Somogyi Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-09 / 34. szám

Az utazás szabadsága emberi jog A tiltott város meglátogatása minden Pekingbe érkező számára kötelező gyakorlat, ám a metropolisz számos egyéb érdekességgel is szolgál Peking, az elbűvölő város utazás A város minden változás ellenére megőrizte vonzerejét Megérkezni, meglátni és örökre itt ragadni: Kína fő­városának bája nem csak a szerzőt, Christian Y. Schmidtet bűvölte el. Hát igen, Peking utcái „ra­gadósak” - írta Richard Katz 1929-ben, amikor először vendé­geskedett Kína mai fővárosában. Ez természetesen egy metafora. Katz, korának egyik leghíresebb utazó írójaként ugyanis hamar felfigyelt rá, milyen sok külföldi érzi magát rendkívül jól Peking- ben. így nem meglepő, hogy már akkoriban is jó néhány Kínán kívülről érkező látogató ragadt itt. És még ha azóta Peking gyö­keresen át is alakult, vonzerejét a mai napig megőrizte. Mi lehet ennek az oka? Hát jó, bár nem beszélhetek mindönki nevében, de amiért jómagam immár hét éve Pekingben élek, talán nem másnak, mint a pekirigiéknek kösZÖhÉétő. Bár amúgy hém vagyok hajlamos nagy érzelem­nyilvánításokra, be kell val­lanom, megszerettem a város lakóit. Természetesen itt is meg­lehetősen sokfélék az emberek; ez 12,5 millió lakos esetében elkerülhetetlen. Mégis, fel lehet vázolni néhány szeretetreméltó pekingi embertípust. Az ős-pekingi jellemzően a kis utcákkal, a hutungokkal szab­dalt óváros egyik belső udvaros házában lakik. Némelyik hu- tung már 800 éves, még akkor épült, amikor a várost Tatunak hívták, és a mongol Kubiláj kán uralkodott a térségben. A külsőségekkel az ős-pe­kingi nem igazán törődik: rendszerint egyszerű vászon- nadrágot hord, amelynek a dereka a köldök fölé ér - talán azért ragaszkodik ehhez, mert már a népköztársaság alapí­tói is így hordták a nadrágjai­kat; lábukon fekete vászoncipő klaffog. Ha az idő engedi, az ős-pekingi felül legszíveseb­ben semmivel sem takarja el magát, nehogy valaki lemarad­jon jól táplált és napbarnított felsőteste látványáról. Doboz­ra emlékeztető frizurája alatt mindig enyhén pirospozsgás az arca. Ezt a változó rendsze­rességgel fogyasztott pajcsü- nek, Kína erős, cirokkölesből főzött párlatának köszönheti. Az ivásra ugyanis szinte min­dig akad alkalom: gyermekál­dás a szomszédban, egy unoka- testvér esküvője, a fiú sikeres egyetemi vizsgája. És ott van persze a rengeteg kínai ünnep is: a sárkányhajó ünnepe ta­vasszal, a Hold-ünnep ősszel, nem beszélve a tavaszi ünnep­ségekről és a kínai újévről. Viszbrtt korántsem arról van szó, högy az ős-pekingi fütyül­ne a viselkedés szabályaira. Csak hát nem mindegyiket is­meri, mert Pekingben például soha nem voltak érvényben. Az ős-pekingi ott köp és vakar- gatja magát, ahol neki jólesik, és nyáron előszeretettel simo­gatja mindenki láttára a csu­pasz pocakját. Legszívesebben egy kis széken ül három vagy öt igazi pekingi társával, do­hányzik, sörözik és kártyázik. Emellett rendkívül szívélyes tud lenni. Engem is gyakran meghívtak, hogy nézzem meg az udvart. Eközben pedig min­den alkalommal barátságos vallatásban volt részem: „Hon­nan jössz? Mennyi idős vagy? Van feleséged? Mennyit kere­sel?” Az ős-pekingi ugyanis különösen kíváncsi szerzet. Részlet GEO 2013/02 Az utódok az apára ütnek VILÁGPOLITIKA Az ENSZ által 1948-ban New Yorkban elfo­gadott emberi jogok egyete­mes nyilatkozatának 13. cik­kelye szabad költözési jogot biztosít: „Minden személynek joga van minden országot, ideértve saját hazáját is, el­hagyni, valamint saját hazá­jába visszatérni.” Arra, hogy gazdasági szempontból is mi­lyen értékes az utazás szabad­sága, az Utazási és Turiszti­kai Világtanácsnak (WTTC) a G20 mexikói találkozóján be­mutatott dossziéja mutat rá: a szervezet a hosszadalmas ví­zumeljárások megszüntetése vagy legalább egyszerűsítése mellett érvel - a gazdasági növekedés és a foglakozta­tás javára. A WTTC szerint a 2001. szeptember 11-i terror- támadások után szigorított beutazási feltételek miatt csak az Egyesült Államok 800 milliárd dollárnyi turisztikai bevételtől esett el. A globális utazási szabad­ság Henley & Partners tanács­Minél idősebb az apa, annál több mutációt örökít Mindenki elhagyhatja az országot adó cég által évente össze­állított rangsorának élén a dánok, a svédek és a finnek állnak; ők 2011-ben a feljegy­zett 223 ország és felségterü­let közül 173-ba utazhattak vízum nélkül. 