Somogyi Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-27 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 4. szám
A HÉT TEMAJA 2013. JANUÁR 27., VASÁRNAP élelmiszer-pazarlás Világszinten kétmilliárd tonna ételt dobunk a szemétbe. Hiába nőtt az elmúlt években, még mindig túl alacsony az élelmiszer ára, ezért alacsony az erkölcsi értéke is manapság. Hazánkban fejenként ötvenezer forint landol a szemétben, •• KEVESEBBET ESZÜNK, DE PAZARLUNK A világon mintegy egymil- liárd ember alultáplált, az élelmiszer-pazarlás mégis növekszik. A megtermelt élelmiszer fele pocsékolódik el. Egy magyar háztartás évente átlagosan 50 ezer forint értékű élelmet dob ki.' Fábos Erika Kárba vész a világon megtermelt élelmiszer mintegy fele, összesen kétmilliárd tonna - derül ki egy Nagy-Britanniában készült jelentésből. A okok közötte rossz betakarítási gyakorlat, a helytelen tárolás és szállítás, a szigorú eladási határidők, a piacokon keletkező hulladékok és a vásárlók pazarlása egyaránt szerepel. Manapság durván négymilliárd tonna élelmiszert termelünk évente. Becslések szerint ennek mintegy 30-50 százaléka - 1,2-2 milliárd tonna - soha nem jut el az emberek gyomrába. Magyarországon háztartásonként száz kiló élelmiszer-hulladék keletkezik. Bár ez a fogalom meglehetősen tág; a bontatlan konzervtől kezdve a vacsoramaradékon keresztül, a konyhai hulladékig beletartozik minden olyan étel, amelyik bekerült az élelmiszerláncba, de nem fogyasztottak el. Az Elemiszerbank Egyesület hét éve foglalkozik azzal, hogy segítsen csökkenteni ezt a pocsékolást. A felesleges, szavatossági idő közeli, nem elsőosztályú, vagy a termeléskor keletkezett élelmiszerminőségű, de hulladékként elkönyvelt veszteséget segít eljuttatni a rászorulóknak. Cseh Balázs, a Magyar Élel- miszerban Egyesület elnöke azt mondta: legtöbben nem tudják, hogy az élelmiszer kidobásának milyen hatalmas környezeti és társadalmi terhe van. Persze nem csupán a háztartások ügye mindez. A mezőgazdaságban, az élelmni- szeriparban, a vendéglátásban és a kereskedelemben is van veszteség és pazarlás. Egyrészt a fogyasztói elvárások, például hogy mondjuk még karácsony napján is lehessen válogatni a szaloncukrok közül, másrészt az élelmiszerbiztonsági előírások miatt, amelyek jóval szigorúbbak, mint például az élelmiszerek valódi eltarhatósági ideje. A legnagyobb veszteség persze az, ami a fogyasztóknál keletkezik, hiszen azt tudatosabb döntésekkel minimálisra lehetne csökkenteni. „A világon mintegy egymilli- árd ember alultáplált - mondta Cseh Balázs. - Ha kevesebbet vásárolunk, akkor csökken az összes kereslet, és ez hozzájárul az élelmiszer árának csökkenéséhez. Ez pedig lehetővé teszi, hogy azok is hozzájussanak az élelmiszerhez, akik eddig nem tudták megfizetni. Az élelmiszer-hulladék csökkentése tehát olcsóbbá teszi az ennivalót, ezáltal hozzájárul az élelmiszer-szegénység csökkenéséhez. Az élelmiszer-pazarlás Cseh Balázs szerint nemcsak anyagi, kulturális kérdés is, ugyanis az élelmiszerek erköcsi értéke alacsonyabb a fiatal generáció esetében, mint például a világháborút is átélő idősek körében. Szabó Márton agrárközgazdász-elemző azt mondja: fontos kérdés, hogy mennyire értékeljük azokat a javakat, amelyekért pénzt adunk ki. Erre a legkomolyabb hatással az van, hogy mekkora erőfeszítésbe kerül a megszerzésük, ez abból derül ki, hogy a jövedelemnek mekkora részét teszik ki az ilyen kiadások. „Az elmúlt években ugyan az ellenkezőjét tapasztaljuk, de az élelmiszerek ára az elmúlt három évtizedben olcsóbb lett, mint korábban volt - mondta Szabó Márton. - Ez a trend a legszegényebbek, míg a gyümölcsre fordított kiadásuk közel négyszerese volt a szegényekének. A szerényebb anyagi helyzetben élők elmaradása különösen nagy volt a fajlagosan drágább húsféleségek, halak, sajtok vonatkozásában is. Raskó György agrárközgazdász azt mondta: a mezőgazdasági termeléskor keletkező veszteség jelentősen csőként az elmúlt években. A nyolcvaOlyany- nyira nem, hogy a jelenlegi hatékonyságot sokkal tovább növelni már nem is lehet. Inkább az élelmiszeripar, a kererskedelem tehet ez ellen és főként a fogyasztók. „A statisztikák becsapóvámos György: tavaly a hús és a tojás húzta fel az árakat nas években még a szállításkor, a tároláskor és a szárításkor is ezertonna-számra keletkezett a veszteség, ma már ez nem igaz. Raskó György: nincsenek kiskertek, több zöldséget veszünk sak, hiszen például az látszik, hogy több zöldséget, gyümölcsöt eszünk manapság, mint néhány évtizede, holott ezek a 2007-ig tartott és azt jelenti, hogy az élelmiszerek árdrágulása hosszú időn keresztül alacsonyabb volt az éves általános inflációnál és a többi termékhez, szolgáltatáshoz képest is lassabban drágult. Ennek a hosszú szavatossági időknek, az akcióknak köszönhetően folyamatos túlvásárlás jellemző a háztartások legnagyobb részére. 2007 óta azt tapasztalhatjuk, hogy az Infláció fölött is drágulnak az élelmiszerek, gyakran fordulnak elő áringadozások és ezek nagyobbak, mint amihez korábban szoktunk. Az olcsó élelmiszerek ideje, úgy tűnik lejár." Ennek hatása a háztartásokban is érezhető. Tavaly egy főre vetítve 181 ezer forintért vásároltak élelmiszertermékeket. Ez 2011-hez képest az összes fogyasztási kiadáson belül az élelmiszer-fogyasztás aránya minimálisan - 0,2 százalék- ponttal - , volumene pedig 3,6 százalékkal csökkent. A magas, 7,3 százalékos árnövekedés az olcsóbb termékek vásárlására ösztönözte a háztartásokat. Szabó Márton azt mondja: az élelmiszer-fogyasztás érzékenyen reagál a jövedelmi helyzetre, aminek következtében jelentős különbség van az alsó és a felső jövedelmi ötödben élők élelmiszer-kiadásai között. Ezen | belül élelmiszertípusonként kü- 1 lönböző az eltérés mértéke: a | leggazdagabbak másfélszer any- s nyit költöttek cereáliákra, mint Évente ezer tonna élelmiszer végzi a kukákban Magyarországon kimutatások a bolti forgalom alapján készülnek- mondta Raskó György.- Az igazság inkább az, hogy sokkal több ilyen élelmiszert vásárolunk, mert már falun és vidéken is egyre kevesebben foglalkoznak azzal, hogy megtermelik maguknak, amit megesznek. Harminc évvel ezelőtt háromszor ennyi gyümölcsfa volt például az országban. Ezzel együtt az élelmiszerek megbecsültsége is csökkent az évek során. 30-40 éve elképzelhetetlen volt, hogy va- lali kidobjon pár kiflit, vagy kenyeret. Pedig úgy emlékszünk akkor sokkal olcsóbb volt. Hát nem. Az 50-60-as években a háztartások kiadásainak 30- 40 százaléka volt ami élelmiszerre ment el, ma 20 körül, már benzinre többet költenek az emberek, mint élelmiszerre, jobban meg is becsülik." Az agrárközgazdász szerint nemzetközi hatások is közrejátszanak ebben, például, hogy Ázsiában és Dél-Amerikában folyamatosan növekszik a középosztály, akik élelmiszerre is többet költenek, tehát nő a kereslet. Emiatt növekednek az élelmiszerárak, de ezzel együtt az élelmiszerpazarlókhoz is felTonnaszámra évente ezer tonna élelmiszer végzi a szemetesben Magyar- országon. ez 200 milliárdnyi veszteségés 50 ezer forintot jelent évente egy háztartásnak. Amerikában egy lakosra 180 kiló élelmiszer-hulladék jut. Afrikában nyolc kiló élelmet dobnak el egy évben. zárkóztak olyan országok, ahol az korábban nem volt jellemző. „Az élelmiszerek, illetve napicikkek forgalma az eladott árumennyiséget tekintve együttvéve 8 százalékkal csökkent 2007-től napjainkig, miközben csaknem 700 milliárd forinttal többet hagytak az áruházak pénztáraiban a vásárlók - mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke. Az egyes időszakokban változott, hogy melyik termékek húzták fel legnagyobb súllyal az árakat. Tavaly a 12 százalékkal dráguló sertés- és marhahús, illetve a 36 százalékkal dráguló tojás, míg az előző évben az étolaj, a liszt, a cukor és a burgonya ára emelkedett az átlagosnál jelentősen nagyobb mértékben.” A szervezet elemzése szerint az élelmiszerpiac szinten maradásának egyik legfontosabb feltétele, hogy a mezőgazdasági alapanyagok, valamint az élelmiszeripar árai ne emelkedjenek túlzott mértékben, ennek nyomán pedig a fogyasztói árak növekedésének üteme mérséklődjön, ne legyen 4-5 százaléknál nagyobb. Flórián Zoltán agrárpiaci elemző azt mondta: miután a világpiacon a mezőgazdasági tömegcikkek ára lefelé indult, és e tendencia tartósnak látszik, előreláthatóan csökkenni fog a legtöbb élelmiszer ára az év első felében. Az elemző szerint a kukorica és a búza árában az elmúlt időszakban tapasztalt trendszerű visszaesés rövidesen a többi területen is kifejti hatását. Hiába a pazarlás, a KSH adatai szerint az elmúlt húsz évben szinte minden élelmiszerből kevesebbet fogyasztunk. A fogyasztás a legdrámaibban a '90-es évek közepén esett vissza, azóta pedig stagnál és folyamatosan átrendeződik, az olcsóbb áruféleségek irányába. A leggazdagabbak duplán költhetnek tavaly a háztartások, egy főre vetítve, átlagosan 181 ezer forintért vásároltak élelmiszert. a magas, 7,3 százalékos árnövekedés az olcsóbb termékek vásárlására ösztönözte a háztartásokat. JELENTŐS KÜLÖNBSÉG Van ÜZ alsó és a felső jövedelmi ötödben élők élelmiszer-kiadásai között 2011-ben a legszegényebbek élelmiszerre fejenként 131 ezer forinttal költöttek kevesebbet, minta legfelső jövedelmi ötödben élők, azaz a leggazdagabbak kétszer annyit fordítottak élelmiszerre, minta legszegényebbek. 4