Somogyi Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-30 / 25. szám
2013. JANUÁR 30., SZERDA GAZDASAG 5 Kerülnék a pályáztatást eu-pénzek A kormány növelné a központosított irányítással kiosztott források arányát A közmunka miatt dolgoznak többen, de az NGM ölül Cséfalvay Zoltán államtitkár felel az új uniós költségvetési periódusra vonatkozó tervek kidolgozásáért Az uniós pénzek lehívását kezelő' hazai pályázati intézményrendszer átalakítása mellett a kormány azt is vizsgálja, hogy mennyire lehetne növelni a 2014-2020 közötti időszakban azon EU- források arányát, amelyek nem pályázati úton kerülnének felhasználásra - nyilatkozta lapunknak Cséfalvay Zoltán uniós főtárgyaló. Tar Gábor Bár még nem tudni, hogy Magyarország pontosan mennyi uniós fejlesztési forrást kap 2014-2020 között, ám a következő hétéves uniós fejlesztési ciklus hazai tervezése már javában zajlik. Holnap jár le az a kormány által kitűzött határidő, amikorra Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek a kabinet elé kell terjesztenie a következő hétéves ciklusra vonatkozó, az Európai Bizottsággal megkötendő partnerségi megállapodás első tervezetét. A dokumentum valójában azt írja majd le, hogy Magyarország a 2014-2020 közötti időszakban milyen célokra, milyen módon és milyen intézmény- rendszer keretében használja fel a hazánkat megillető uniós fejlesztési forrásokat. Matolcsy György november végén Cséfalvay Zoltánt nevezte ki uniós főtárgyalónak, így a partnerségi megállapodásról Brüsszellel folyó tárgyalásokat az NGM gazdaságstratégiai államtitkára vezeti. Az Európai Bizottság képviselőivel november óta tartó tárgyalásokról, a 2014-2020 közötti időszak tervezésével kapcsolatban az uniós főtárgyaló lapunknak elmondta: az EU-pénzeket kezelő pályázati intézményrendszer átalakítása mellett a kormány azt is megvizsgálja, hogy mennyire lehetne növelni azon uniós források arányát, amelyeket nem pályázati úton használnak fel. A kormány más európai országok által is sikeresen használt eszközöket szeretne előtérbe helyezni, amelyek közül az egyik lenne a jelenleg is alkalmazott kiemelt projekt. „A mostani rendszer egyik problémája, hogy szinte minden uniós forrást pályáztatás útján osztanak ki, miközben ezt nem várja el az EU, ezért át kell gondolni, hogy hol van értelme pályázati rendszerben lehívni a forrásokat” - mondta. Cséfalvay Zoltán az iskolafelújításokat hozta fel példának: sok esetben ugyanis csak azokon a településeken haladtak előre zökkenőmentesen az EU által finanszírozott iskolafelújítási projektek, ahol az ön- kormányzat megfelelő anyagi helyzetéből adódóan elő tudta teremteni a projekthez szükséges önrészt, vagy az adott oktatási intézmény a projekthez szükséges pályázatírói kapacitással is rendelkezett. Szerinte a jövőben az iskolafelújításokat olyan rendszerben is végre lehetne hajtani, ahol például a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ összeállítana egy szakmai listát azokról a településekről, ahol szükséges lenne a rekonstrukció. A központosított irányításnak és végrehajtásnak köszönhetően, az egyszerűsített eljárás keretében, a jelenlegi helyzethez képest jóval rövidebb idő alatt lehetne végrehajtani az ilyen projekteket - emelte ki az uniós főtárgyaló. A 2014-2020 közötti uniós források felhasználásának tervezéséről szóló, tavaly decemberi kormányhatározat szerint az ország rendelkezésére álló fejlesztési forrásokat elsősorban vissza nem térítendő támogatások nyújtására kellene felhasználni, a projektgazdáktól kért önerő minimalizálása mellett. Lapunk felvetésére, miszerint az Európai Bizottság ezzel szemben azt tartaná szükségesnek, hogy emelkedjen a visszatérítendő források aránya a pénzügyi közvetítők által nyújtott konstrukciók igénybevételével, Cséfalvay Zoltán azt válaszolta: erről a kérdésről valóban vita van Brüsszellel. „Szerintünk is szükség van a visszatérítendő forrásokra, hiszen például a kombinált mik- rohitel esetében hatékonyan tudjuk használni ezt a modellt, arról azonban már vitázunk Brüsszellel, hogy a visszatérítendő forrásokra milyen arányban, milyen szektorokban lenne szükség” - mondta. A decemberi kormányhatározat egyben azt is célként határozta meg, hogy a megyék kapjanak „meghatározó szerepet a területfejlesztési források fel- használásának tervezésében”. Pár napja a miniszterelnök többek között erről is egyezetett a megyei közgyűlések elnökeivel, ahol elhangzott, hogy 2014-2020 között a fejlesztési források legalább 10 százalékának az elosztását a megyei önkormányzatok tervezik majd meg. Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy ez a modell miként egyeztethető össze azzal, hogy az EU a fejlesztéspolitika alapegységeként a régiókat határozta meg, Cséfalvay Zoltán azt mondta: a megyék előtérbe helyezése a kevésbé fejlett térségek problémáját tudja orvosolni. „Ha bizonyos összegű, elkülönített forrásokra vonatkozóan a megyékre bíznánk a fejlesztési programok kidolgozását, ahol figyelembe tudják venni az adott megye kevésbé fejlett térségeinek szempontjait is, ez a probléma kezelhető lenne” - emelte ki. Hozzátette, a modellt elősegítheti, hogy a területi rendszer átalakításával a megyei közgyűlések igen erős területfejlesztési hatáskört kaptak. Az EU-büdzséről is tárgyal Orbán orbán Viktor kormányfő mai brüsszeli tárgyalásain az Európai Bizottság elnökével is konzultál. Az egyeztetés egyik fő témája a 2014-2020 közötti uniós költségvetés, illetve a hazánkat megillető kohéziós források nagysága lesz. AzEU-büdzsé összegéről a tervek szerint a jövő heti EU-csúcs dönt. foglalkoztatás A tavalyi negyedik negyedévben 58 ezerrel dolgoztak többen, mint egy évvel korábban, összesen 3,91 millió volt a foglalkoztatottak létszáma - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal által most közölt adatokból. A munkanélküliségi ráta ugyanakkor nem csökkent: 468 ezer volt az állástalanok száma, ez a munkaképes korú lakosság 10,7 százaléka. A KSH szerint a foglalkoztatottak számának növekedését elsősorban a közfoglalkoztatás eredményezte, az NGM pedig a pozitív trendek folytatódásáról beszél. „Tovább folytatódtak a pozitív trendek a foglalkoztatottság alakulásában” - írta közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium. „A 2012. október-decemberi időszakban továbbra is töretlen a foglalkoztatottak számának 29 hónapja tartó emelkedése az előző év azonos időszakához viszonyított adatokat tekintve” - hangsúlyozza a gazdasági tárca. „A foglalkoztatottak száma szezonális hatások miatt 16,4 ezer fővel csökkent az előző háromhavi átlaghoz képest” - írja elemzésében Suppan Gergely. A TakarékBank vezető közgazdásza kiemelte: szezonális hatások miatt a következő hónapokban csökkenhet a foglalkoztatás, és emelkedhet a munkanélküliek aránya, akár 11,6 százalékra. „Az aktívak száma egy év alatt 67,2 ezerrel bővült, ami kedvező folyamatokat tükröz. Az aktívak számának növekedését a szigorúbb nyugdíjba vonulási feltételek és a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata okozhatja, így a közeljövőbben folytatódhat az aktívak számának növekedése” - véli Suppan Gergely. ■ VG Munkanélküliségi ráta (százalék) 12,0 Kisebb lesz az NFÜ-szerepe A decemberi kormányhatározat értelmében a fejlesztési források felhasználásában meghatározó szerepet játszó Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a következő hétéves ciklusban jelentősen veszít majd jelenlegi szerepéből, miután az operatív irányítás, a projektmenedzsment és a pályázatkiírás átkerülnek az adott területért felelős szaktárcákhoz. Ezzel kapcsolatban Cséfalvay Zoltán azt mondta: a szakpolitika (azaz a fejlesztések, működtetés és szabályozás) egységesítése logikus intézkedés, ugyanis ezzel egy kézbe kerül az adott szakpolitikára vonatkozó stratégia kidolgozása, az azért való felelősség, illetve a fejlesztések végrehajtása. Az uniós főtárgyaló szerint ugyanis a jelenlegi rendszer nagyon sok egyeztetést igényelt az NFÜ és a szaktárcák között, ami a projektek időbeli csúszását eredményezte számos esetben. Csökkentette a monetáris tanács az alapkamatot MNB Simor András jegybankelnök: csínján kell bánni a nem szokványos monetáris eszközökkel A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal, 5,5 százalékra csökkentette az irányadó kamatszintet. Az MNB annak ellenére vágta - a hatodik egymást követő hónapban - a kamatot, hogy a forint hétfőn átlépte a lélektani 300- as szintet az euróval szemben. Az alapkamat 2010 novembere óta nem volt olyan alacsony, mint jelenleg. A kamatcsökkentés irányába mutatott, hogy a magyar gazdaság valószínűleg nem tudott kilábalni a recesszióból. Novemberben 6,9 százalékkal zuhant az ipari termelés éves alapon, a kiskereskedelmi forgalom pedig 4,1 százalékkal esett. A kamatvágási ciklus elindítása melletti fontos érv volt (még augusztusban), hogy a magyar gazdaság recesszióba került, az MNB monetáris tanácsának külső tagjai pedig monetáris enyhítéssel kívánják segíteni a kilábalást. Az IMF szerint tavaly 1,5 százalékkal eshetett vissza a GDP, idén pedig stagnálhat a gazdaság. Az elmúlt hónapokban az inflációs kockázatok is mérséklődtek - noha a kamatvágási ciklus kezdetekor a kilátások nem voltak összhangban a 3 százalékos céllal -, az infláció továbbra sem tekinthető hor- gonyzottnak Magyarországon. A KSH szerint decemberben 5 százalék volt az infláció, és elemzők szerint idén közel kerülhet a pénzromlási ütem a 3 százalékos célhoz, de ezt nagyrészt a rezsicsökkentés okozza. Az államkötvények hozama A jegybanki alapkamat (százalék) VG-GRAFIKA FORRÁS: MNB és a CDS-felár is stabil maradt az elmúlt hónapban, azonban a forint jelentősen esett, nagyrészt azért, mert a piaci szereplők azt várják, hogy Simor András MNB-elnök márciusi, távozásával unortodox monetáris politika jöhet. A jegybank az elmúlt években számos válságkezelő eszközt használt, aminek alapvető célja az volt, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer hatékony működését elősegítse - hangsúlyozta Simor. Az MNB elnöke ezek között említette azt, hogy a befagyott piacokon (állampapír- és jelzálog) beavatkoztak. Matolcsy György nemzet- gazdasági miniszter többször is hangsúlyozta, hogy az MNB-nek olyan eszközöket kellene bevetni a növekedés elősegítése érdekében, mint amilyeneket a Fed vagy az EKB is használ. „Egy kis, nyitott gazdaságban, ahol az infláció meghaladja a célszintjét, a nem konvencionális eszközökkel csínján kell bánni” - hangsúlyozta az MNB elnöke a sajtótájékoztatón. A monetáris tanács is megemlékezett erről a közleményben: „a nem konvencionális eszközök körének bővítése a hazai viszonyok között akut pénzpiaci zavarok esetén jelenthet csak segítséget” - idézte fel Simor, hozzátéve: a tanács egységesen foglalt állást. ■ VG MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2013. január 29-én: a /rx 295,73 V _________-3,09 Ft 3 $ /Ft £» CHF/Ft A / A 1,3466 A1 »/y_____ 0,0002 USD BÉ T-áruszekció (forinVtonna, 01.29.) Újelsz. Dátum . „ _____________________"Pl Malmi búza_____2013. márc. 71000 Ma lmi búza index 2013. márc. 71000 Takarmánybúza 2013. márc. 68 600 Takarmánykukorica 2013. márc. 65 300 Tak.kukorica Index 2013. márc. 65 300 Takarmányárpa 2013. márc. 68 000 Olaj napraforgó 2013. márc. 139000 Olajnapraforgó index 2013. márc. 139000 Repce_______2013. márc. 141000 FO RRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE
