Somogyi Hírlap, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
2012-11-11 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 43. szám
4 A HÉT TEMAJA 2012. NOVEMBER 11., VASÁRNAP bosszú Orbán Viktor nem tartja időszerűnek a halálbüntetésről szóló vitát. Van, aki nyilvános kivégzéseket szeretne. Utoljára 1988-ban akasztottak Magyarországon. Igény lenne rá. •• •• 64 államban gyakorlat a halálbüntetés #• KONYORGOK, AKASSZUK FEL? A 11 éves Szita Bence brutális megyilkolása ismét felkorbácsolta az indulatokat. Ha tarthatnánk e tárgyban népszavazást, elsöprő többség akarná a halálbüntetés visszaállítását. Ács György Nem tiltja törvény Magyar- országon a halálbüntetést. A parlamenti pártok a népszerűtlenségtől tartva ezt mindig elkerülték. Megelégedtek azzal, hogy az Alkotmánybíróság 1990-ben egy beadvány nyomán 8:1 arányban úgy döntött: a halálbüntetés ellentétes az alkotmánnyal. Magyarországon az utolsó akasztás 1988. július 14-én volt, amikor az emberölésért halálra ítélt Vadász Ernőn haj- - tották végre a halálos ítéletet. Az Alkotmánybíróság döntése miatt az elmúlt 22 évben több, a halálbüntetés visszaállítását célzó népszavazási kezdeményezés el sem juthatott az aláírásgyűjtésig. A politikai beszédek szintjén azonban rendre felbukkant a téma: a Kisgazdapárt választási programja 1998-ban sürgette a halálbüntetést, a lobbiké 2010 óta. A héten Mirkóczki Ádám (Jobbik) a halálbüntetés visszaállításának szándékára kérdezett rá. A képviselő a kérdést társadalmi vitára bocsátaná. A miniszterelnök erre válaszolva nem tartotta időszerűnek a halálbüntetésről folytatható vitát. Orbán Viktor azt mondta: az ország az uniós csatlakozáskor elfogadta a közösségi jog ezt tiltó szabályát is. „Bár vitatkozni lehet arról, helyes-e a halál- büntetés ténye, de ez a vita ma nem időszerű” - fogalmazott. Közölte azt is: bár a brutális emberölésekről szóló hírek mindenkit felkavarnak, nehezen tud elképzelni olyan szigorú törvényi szabályozást, amely garantálná, hogy nem követnek el súlyos bűncselekményeket. Az életellenes bűncselekményekről szólva közölte: számuk csökkent, bár ez még nem siker. De 2002-ben még távozó kormányfőként Orbán Viktor azt mondta: „Én személyesen korábban azon az állásponton voltam, hogy a halálbüntetés egy helytelen intézmény. A móri eset óta azonban más időszámítás van Magyarországon”. Éppen a móri példa int óvatosságra, hiszen akkor köny- nyen kivégezhettek volna valakit, aki Mór közelében sem volt a brutális bűncselekmény elkövetésekor. Emlékezzünk csak vissza, hogy az ártalanul elítélt „gyilkos” csak egy véletlennek köszönheti, hogy megtalálták az igazi elkövetőt. Alegfelsőbb Bíróság akkori elnöke széttárta a karját, és azt mondta: a bíróság hozott anyagból dolgozik. A nemzetközi kötelezettségek azonban valóban nem teszik lehetővé a halálbüntetés visszaállítását. Magyarország 1993-ban ratifikálta az emberi jogok és az alapvető szabadság- jogok védelméről szóló római egyezményt. A11 éves Szita Bence könyörtelen meggyilkolása ismét beszédtémává tette a halálbüntetés visszaállítását. A felháborodásnak a jog szab gátat. Elvi kérdés, hogy nem állítja vissza Magyarország a halál- büntetést - mondta a héten Bá- rándy Péter. A korábbi igazságügyi miniszter új szempontot is hozott a vitába. Szerinte ha a kaposvári gyermekgyilkosság miatt ismét fellángoló vita hatására visszaállítanák a halálbüntetést, az nem csak alkotmány- és nemzetköziszerződés-ellenes lenne. Az ezzel fenyegetett elkövetőknek csak át kellene lépniük a schengeni határokat, mivel az európai jog szerint nem lehetne kiadni őket. Életfogytiglanra ítéltek Magyarországon Pisanello: a Szent Anasztázia-freskó részlete (Verona) 178-an jelentkeztek hóhérnak AMIKOR NEMRÉG a Srí Lankai börtönök parancsnoksága hirdetést tett közzé, amelyben hóhért keresett, a 178 jelentkező közül többen is megkérdezték a válogatást végzőket, hogy mégis mi lenne a dolguk. MUNKA, LEGALÁBBIS elvben akadna bőven: az országban 369 elítélt várja, hogy végrehajtsák rajta a halálos ítéletet, 471- nek az ügye pedig a fellebbezésnél tart. Am hiába van a legsúlyosabb büntetés a törvény- könyvben, az ítéletek végrehajtását régen felfüggesztették, és három évtizede senkit sem akasztottak fel az India csücskétől délre lévő szigetországban. néztek azonnal utánpótlás után, amikor egy évvel ezelőtt a két állami hóhér közül az egyik nyugdíjba vonult, a másikat pedig előléptették. Azóta viszont néhány súlyos bűncselekmény, köztük egy fiatal lány megerőszakolása és meggyilkolása újból felélesztette a halálos ítéletről szóló vitát. Elrettent vagy sem? A vitát nem lehet lezárni A HALÁLBÜNTETÉS-PÁRTIAK egyebek közt azt mondják, hogy a halálbüntetésnek elrettentő hatása van. Az abolicionisták szerint viszont nincs bizonyíték arra, hogy bárkit is visszatartott volna a halálbüntetéssel való fenyegetés olyan bűncselekmény elkövetésétől, amit egyébként - halálbüntetés híján - az illető megtett volna. A halálbüntetés ellenzőinek az a véleményük, hogy sok esetben bizonyíthatóan nincs a legsúlyosabb büntetésnek elrettentő hatása. Szerintük nyilvánvalóan nem rettenti el azokat, akik cselekedetüket hirtelen felindulásból, erős izgalmi állapotban, nagyfokú stresszhelyzetben, illetve alkohol hatása alatt követik el. A halálbüntetés ezenkívül nem alkalmas azoknak az elrettentésére, akik megvannak arról győződve, hogy őket úgysem kapják el. Nem tudja , elrettenteni az elmebetegeket, a „mártírokat”, a terroristákat. arthur koestler egy Roberts nevű angol lelkészre hivatkozva idéz egy példát az elrettentő hatás hiányának" bizonyítására. A tiszteletes ugyanis - állítása szerint - számba vette a bristoli börtönben kivégzésre váró rabokat, és a 167 ilyen elítélt közül 164-en azt állították, hogy korábban már végignéztek egy vagy több akasztást. pálinkás györgy egykori legfelsőbb bírósági bíró szerint viszont: „... Angliában a halál- büntetés 1965. évi eltörlése után öt éven keresztül az emberölések száma 60 százalékkal növekedett”. Emberségükből kivetkezett bűnözők ellen legutóbb júliusban, a Pécsen meggyilkolt Bándy Kata tragédiája irányította rá az emberek figyelmét a halálbüntetésre. A Fidesz-frakcióban helyet foglaló kisgazda képviselők a halál- büntetés visszahozását jelentő módosító javaslat benyújtását ígérték a büntető törvénykönyvhöz már az őszi parlamenti ülésszakra. de azóta sem történt semmi. Pedig akkor a fideszes képviselő, Túri-Kovács Béla vezette Kisgazda Polgári Szövetségpárt még kemény hangon feszegette a kérdést: ha az új Btk. - helyesen - biztosítja az egyén önvédelemjogát, akkor az állam miért nem rendelkezik azzal a szükséges eszközzel, ami lehetővé teszi, hogy „emberségükből kivetkezett bűnözőkkel szemben alkalmazza a halál- büntetést”. a jobbik szerint a tényleges életfogytiglani büntetés nem elég elrettentő. Radikális változást sürgetett a büntetések területén. Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő egy tévéműsorban kifejtette: a legbrutálisabb bűncselekmények esetében szükség lenne a halálbüntetés alkalmazására, sőt a legelrettentőbb hatása a nyilvános kivégzésnek lenne. navracsics tibor igazságügyi miniszter azt mondta, nehéz kérdésről van szó, de sem a nemzetközi kötelezettségek, sem etikai megfontolások miatt nincs erre lehetőség. Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke pedig kifejtette: a halál- büntetés visszaállítását közvetve kizárja az új alaptörvény is. 90 ország tartózkodik JELENLEG a világ országai közül 90 egyáltalán nem alkalmaz halálbüntetést, 11 csak rendkívüli körülmények esetén, és 32 államban a büntetőjog része ugyan, de már legalább tíz éve nem alkalmazták. a halálbüntetés továbbra is gyakorlat ugyanakkor 64 államban: többek között Kínában, Iránban, Szaúd-Arábiában, Pakisztánban és az Egyesült Államokon belül például Texasban. Kaliforniában az állampolgárok a héten döntöttek úgy, hogy nem törlikel a halálbüntetést. Európa azonban - Fehéroroszország kivételével -■teljesen „halálbüntetés-mentes övezet”. Kettős bosszúállás végh József kriminálpszicholó- gus lapunknak elmondta, hogy Szita Bence brutális meggyilkolása kettős bosszú volt: P. Erika nemcsak a gyerek nevelőapján állt bosszút, hanem azért is, amiért a két családból való gyerekek nem jöttek ki egymással. Az évekig felgyülemlő elfojtott feszültség robbanásszerűen tört ki. Ezt nem akadályozta volna meg, ha van halálbüntetés. Hozzátette: sem pró sem kontra nem bizonyították ennek szükségességét vagy feleslegességét. fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője lapunknak kifejtette, hogy nincs szükség külön halálbüntetést tiltó törvényre, mert szerinte a nemzetközi előírások mellett elég az, hogy a Btk. büntetési nemei között nem szerepel a halálbüntetés. Jól akarta csinálni az utolsó magyar hóhér pradlik györgy, az utolsó magyar hóhér börtönőrnek jelentkezett egy újsághirdetést olvasva. A másodállású ítélet-végrehajtást megörökölte, mikor az elődje meghalt. 12 évig tette a hurkot az elítéltek nyakára. Hibátlanul dolgozott. az mondta: „Olyan stressz alatt voltam az első esetnél, hogy nem tudtam aludni. Annyira jól akartam csinálni”. Fél liter pálinkáért és néhány apróságért öltek A hajdú-bihar Megyei Bíróság Lakatos Ferenc tanácsa 1988. január 13-án előre kitervelt és nyereségvágyból elkövetett emberölés miatt halálra ítélte Vadász Ernő tiszacsegei lakost, ö volt az utólsó halálraítélt. Vadász Ernő és Lakatos István 1986. december 10-én Tiszacse- ge szórakozóhelyein italozott és arra gyanakodott, hogy az ittas Juhász Imrénél nagyobb összegű készpénz van. amikor juhász hazaindult, utánamentek, a lakásánál megvárták, ott addig ütötték, rugdosták, amíg meg nem halt. Pénzt nem találtak nála. Fél liter pálinkát és apró személyes tárgyakat vettek el tőle.
