Somogyi Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-09 / 34. szám
2013. FEBRUÁR 9., SZOMBAT GAZDASAG 7 Agrárszövetkezeti kérdőjelek vita Nehéz helyzetbe hozná a termelői társulásokat egy nem hivatalos tervezet Több ponton kifogásolják az érintettek a szövetkezeti törvény egyik korai fázisában lévő, ám kiszivárgott tervezetét. Az egyelőre sem a kormány, sem a vidékfejlesztési tárca támogatását nem bíró szövegtervezet jelentős akadályokat gördítene a szövetkezeti működés elé. Braunmüller Lajos A jogszabály-tervezet egyelőre csak nagyon szűk körben forgott, hivatalos egyeztetés még nem volt, így mindez egyelőre nem tekinthető kormányzati álláspontnak. Információink szerint a szöveget az agrártárca sem támogatja. Legutóbb tavaly októberben nyilatkozott arról Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára, hogy a kormány a szövetkezés szabályozásának megújítását tűzte ki célul, és „a szövetkezést a hagyományos értékek és elvek mentén szeretnék újragondolni”. Akkor Feldman kifejtette, hogy a jelenlegi szabályozás a szövetkezést a gazdasági társasági irányba mozdította el, ezzel szemben szeretnék a hagyományos, klasz- szikus szövetkezeti elveket erősíteni. Az újraszabályozás egyik legfontosabb célja a szövetkezetek belső nonprofit működését A tervezet szerint szövetkezeti tag csak földműves lehetne. Földalapú támogatás nem járna a szövetkezetnek akadályozó jogszabályi gátak lebontása - jelentette ki. Decemberben a témában Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára azt mondta: a szövetkezeti törvény tervezete még alakulóban van, a javaslatokat várja ezügyben az agrártárca. Több aggályos pontot is tartalmaz ugyanakkor a szövetkezeti törvény tervezetének egyik, még korai fázisban lévő verziója Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára szerint. „A tervezet kimondja, hogy az agrárgazdasági szövetkezetek tagja kizárólag földműves lehet. A mostani szövetkezetek azonban integráló szervezetek is, boltjaik, és - kis Jogilag is kérdéses „A PARLAMENT előtt lévő polgári törvénykönyv tervezet egy fejezetben semlegesen tárgyalja a kérdést, a szóban forgó szövetkezeti törvény tervezet viszont ettől jelentős részben eltér, ráadásul negatív irányba. Ez ugyanis ellentmondást okozna” - nyilatkozszámban ugyan - de kisebb feldolgozóüzemeik is vannak. Az ezekben dolgozó tagok alkalmazotti státuszt töltenek be. Az a szándék, hogy csak földműves ta a Világgazdaságnak Zso- hár András jogász. A Magyar Jogász Szövetség Szövetkezeti és Agrártagozatának tagja hozzátette: „jogilag aggályos az is, hogy a szövetkezeti törvény tervezete az európai szövetkezeti szabályozással sincs szinkronban.” lehessen tag, őket is, és a csaknem felerészben nyugdíjas tagokat is kizárhatná a szövetkezésből” - vélekedett a főtitkár. Horváth Gábor szerint ennél is nagyobb probléma, hogy a készülő tervezet szerint szövetkezet nem vehetné igénybe a földalapú támogatást, amelyet a hatályos jogszabályok szerint a művelő kaphat meg. „Mindez azt jelenti, hogy nem vehetné bérbe a saját tagjai földjét, amely valószínűleg diszkriminatív és ellentmond az uniós jognak” - jelentette ki Horváth. A tervezet egyúttal arra kötelezné a szövetkezeteket, hogy a törvény életbe lépését követő hat hónapon belül a tagok nevén lévő átalakított befektetői részjegyeket - a korábbi üzletrészeket - fizessék ki a tagoknak. „Mindez teljesen ellehetetlenítené a szövetkezeteket, felszámolásukkal pedig a több tízezres tagság, valamint az általuk művelt 300- 400 ezer hektárnyi termőföld kerülne veszélybe” - jelentette ki a főtitkár. „A polgári törvénykönyv jelenleg a parlament előtt lévő tervezetében a szövetkezetekre vonatkozó rész elveit tekintve sokkal megfelelőbb, és jobb” - tette hozzá a főtitkár, aki szerint a szövetkezeti szabályozás kérdésében az eddigi törvényi háttér is megfelelő. „Nincs jogalkotási kényszer” - fogalmazott Horváth Gábor. Nem költenek eleget biztosításra a magyarok PÉNZÜGYEK Bár 2012 viszonylag csendesnek bizonyult a vagyonbiztosítási káresemények szempontjából, komoly kockázatot jelent az alulbiztosítottság a hazai piacon, amelynek hátterében részben a tévhit áll, hogy a biztosítások komoly anyagi terhet jelentenek - közölte az Aegon Biztosító. A társaság az elmúlt évben több mint 50 milliárd forintot fordított kárkifizetésre: ebből a legnagyobb szeletet az élet- biztosítások jelentették, ám itt figyelembe kell venni, hogy a lejáratkori szolgáltatás is kár- kifizetésnek minősül, ami jelentősen torzítja az arányt. Tavaly összesen 178,1 ezer lakásbiztosítási kárbejelentés érkezett az Aegonhoz, amely 1,7 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól. A bejelentések nyomán összesen 10,4 milliárd forintnyi kárkifizetés történt a társaságnál. „A vagyonbiztosítási káresemények számának csökkenése önmagában pozitív hír, ám komoly következtetések nem vonhatók le belőle, hiszen ez a szám nagyban függ az egyre kiszámíthatatlanabbá váló időjárási eseményektől” - nyilatkozta Vereczki András, az Aegon Magyarország vezérigazgató-helyettese. Vereczki András szerint a mérséklődéshez hozzájárulhat az a tévhit is, hogy a mag^r háztartások jelentős része még mindig felesleges és drága dolognak tartja a lakásbiztosítást, így változatlanul erősen alulbiztosított a piac, holott havi néhány ezer forintból egy értékes ingatlan biztosítási védelme is megteremthető. Ráadásul - tette hozzá - a magyar családok egyre nagyobb hányada mond le nehéz anyagi helyzete miatt otthonának biztosításáról. A kedvezőtlen gazdasági helyzet hatásai jól tetten érhetők a gépjárműkárok alakulásánál is. Az elmúlt öt év átlagos darabszámaihoz viszonyítva 2012-ben 24,2 százalékkal kevesebb gépjárműkár-be- jelentést regisztrált az Aegon. „A kárbejelentési szám jelentős mérséklődésének egyik fő oka az lehet, hogy a magas üzem- anyagárak miatt a gépjármű- használat jelentősen csökkent Magyarországon” - mondta a vezérigazgató-helyettes. A kimutatások szerint gépjárműkárokra az elmúlt évben 5,2 milliárd forintot fizetett ki a társaság, ez az összeg 19 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az életbiztosítási területen pedig 12,5 százalékkal mérséklődött a bejelentések száma az Aegon Magyarországnál 35,4 milliárdos kárkifizetés mellett. ■ VG Biztosítási díjbevételek (első kilenc havi, milliárd forint) VG-GRAFIKA FORRÁS: PSZÁF SUPER A SuperTV2 csatornát keresse televíziós szolgáltatójánál! JÓ TANÁCS Miért én fizessek más miatt? VÍZDÍJ Olvasónk cikkünk nyomán panaszolja, társasházukban három lakásban nincs vízóra, így az ott lakók nem fizetnek külön vízdíjat. Az általuk elfogyasztott víz ellenértékét, illetve annak egy részét azonban a többi lakóra terhelik. Igazságos ez? - kérdezi. A szolgáltató jogosan jár el. A társasháznak magának kell lépnie. Azoknak a háztartásoknak, amelyekben nincs külön vízóra, jóval magasabb a közös költségük. Pontosan azért, mert a ház közös vízórájának mérése alapján nem lehet tudni, hogy ezek a lakók külön-kü- lön mennyit fogyasztottak. A közös költség összegét náluk tehát úgy kell megállapítani, hogy az fedezze a plusz vízfogyasztást. A Közös költség megállapítása társasházi közgyűlési hatáskör - mondták a Schne- ider és Debreceni Ügyvédi Irodában. Tehát ha a mostani közös költség teljes ősz- szege nem fedezi a ház víz- fogyasztását, akkor a vízóra nélküli lakások közös költsége alacsony. Meg kell kérni a közös képviselőt, hívja össze a társasházi közgyűlést a témában. Ott a jelenlévők határozatot hozhatnak a saját vízórával nem rendelkezők közös költségének megemeléséről. Ezzel akár nyomást is gyakorolhatnak rájuk, hogy szereltessenek fel saját vízórát, mert akkor nyilvánvaló, ki mennyit fogyasztott. ha a közös képviselő nem működik együtt, a közgyűlést a lakók nélküle is összehívhatják. Akár új embert kérhetnek fel helyette, mert a mostani nem képviseli a lakók érdekeit. ha A közgyűlés nem emeli meg a hiányzó összeggel a vízórával nem rendelkezők közös költségét,.a közgyűlési határozatot bíróságon meg lehet támadni. ■ Rados Virág Kérjük, írja meg fogyasztó- védelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Decemberben romlottá külker mérleg A KSH közölte: decemberben 7,9 százalékkal csökkent az export és 6,4-gyel az import. Az exporttöbblet 192 millió euróra esett vissza az egy évvel korábbi 301 millióról. 2012 egészét tekintve az export 0,2, az import 0,4 százalékkal nőtt euróbán, a 6,93 milliárd euró külker többlet kevéssel elmaradt az előző évi 7,061 milliárd eurótól. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a szerint a decemberi csökkenés a kiábrándító ipari adatoknak is következménye. Hozzátette, ez összhangban van a német export 6,9 százalékos, és az import 7,3 százalékos visszaesésével is. ■