2010-ben 160 úti céllal még Nagy-Britannia vezette az országok nemzet­közi kapcsolatai barométere­ként is értelmezhető listát: a 2010-ben 26 országgal a sort záró Afganisztán helyzete az­óta tovább romlott. ■ biológia Egy izlandi tanul­mány most egy rég sejtett jelen­séget erősített meg: az utódok örökítőanyagának elváltozásai főleg a férfiaktól erednek. A reykjavíki székhelyű Deco- de Genetics munkatársa, Kári Stefánsson és genetikusokból álló csapata 78 szűk család - apa, anya, gyermek - genom- szekvenciáit vizsgálta meg. Az eltérő korú apák átlagosan négyszer annyi mutációt örö­kítettek tovább, mint az anyák - 55-öt a 14-gyel szemben. Az ok: mivel reproduktív sejtjeik egész életük során osztódnak és spermát termelnek, minden egyes sejtosztódás újabb gene­tikai hibák megjelenésére ad lehetőséget. A nők petefészké­ben található petesejtek viszont nem változnak. Emellett a kutatók azt is meg­állapították, hogy az átadott génelváltozások száma a férfi életkorával exponenciálisan nő: egy 36 éves férfi az anyá­hoz képest kétszer annyi, míg egy 70 éves már nyolcszor any- nyi mutációt örökít a gyerekei­nek, mint az anya. Nyilvánva­ló, a kor előrehaladtával egyre rosszabbul működnek a javító mechanizmusok. A kutatók pe­dig a következő összefüggésre gyanakszanak: egy 1980-ban Izlandon született gyermek 60 mutációt hordozott magában. Az apák átlagéletkora azonban 2011-re 28-ról 33 évre emelke­dett, így a 2011-ben született generáció tagjai már 70 mutá­cióval jönnek világra. ■ Bentlakásos tengeri óvoda zoológia A hím tengeri csigák a nevelés szakértői Gyógyító fény az agyban Élettan Az optogenetika forradalmasíthatja a medicinát Az olyan hím állatok, amelyek a gyereknevelésnek szentelik az idejüket, rendszerint gon­dosan ügyelnek arra, hogy a nősténynek esélye se legyen félrelépni. A tengeri csigák ellenben imádják a gyakori párváltást. Ennek tudatában a kutatók valóban meglepőd­tek, amikor felfedezték, hogy a Solenosteira macrospira csi­gafaj hímjei teljes odaadással nevelik az utódokat - akárki is legyen az apa. A Solenosteira macrospira élőhelyén nincsenek sziklák, ahova a nőstények általában a petéket rakják. Ebben a környe­zetben a hímek kemény háza a legkézenfekvőbb megoldás. ■ Bizonyos fajok hímjei az idegen származású utódokról is gondoskodnak A pszichofarmatikumoknak - akárcsak majd az összes gyógyszernek - van egy je­lentős hátránya: nem kizáró­lag ott hatnak, ahol szükség van rájuk. Ha célzottan akar­juk irányítani az agyi terüle­teket, elektroszondákat vagy transzkraniális mágneses stimulációt (TMS) kell alkal­mazni - ez viszont vagy túl veszélyes, vagy túl drága, és a mindennapokban nem el­érhető. Az angol fizikus, Francis Crick, a DNS társfelfedezője, a molekuláris biológia úttörő­je viszont már évekkel ezelőtt előállt a lézerimpujzusokkal irányított neuronok ötletével: Az optogenetika amint lézerfény éri a sejtet, bekapcsolnak a célba vett gé­nek, úgy, hogy egy bizonyos, hozzájuk kapcsolt sejtfunkció korlátozódik, vagy pedig bein­dul. Az optogenetika tudomá­nya elképesztő lehetőségeket nyit meg bizonyos betegségek gyógyítása terén is, de elsődle­gesen abban segíthet a kutatóknak, hogy pontosan feltérképezzék a különböző me­chanizmusokért felelős idegpá­lyákat, melyek ismeretében job­ban megérthetik a bizonyos be­tegségek hátterében rejlő folya­matokat. hasonlóan ahhoz, ahogy a szívritmusszabályzók össze­húzzák a szív izmait, egy be­ültetett készülék által kibo­csátott fénysugár idegsejteket aktiválhatna. De milyen mó­don lehetne rávenni az ideg­sejteket, hogy reagáljanak a fényre? Ez a kérdés egyelőre nyitott maradt. Időközben azonban megta­lálták a választ. Kari Deisse- roth, az egyesült államokbeli Stanford Egyetem végzőse már 2005-ben sikeresen jut­tatott fényérzékeny algákat kísérleti állatok neuronjaiba, 2010-ben pedig sikerült pél­dául kokainfüggő egereket le­szoktatni a kábítószerről. ■ EZHBBBBEBBBSSBBIHHfcilSii’v'" •' • yíri Olvasóinknak ajánljuk! Hónapról hónapra hasonló érdekességeket talál a GEO f l | V W Ml m Wjk jrp L ifBL ' ■ magazinban. A lap azoknak szól, akik többet szeretnének 1 U1JIJ1VJL/LAII —• CSALÁD & NEVELÉS • AUTÓ & MOTOR » LAKÁSKULTÚRA / UTAZÁS » EGÉSZSÉG » MINDMEGETTE » TUDOMÁNY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents