Somogyi Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-09 / 34. szám
KÖZÉLET emel Bujtor Istvánnak Balatonfüred, a munkával Farkas Ádám Munkácsy-díjas szobrászt bízták meg: egy vitorláson a Bujtor Istvánt ábrázoló alak a kormányos. „Ötvös Csöpi" sokat népszerűsítette a Balatont filmjeivel. A szobor elkészítéséhez Füred 5, a támogatók 7,5 millió forintot adnak. Május 5-én avatják fel a füredi móló előtt, a Vitorlás téren. HÍRSÁV Rendezik a tanárok bérkülönbségét A decemberi és januári fizetésekben megmutatkozó kü- lönbözetet hóközi kifizetéssel februárban, vagy legkésőbb márciusban rendezi a Kle- belsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) - közölte az oktatási államtitkárság. ■MTI Lehet pályázni akadálymentesítésre AKADÁLYMENTESÍTÉSI PROGRAM indul, hogy a kormány- hivatalok könnyen elérhetőek legyenek a fogyatékkal élők, az idősek, a kismamák számára. Az 5,2 milliárdos projektre pályázhatnak az intézmények. ■ MTI Nemzeti trafikok a plázákban is PLÁZÁKBAN, BEVÁSÁRLÓKÖZPONTOKBAN is lehet trafikot nyitni, ha az kültérről, korlátozás nélkül, ünnepnapokon is megközelíthető - közölte a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. ■ MTI Székely zászló: kitűzeti a KDNP A kdnp által delegált polgármesterek is elhelyezik, településeiken a székely lobogót - mondta Pálffy István szóvivő. Közben dagad a botrány, miután a román külügy bekérette a magyar nagykövetet Németh Zsolt külügyi államtitkár nyilatkozata miatt. Bukarestben tucatnyi tüntető román zászlókat tűzött ki a magyar nagykövetséggel szemben lévő kerítésre. ■ MTI Pálffy: testvérvárosi kapcsolat is létesíthető székely városokkal Kisebb tortából nagyobb szelet Eu-BüDzsÉTöbb mint 7 ezer milliárdot nyertünk el - Maratoni menet a hétéves keretről Orbán Viktor és a magyar delegáció a maratoni tárgyalások szünetében. Az EU-költségvetésről még szavaznia kell az Európai Parlamentnek is Elégedetten távozott a magyar delegáció az EU 2014- 2020-as költségvetéséről szóló tárgyalásokról. A maratoni alkudozás végén szokatlan módon az eddiginél kisebb büdzsé született. Gyükeri Mercédesz, Brüsszel Nagy sikerrel zárta Magyarország az EU történetének leghosz- szabb folyamatos tárgyalását - mondta el Orbán Viktor miniszterelnök a büdzséről döntő csúcsot követően. Mind az egy főre jutó nettó pozíciót tekintve, mind a nemzeti jövedelemhez viszonyítva hazánk a második legjobb pozíciót érte el a tagországok közül. A befizetések és kifizetések közötti különbözet egy főre vetített értéke eddig 660 ezer forint volt, most 712 ezer forint lett, úgy, hogy közben az összkeret csökkent - emelte ki a miniszter- elnök. A nemzeti jövedelemhez viszonyítva a nettó támogatások értéke 3,6 százalék, ennél csak a bolgároknál magasabb. Ami a teljes Magyarország számára feUunált keretet illeti, az eddig 7060 milliárd forintról (24,9 milliárd euró) 7080 miiliárdra (25,4 milliárd euró) emelkedett. Egy főre vetítve ez a harmadik legmagasabb az EU-ban (eddig az ötödik helyen voltunk). A miniszterelnök nem csak számokkal készült: elmondta, húszezresekben hat vasúti tehervagont töltene meg az összes támogatás. A kedvező pozíció nem csak az elért összegekben nyilvánul meg. Fennmaradt az a lehetőség, hogy a támogatott projektek áfatartalmát is el lehet számolni. Ugyanakkor az eddigi n+2 szabály megváltozott: egy támogatott projektet a szerződéskötést követő harmadik év végére keU befejezni a következő hétéves periódusban. A magyarok számára kedvező az is, hogy a legszegényebb régióknál megmaradt a 85 százalékos uniós társfinanszírozás lehetősége. Összességében az elért lehetőségek éves szinten 210 milliárd forintos megtakarítást jelentenek a magyar költségvetésnek - mondta el Orbán Viktor. Korábban a kormány többször tiltakozott amiatt, hogy - az eredeti, az Európai Bizottság által készített tervek alapján - hazánk a felzárkóztatási támogatások 30 százalékát elveszítené. Arról, hogy ez a veszteség végül mekkora lett, a kormányfő nem beszélt, ehelyett kiemelte: más forrásokból igyekeztek pótolni a kiesést. Ilyen például a fiatalkori munkanélküliség elleni alapból négy régió számára biztosított 48 millió euró, és egyéb forrásokból biztosított 2,36 milliárd. A kormányfő az agrárforrásokkal kapcsolatban annyit mondott: egy komoly csata után sikerült elérni, az újonnan létrehozott, határokon átnyúló infrastruktuárlis fejlesztéseket támogató Connecting Europe forrásainak 38 százalékos csökkentése legyen az agrártámogatások szinten tartásának az ára. A csúcs előtt többen hangsúlyozták: félő, hogy a későn születendő megegyezés miatt 2014 elején nem tudnak elindulni az uniós pályázatok. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre Orbán Viktor úgy válaszolt: „kettőn áll a vásár”. Késésben van az átalakítás, a kormány mindenesetre úgy készül, hogy a pályázatok nagy részét időben ki lehet írni. Ehhez azonban napi bravúrokra lesz szükség, és az Európai Unióval is egyeztetni kell - tette hozzá. A késés oka az, hogy a tagországoknak első, novemberi próbálkozásukkor még nem sikerült megállapodásra jutni. Hogy mennyire nem volt egyszerű feladat megtalálni a mind a 27 ország számára elfogadható megoldást, jelzi, hogy Hermán Van Rompuy, a tagállamokat tömörítő Európai Tanács elnöke a mostani csúcson is a tervezett csütörtök 15 óra helyett csak pénteken reggel hatra állt elő a tárgyalási alapot jelentő tervezetével. Ebben a hét évre összesen 960 milliárd eurós kötelezettségvállalást (az uniós programok által elvben lehívható keretet) határoz meg, ami a tagországok nemzeti jövedelmének (GNI) egy százaléka. Szerepelt ugyanakkor még egy összeg a tervezetekben: a kifizetéseké. Ez egyértelműbbnek tűnik, ám a valóságban jóval nehezebben meghatározható. Az intézményi kiadásokon túl ugyanis ez az összeg hivatott megmondani, a hét év alatt a rendelkezésre álló forrásokból mennyit hívnak le a kedvezményezettek. Ehhez azonban nem csak matematikai képességekre van szükség, de jóstehetségre is. (Az EU-nak évek óta nem sikerül Mit mutatnak a számok? Magyarország annak ellenére tudta növelni a támogatásokat, hogy a teljes keret csökkent. Kisebb lett a két fő kiadási tétel, a felzárkóztatási támogatásoké (355 milliárd euró helyett 325 milliárd) és a közös agrárpolitikáé is (421 milliárd euró helyett 373 milliárd). További nagyobb tétel a biztonságpolitika, amelyre 15,7 milliárdot szánnak, a külpolitika, amelyre 58,7 milliárd jut, illetve az uniós intézményrendszer fenntartása, erre 61,6 milliárdot különítettek el. eltalálni, és mivel alultervezik, rendre plusz források bevonására van szükség, mivel az uniós büdzsé nem lehet deficites.) Hogy miért van szükség ennek az összegnek a feltüntetésére is? Leginkább a britek miatt, akik vélhetően szimpa- tikusabbnak tartják, hogy még alacsonyabb - 908,4 milliárd eurós - az ily módon számolt keretösszeg, másfelől így is próbálják megkötni a többiek kezét. Az mindenesetre sokatmondó, hogy a pénzügyi keret, az unió történetében először, csökkent az előzőhöz képest. Csalódtak a szocialisták az mszp európai parlamenti delegációjának vezetője szerint az Orbán-kormány nem tudta érvényesíteni a magyar nemzeti érdekeket a költség- vetési vitában. Tabajdi Csaba közleményében ezt írta: „Magyarország nem veszíthet el 1400 milliárd forintot az uniós költségvetésből!”. Közölte: a szocialisták támogatták a kormányt a kohéziós alapok támogatásáért folytatott erőfeszítéseiben, de csalódtak, mert Magyarországát milliárd eurót vesztett a jelenlegi költségvetési időszakhoz képest. KIJELENTETTE: AZ Európai Parlament szocialista frakciója nem fogja megszavazni a ezt a büdzsét. Ezúttal kihagyják az előzetes választási regisztrációt ALAPTÖRVÉNY Az AB kritikája nyomán a kommunizmus elítélésénél az MSZP-t már nem említik majd bűnbaknak Az Alkotmánybíróság (Ab) által megsemmisített átmeneti rendelkezések döntő többsége bekerül az alaptörvénybe - közölte Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő tegnap, ismertetve az Országgyűlés elé kerülő alkotmánymódosítás részleteit. Felidézte: az Ab decemberben semmisítette meg formailag az alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések egy részét, a ugyanis nem fogadta el, hogy két dokumentum tartalmazzon alkotmányos szabályokat. FELIRATKOZÁS Az előzetes választási regisztrációt nem fogja tartalmazni az alaptörvény. Azt azonban igen, hogy az országgyűlési választáson induló szervezeteknek a közmédiában egyenlő feltételek mellett kell biztosítani a megjelenés lehetőségét, de a kereskedelmi médiumokban korlátozhatók a politikai hirdetések. mszp A kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat rövidített formában, és az MSZP nevének említése nélkül lesz az alaptörvény része. A többi, ezzel kapcsolatos korábbi szabályt viszont tartalmazni fogja, így azt is, hogy a kommunista diktatúra hatalombirtokosai személyiségi jogokra - a diktatúra működésének feltárásával összefüggésben - nem hivatkozhatnak. Fontos szabályként említette, hogy a kommunista diktatúra iratai az állam tulajdonában vannak. Az MSZP nevének elhagyását azzal magyarázta: egy olyan pártnak, amelynek bár ismert a múltja, mégis háromszor kapott kormányzati felhatalmazást demokratikus választáson, nem indokolt nevesíteni a felelősségét az alaptörvényben. fedél nélküliek A hajléktalanok ügyét is alkotmányos szintre emelné a Fidesz, mivel az államnak az a feladata, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést lehetőség szerint mindenkinek biztosítsa. Ezért javasolják az Gulyás: voksolás márciusban alaptörvényben rögzíteni: az államnak és az önkormányzatoknak törekedniük kell a hajléktalanok elszállásolására, de azt is kimondanák, hogy törvény az ellenzéki egyeztetésen részt vevő szervezetek bírálták az újabb alkotmánymódosítást. Az MSZP-s Bárándy Gergely azt mondta: a Fidesz nem az alkotmányosság iránti tiszteletből mondott le a választási regisztráció bevezetéséről, hanem mert belátta, a társadalom és saját szavazóinak nagy többsége is ellenzi azt. Szerinte a jogvagy helyi önkormányzati rendelet jogellenessé nyilváníthatja a közterületen való életet. Az Ab hatásköreit nem fogja érinteni az újabb módosítás. ■ állam lerombolásának része, hogy az Ab a jövőben csak felülvizsgálat után hivatkozhat korábbi határozataira. Utal rá: a kormányoldal már negyedszer változtat az új alaptörvényen. az együtt 2014 részéről Bárándy Péter tűrhetetlennek nevezte, hogy az alaptörvény megint engedélyt adhat az utcán lakás tilalmának kimondására. Két ellenzéki kifogás - már a negyedik változtatás
