Somogyi Hírlap, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

2012-11-26 / 276. szám

4 MEGYEI KORKÉP 2012. NOVEMBER 26., HÉTFŐ Életmentő vér: a polgármesterek segítségét kérte a Vöröskereszt partnerség A Siófok-térségi polgármesterek segítségét kér­te a véradások sikeressége ér­dekében a Vöröskereszt me­gyei és helyi szervezete. A Sió­fokon, a Kiüti Csárdában tar­tott tanácskozáson az is kide­rült: a huszonhárom érintett település közül Szántódon, Te­lekiben, Siófokon, Balatonsze- mesen és Balatonszabadiban emelkedett töretlenül a vér­adók száma az elmúlt három esztendőben. Szántód eredmé­nye különösen kiemelkedő: 2011-ben 76 személy adott vért az „elvárt” 29 helyett, ez utób­bi lenne ugyanis a lakosság öt százaléka.- Ha öt százalék minden te­lepülésen folyamatosan meg­lenne, az biztosítaná az ország vérellátását - mondta Sótonyi Tiborné, a Vöröskereszt me­gyei igazgatója. - Ez országos szinten 450 ezer-500 ezer, me­gyei szinten 16 500 véradót je­lent. Ehhez képest Somogy 4,7 százalékon áll. Számos kisköz­ségben, ahol sok idős él, nem is képzelhető el az öt százalék elérésé. Fontos viszont, hogy a fiatalokat meg tudjuk szólíta­ni. A polgármesterektől a vér­adások hatékonyabb propagá­lásában kértünk segítséget; akadt, aki közmunkásait von­ná be ebbe, más településve­zető pedig azt mondta, akár ő személyesen, vagy a képvise­lők is széthordják a faluban a vöröskeresztes tájékoztató anyagokat. A műtétek, transzplantá­ciók, balesetek miatt egyéb­ként is folyamatosan szük­ség van a vérellátásra, de a ba- i latoni régióban a nyári sze­zon a vérigény is megemelke­dik, ezért is fontos a jó „tobor­zás1 - tette hozzá Székelyi Éva, a Siófok-térségi vöröskeresz­tes szervezet vezetője. - Ör­vendetes, hogy Siófokon egyre több cég kapcsolódik be a vér­adásba. November 27-e a vér­adók napja, a megyei ünnep­ségen túl most először, decem­ber 7-én helyben is vendégül látjuk egy vacsorára a véradó­kat, a két ünnep között pedig szeretetvéradást szervezünk, hiszen akkor is szükség van a vérre. Balatonszabadiban él egyébként a „csúcstartónk”, aki 167-szeres véradó. ■ Fónai 1. Befagyasztanák az átcsúszást balaton Egy kilométer lehet a határ, tiltakoznak az extrém sportolók ► Folytatás az 1. oldalról Jégvitorlás a Balatonon. A téli sportok szerelmesei vitatják a készülő szabályozást Kardos Gábor annak a konzul­tációnak a vízisport-szakági koordinátora, mely a téli-nyá­ri vízen tartózkodási szabá­lyok megalkotását segíti. - A jé­gen járás tiltásaival különösen nyilvánvaló alapjogot sértene, a szabad helyváltoztatás EU-tag- országokban kiemelten fontos alapjogát. A jég sehol sem mi­nősül vízi útnak, hanem közte­rület és a rajta való szabad köz­lekedés nem korlátozható ren­deletekben. Annak eldöntésé­re, pedig, hogy például milyen parttól való távolság minősül­jön biztonságos zónának, ki ad­hasson ki túraképességi igazo­lást, csakis a Balaton Fejlesztési Tanács, illetve a Belügyminisz­térium által felügyelt Vízisport Konzultáció lehet hivatott, mely minden érintett hatóság, a vízi­mentők és az érintett sportágak képviselőinek bevonásával vég­re szakmailag megalapozottan fogalmazhat meg hosszú tá­vú vízisport-stratégiát. Ennek megfelelően lehetne a jogszabá­lyokat módosítani, a közös cél a biztonságos vízi turizmus, illet­ve a sportolás fejlődése.”- Az átlag korcsolyázó alig venne észre valamit a tervezett változásokból, noha akad közte egy-két életszerűtlen elképze­lés - összegez lapunknak egy, a tervezetet ismerő, a balatoni vízi közlekedésben jártas szak­ember. - Az például túlzás, hogy tíz nappal előre be kelle­ne jelenteni a jeges rendezvé­nyeket, mert ezeknek éppen az a sajátossága, hogy a Balaton jégviszonyainak napi változá­sához szerencsés igazítani. Elő­írná viszont, hogy milyen men­tőeszközök meglétére van szük­ség, milyen módon és hol lehet kijelölni jégpályát. Eddig a vízi­rendészetnek csak ajánlása lé­tezett erre vonatkozóan, amit nem volt kötelező betartaniuk a jégpálya-üzemeltetőknek. A jégen tartózkodás eddig szabá­lyozatlan volt, a jogszabályalko­tó nyilván ezen kíván változtat­ni. 1995-ig benne volt a BM-ren- deletben, hogy nem lehet példá­ul átmenni a jégen a déli part­ról az északira, akkor azonban ez a tiltás kikerült belőle, ettől kezdve elméletileg nem volt ti­los. Most, hogy bekerülne az egy kilométeres határ, ez má­ris „kicsapta a biztosítékot” az extrém sportolóknál, a jégvitor­lázóknál. A vízisport-konzultációban aktívan résztvevő Kardos Gá­bor főszervezője volt téli balato­ni jeges rendezvényeknek, így átcsúszásoknak is - az ilyenek­nek vége, ha érvénybe lép a tör­vény. Egy Balatont járó siófoki sportember szerint jogos igény, hogy használhassák szabadab­ban a Balatont a kajakosok, a jégvitorlások és ennek érdeké­ben nem biztos, hogy a tiltás felé kellene elmozdulnL.Kar- dos Gábor is azt hangsúlyoz­za, hogy a jogszabály ne a vízi turizmust tekintse üldözendő- nek, hanem a felelőtlen maga­tartást, azt viszont akár a mai­nál szigorúbban büntesse. A ví­zi túrázók, vízsport-szakágak képviselőinek az az álláspont­ja: akik betartják a szabályo­kat, azt engedjék túrázni a ví­zen, ha azonban bajba kerül­nek, akkor fizettessék meg ve­lük az esetleges mentés min­den költségét!- Ne tiltsunk, szabályoz­zunk, bízzuk a józan észre? - teszi fel a kérdést rendőrsé­gi körökben is tapasztalatokat szerzett, a Balatont télen-nyá- ron „használó” nyilatkozónk. - Kinek lenne ez az érdeke? Egy­általán, mekkora „tömeg” prob­lémája, ha csak egy kilométerig lehet bemenni a jégre? Egy kilo­méterig télen a leggyakrabban ellátni se lehet a partról. Az pe­dig nonszensz, hogy a jég közte­rület volna. Ilyen alapon a köz­út is, tehát ne szabályozza sen­ki, hogy hogyan akarok rajta közlekedni... ■ Fónai Imre A tíz évvel ezelőtti tűz nyomai nehezen gyógyulnak rehabilitáció Hová tűnt a régi borókás? Még ötven-száz évre van szükség az egykori tájképhez Nehezen ébred a Barcs és Da- rány között található borókás természetvédelmi területe. A 3400 hektáros terület még 2000. augusztusában égett le. Akkor feltételezhetően szán­dékos gyújtogatás miatt sérült meg mintegy húsz hektárnyi terület, mellyel az itt fellelhető védett növények egy része is el­tűnt. Az ország egyik legrégeb­bi, 1974 óta fennálló, negyedik tájvédelmi körzetét azóta folya­matosan rehabilitálják a Du- na-Dráva Nemzeti Park szak­emberei.-Az állatvilág nagy része re­generálódott, újra elkezdett el­terjedni például a sisakos pa­csirta - tájékoztatott Závodsz- ky Szabolcs igazgató. - A táj fő látképét és vonzerejét biztosí­tó boróka azonban nagyon las­san nő, még legalább 50-100 évre van szükség ahhoz, hogy minden a gyújtogatás és tűz előtti tájképre emlékeztessen minket és a természetet. Pedig a borókában közel 800 féle növényt találhatunk, melyből több mint 120 védett, és fokozott védelmi státuszt él­A borókás nehezen ébred vez jó néhány olyan növény is, mint a sárgaliliom, a királyha- raszt vagy a tarajos pajzsika. Mintegy 300 védett állatfaj él a borókás területén, közülük 60 fokozottan védett, mint a fe­kete gólya, a rétisas, a cigány­réce vagy a vidra.- Amikor a terület leégett már nem volt itt legeltetés, és azok a természeti értékek, amelyek a legeltetéshez kap­csolódnak kezdtek eltűnni, hi­szen az erdőterület visszahó­dította a korábbi belterülete­ket - tette hozzá az igazgató. ­Pályázati forrásból őshonos ál­latokat vásároltunk és 12 éve legeltetünk, melyhez megfe­lelő infrastruktúrát alakítot­tunk ki. Ma már mintegy 140 rac- kajuh végzi el évente a terü­let tisztítását, melyek április­tól októberig kint élnek a bo­rókásban. Ezeket úgymond kiegészítik a közmunkások, akik a tüskésebb növények­től szabadítják meg a körzetet. Jelenleg négy ember dolgozik ezen a nemzeti park alkalma­zásában. ■ Jeki Gabriella A pink, a zöld, a királykék és a rengeteg csipke lesz a divat kaposvári kreációk Lovász Márta divattervező geometriai formákra és elképesztő színkavalkádra alapozta ruháit- Az idén nagy hangsúlyt kapnak a nőies ruhák - mondta Lovász Márta kaposvári divattervező, aki vasárnap mutatta be 2013-as kre­ációit a Dorottya száüó nagyter­mében. - Szeretném, ha a hölgyek a nadrágot ruhára cserélnék. A kaposvári divattervező kü­lönböző színekből, geometriai for­mákból állította össze modelljeit, melyek a színek és a formák ré­vén karcsúbbnak láttatják vise­lőiket. Elsőként az alkalmi kosz­tümöket és ruhákat mutatták be a manökenek, aztán a üzleti ru­hák következtek, végül a külön­leges anyagokból merész szabás­vonalakkal és rengeteg csipké­vel díszített estélyiket láthatták az érdeklődők. ■ A. V. Férfiasán... Elegánsan... Egyszerűen... Színesen... Lezseren...

Next

/
Thumbnails
Contents