távoli múltból, melyek évtizedekkel ezelőtt a parasztgazdaságok nélkülözhetetlen kellékei voltak. A cél, hogy a helyiek és a községbe látogatók megismerhessék a mezőgazdaságban használt korabeli eszközöket, tárgyakat, s mindezeket egyúttal megmentsék az utókor számára. A gondos és tudatos leletmentő munka nélkül ugyanis könnyen elkallódhattak volna a mezőgazdasági felszerelések. Fontos az is, hogy a tárlat újabb vonzerőt jelenthet azok számára, akik a falut, illetve a környékét kívánják felfedezni. A térségben máris híre ment a fejlesztésnek, a községben már kora tavasszal több csoportot várnak, akik szeretnék megtekinteni a gyűjteményt. Látványos eredmény született: a projekt résztvevői nagy energiával kutatták fel a kisebb tárgyakat is, az ízlésesen kialakított bemutatóhely és környéke várhatóan később is számos látogatót vonz. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER-fejezeté- hez kapcsolódó, 1024504 azonosítószámú, Helyi kulturális és sportértékek megőrzése, eszközbeszerezés célterületen megvalósuló projekthez hárommillió forintot nyert el a simonfai Ezüstnád Horgászegyesület. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap a vidéki területekbe beruházó Európa f r 4
