Somogyi Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)
2012-10-03 / 232. szám
4 ONKORMANYZATI VÁLASZTÁSOK 2012. OKTÓBER 3., SZERDA Egység legyen az iskolák minőségében tanügy A Klebelsberg központ tankerületei szerződnek a somogyi járási intézményekkel is Marekné Pintér Aranka, a KIK megbízott elnöke tájékoztatást adott a Somogy megyei jegyzőknek a kaposvári kormányhivatalban a novembertől működő tankerületi központokról is Mintegy háromezer közoktatási intézmény, 120 ezer körüli pedagógus és 1,2 millió tanuló: számokban ezt a hatalmas rendszert működteti januártól a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK). Marekné Pintér Aranka, a központ megbízott elnöke kedden Kaposváron adott tájékoztatást a somogyi jegyzőknek az intézmények állami irányítás alá kerüléséről, az egységes tanügyi igazgatásról. Ezt megelőzően a sajtót tájékoztatta a mintegy 15 ezer somogyi pedagógust és 100-120 ezer tanulót érintő tanévközi fenntartóváltásról.- Egy település pénzügyi adottságai ne határozzák meg azt, hogy az ott tanuló diák milyen minőségű oktatásban részesül - így fogalmazta meg a KIK küldetését Marekné Pintér Aranka. A központ húsz emberrel készíti elő a leendő tankerületek és a települések közötti hálózat szerződéseit, utána 120-an dolgoznak majd. A formálódó járási szisztémát lefedően 198 tankerület létrehozására készülnek. Juhász Tibor kormánymegbízott elmondta: a megyei konszolidáció részeként a januárban a Somogy Megyei Intézményfenntartó Központhoz került intézmények létszámállománya a mai napig változatlan. A tankerületi igazgatók pályáztatása szeptember végén lezárult, novembertől foglalhatják el helyüket az új vezetők. Az oktatásirányítás átalakításakor - az óvodák kivételével - állami fenntartásba kerülnek az intézmények. Ez alapvetően szakmai irányítást jelent, s beleértendő a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők bérének, járulékainak fizetése, valamint a taneszközellátás és a tanfelügyelet is. ■ B. T. Az iskolaépületet „nem kérik” a polgármesterek, egyébként viszont továbbra is közösködnének Kereki: nem, igen a kistérség megszűnte után is „együtt maradnak” a balatonföld- vári tizenhármak, önkormányzati társulásban kívánják továbbra is működtetni az intézményeket- ebben egyetértenek a balaton- földvári kistérség polgármesterei.- olyan magas szintre jutott ennek a tizenkétezer lakosú térségnek az együttműködése (iskola, iskolakonyha, iskolabusz, labor, szociális intézmények, televízió stb.), amire nagyon sok hazai kistérségnem volt képes - mondta Holovits Huba polgármester, a kistérségi tanács elnöke. - Ezek olyan vívmányok, amelyeket meg kell őriznünk, noha ma mégnem látható tisztán az önkormányzatok jövő évi finanszírozása. A BALATON FÖLDVÁRI általános iskolát és a zeneiskolát eddig hét település tartotta fenn, a kettő ösz- szesen évi ötvenmilliós kiadást jelentett az önkormányzatoknak Mivel az oktatás januártól állami feladat, és lehetőség van az iskolaépületek fenntartásának az átadására is, az érintett polgármesterek úgy nyilatkoztak■ nem kívánnak költeni januártól erre a célra. A földvári képviselő-testület legutóbbi ülésén az hangzott el: megvárják, míg a települési vezetők véglegesen kialakítják álláspontjukat, majd eldöntik, hogy a város önmaga vállalni tudja-e ezt az ötvenmilliót, vagy sem. - Ha nem, az sem jelenti azt, hogy ne érvényesülhetnének a város érdekei - hangoztatta Holovits Huba polgármester. -S ha viszi is az állam az iskolákat, a zeneiskolának taneszközvásárlással, az isVajon jövőre is fújhatják? kólának plusztámogatással továbbra is besegíthetünk az eredményei vagyfúvószeneka- m miatt messzefóldön ismert földvári zeneiskola éves fenntartása öt és fél millió forintba kerül Mivel működtetése nem kötelezőfeladat, jövője bizonytalanabb. erről beszélt a tagintézmény vezetője, KapusnéDojcsákEditis a testület ülésén. - Eddig biztonságban éreztük magunkat azért is, mert a helyi önkormányzatok tudták, mit támogatnak, mert ismerték és fontosnak tartották a nálunk folyó munkát - mondta. - Ha valahová betagozódnánk, kérdéses, hogy az öt és fél milliós költségvetésünk megmaradhatna-e. Vannak ugyanis rossz példák egyes államivá lett intézmények sorsát illetően... ■ Eónai Imre kőröshegyen kétezernél kevesebben élnek, nem maradhat önálló hivatal januártól. Ezért ajánlatot tettek a szomszédos Kerekinek közös hivatal működtetésére. Ott falugyűlést hívtak össze, s a megjelentek Balaton- földvárra voksoltak Kőröshegy ellenében. A leendő közös földvári hivatal mellett már letette a voksát Szólód, Teleki, Szántód és Bálványos is. ■ Ön leváltaná, vagy újraválasztaná lakóhelyének polgármesterét? Szavazzon hírportálunkon . ' ma 16 óráig: y SONLINE.hu w/ A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. Bizonytalanságban dolgoznak a somogyi intézményfenntartó hivatalnokok A Somogy Megyei Intézményfenntartó Központ (SMIK) intézményeivel kapcsolatos konkrét változásokról megfelelő időben természetesen tájékoztatni fogjuk a sajtó képviselőit. Ezt válaszolta kérdésünkre Bátori Zsolt, a Somogy Megyei Intézményfenntartó Központ vezetője augusztus 31-én. azóta még nem érkezett el ez az idő, azt mindenesetre már tudni, amit három-négy hónapja beszélnek az intézményfenntartásban: a volt megyei intézmények átvételére létrehozott SMIK funkciói lassan kiürülnek. Ezt a folyamatot a hivatalban legalább félszáz SMIK-munkavállaló várja szorongva (többen tavaly a megyék kicsontozását várták ugyanígy), és a több ezer intézményi alkalmazottnak sem mindegy, ki lesz a munkaadójuk a jövőben. félnek az intézményekben azért is: a törzshivatalban fölöslegessé váló köztisztviselők nehogy az ő helyüket szemeljék ki maguknak. Hír alig van a jövőről, kíváncsiság annál több: internetes keresők az intézményfenntartó központok „sorsa” és „megszűnése” témában a legaktívabbak. a megyék alulfinanszírozott intézményei alaposan megviselték a nemzetgazdaságot. A volt megyei telephelyek a SMIK-nél sem töltenek túl hosszú időt. Már tavasszal felvetődött, s azóta beigazolódott, a közgyűjtemények a települési önkormányzatokhoz kerülnek. A levéltárak az országos intézményhez csatlakoztak, a múzeumok és a könyvtárak januártól a megye- székhelyekhez fognak. A szociális és gyermekvédelmi intézmények minisztériumi kötődéssel, megyei képviselettel működnek majd. a hvg tavasszal azt írta, hogy a kormányhivatalok és az intézményfenntartók apparátusának költségeit túlzónak találja a nemzetgazdasági tárca, jóllehet éppen gazdaságosságot vártak tőlük, de ezt akkor a minisztérium cáfolta. B. T. A központosítástól az ésszerűségig járástól járásig Farkas László már a régi rendszerben is településvezető volt Az ország legrégebben hivatalban lévő településvezetője, Farkas László, Vörs polgármestere nyolcadik ciklusát tölti a falu élén, 1982-ben került a balatonszentgyörgyi közös községi tanács élére, s 1990 óta a Kis-Ba- laton melletti félezres település első embere, azaz a három évtized alatt minden rendszerben és irányításai formában kipróbálhatta magát, így ismeri a január elsejétől ismételten felálló járási rendszer sajátosságait is.- Nem hinném, hogy az új rendszer olyan lesz, mint az 1983-ban megszüntetett járások - mondja Farkas László -, ha mégis, óriási hiba volna. Az akkori járási tanácsok ugyanis olyan jogosítványokkal rendelkeztek, hogy teljesen rá tudtak telepedni a településekre, rajtuk múlottak a különféle fejlesztések, gazdasági döntések, azaz a járási tanács elnöke komoly központosított hatalom birtokosa volt. A felálló rendszer a törvény szerint viszont olyan feladatokat vesz át a helyi önkormányzatoktól, melyek racionalizálják azok működését. A vörsi polgármester szerint persze alapvető feladata lesz a járásoknak, hogy ne hagyják magukra a kistelepüléseket, legyen heti egy vagy fél nap, amikor egy ügyintéző helyben segít a falvakban élőknek a legalapvetőbb feladatok, napi ügyek elintézésében. Farkas László emellett több településvezetővel ellentétben úgy véli, az új rendszer semmilyen szempontból nem lesz visszalépés, s nem érti, miért vélekednek kollégái közül többen is úgy, hogy a falvak elvesztik önállóságukat, a polgármesterek pedig feleslegessé válnak.- A működéshez nem lesz köze a járásnak - vélekedik a helyi ügyeket ezután is a településen kell megoldani. Viszont lesz egyfajta felügyelet, s így talán kevésbé fordulhat elő, hogy a nagy önállóságban egy település eladósodik vagy önhikissé válik. Amúgy én eddig is szorgalmaztam: a polgármester vagyona harminc, míg a képviselők vagyonuk tíz százalékával feleljenek döntéseikért. Az önállóságnak ugyanis híve vagyok, csak párosuljon felelősséggel is. Farkas László állítja, az elmúlt harminc évből az utolsó négy-öt volt a legkönnyebb számára településvezetőként, noha mindenki azt mondja, ilyen rossz még sohasem volt.- Három évtizede minden évben ezt hallom - legyint -, de azért folyamatosan épülnek és fejlődnek a települések. Sosem volt annyi pénz, amire nem mondták volna, hogy kevés, de ■egy jó településvezető mindig meg tudta találni a helyes utat. S ez így lesz a jövőben is. ■ A. V. Levetette a terheket az ezeréves megyerendszer múlt A megye - maga a szó déli szláv eredetű, és már a tihanyi alapítólevélben is előfordul - köz- igazgatási területi egység, 1990 óta önkormányzati joggal rendelkezik. A megyei önkormányzatokat elsőként érintette az önkormányzatiság szabályainak átírása. Az elmúlt húsz évben egyre súlytalanabbá váló közigazgatási középszint szerepe alapvetően megváltozott. Intézményfenntartó szerepük megszűnt, az iskolákat, egészségügyi és szociális intézményeket, vaíámint az ott dolgozókat az állam vette át. Adósságukért, mintegy 87 milliárdos kötvényállományukért és kifizetetlen számláikért - Somogybán tízmilliárdot meghaladta e tétel - helytállt az állam. A megyék januártól a terület- fejlesztési és a területrendezési feladatokat látnak el. A megyei területfejlesztési tanácsok utoljára 2006-ban hoztak döntést forrásokról, akkoriban évi akár egymilliárd forint sorsáról is dönthettek, míg ez a hatáskör és forrás a regionális tanácsok létrejöttével megszűnt. A következő pénzosztó időszak, vagyis a 2014-2020-as uniós pénzügyi ciklus előkészítése is megkezdődött. Somogy közgyűlés a minap fogadott el előterjesztést az ütemezésről, és a megyei területfejlesztési koncepcióról. ■ B.T.
