Somogyi Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)
2012-10-03 / 232. szám
2012. OKTÓBER 3., SZERDA ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK 3 Ez nem önkormányzatiság ön-kór-kép A szakma helyett ma már a politika szabályoz A hatalom sakkozik... A települési önkormányzatok nem tudják megakadályozni a mattot. Csak remélni lehet, hogy nem a vidéki lakosság jár rosszul Alacsony részvétel mellett taroltak a függetlenek és a Fidesz-KDNP voksolás Tizenkét éve nem kísérte olyan érdektelenség az ön- kormányzati választásokat Somogybán, mint 2010-ben: a szavazásra jogosultaknak csak 50,55 százaléka járult az urnákhoz, ám ez is meghaladta az országos átlagot. A Fidesz- KDNP-szövetség egyértelmű győzelmet aratott, a megyei közgyűlésbe tíz képviselőt küldhetett, a Somogyértnek három, a szocialistáknak két, a Jobbiknak egy mandátum jutott. A közgyűlés elnöke ismét a fide- szes Gelencsér Attila lett. A polgármester- és képviselő-testületi választásokon is taroltak a kormánykoalíció jelöltjei, nyolcszor annyi testületi tag és településvezető került ki a párt- szövetségből, mint a többi pártból összesen: 70 polgármestert és 176 képviselőt adtak. Az MSZP-nek egy polgármestere sem lett - a marcali Sütő László civilként ért révbe -, s csak öt testületi mandátumot szerzett. ■ A legutóbbi önkormányzati választáson a kis pártok Somogybán nem tudtak erőt felmutatni A legjobban a függeüenek szerepeltek, 173 településen került ki közülük polgármester, s 941 testületi tag is önálló jelöltként került be valamelyik település vezetésébe. Többen a Somogyért Egyesület támogatásával indultak, ennek ellenére az előző országgyűlési választásokon Gyenesei István személyében honatyával is rendelkező formáció hivatalosan csak egy települési képviselő-testületi pozíciót nyert, noha a megyei listán némi meglepetésre megelőzte a szocialistákat Öt képviselőnek örülhetett a Jobbik, egynek azLMP. A Fidesz-KDNP polgármester-jelöltjeinek többsége ért célba a somogyi városokban is. Szita Károlyt ötödik alkalommal választották meg Kaposvár vezetőjének, s Balatonbog- láron, Balatonföldváron, Barcson, Csurgón, Fonyódon, Igáiban, Kadarkúton, Siófokon és Tabon is a szövetség városvezetői győztek. Balatonlellén és Za- márdiban független, Marcaliban, Lengyeltótiban és Nagyatádon helyi civil tömörülés jelöltjei ülhettek a polgármesteri székbe. ■ A. V. Ez már nem önkormányzatiság, ez valami egészen más. Amivé 2013, illetve 2014 után válnak az önkormányzatok, az jóformán a település-üzemeltetés: például a járdák, a temetők, az utak, a szociális ellátás egy része és az óvoda marad helyi hatáskörben. Balassa Tamás Ezt Hoffmanné Németh Ildikó, a megyei közigazgatási, majd a regionális államigazgatási hivatal egykori vezetője - nyolc évig volt a megye első számú szakmai vezetője - mondta lapunk kérdésére, amikor két évvel a helyhatósági választások után a szektor gyökeres változásairól kérdeztük. Hoffmanné Németh Ildikó elmondta, a rendszerváltás után az önkormányzatok a központi hatalommal szembeni erős helyi érdekérvényesítők voltak. Ez a helyhatósági politikai ellensúly azonban olyannyira megerősödött, hogy számos központi elképzelést blokkolni tudott; meg tudta fúrni a kormányzati szándékot. A mostani változások, az ön- kormányzati feladat- és hatáskörök kiüresítése elszedi a helyi hatalom eszközeit, s ezzel az emberek lehetőségét is csökkenti, hogy a döntések hozzájuk közel, a beleszólásukkal szülessenek meg. Megkérdeztük, a jogszabályokból kiolvasható fenntarthatóságra törekvést nem ne- vezhetnénk-e jóhiszemű törekvésnek? Hiszen működésifor- rás-hiányos költségvetést 2013- tól nem tervezhetnek az önkormányzatok, melyek mára 1300 milliárd forint körüli adósságot halmoztak föl. Hoffmanné szerint az igaz, hogy a túlcentralizált időszak után túlságosan is liberális szabályozás alakult ki a tavaly decemberben elfogadott új önkormányzati törvény alapvetően rendezi át az állam és az önkormányzatok közötti feladat- és hatáskörmegosztást. a több mint két évtized után átalakuló önkormányzati rendszer egyik legnagyobb újdonsága az, hogy a közoktatási intézmények és a kórházak is állami fenntartásba kerülnek. Az új struktúrától költségtakarékosságot és feladatközpontúságot vár a kormány, mely szigorúbb kereteket szabott az önkormányzati autonómiának. A kétharmados jogszabálya településeket együttműködésre, térségi társulások alakítására ösztönzi. Az önkormányzatok a jövőben is vállal1990-ben, ami nem volt gazdaságosan üzemeltethető. A most kiépülő rendszerrel, a település- üzemeltetésre, egyes szociális feladatokra és az óvodákra vonatkozó feladatkörökkel és ezzel együtt a támogatások elvonásával átlendült az inga.- A döntéshozás számára adott volt a lehetőség, hogy kellő emberi értelemmel és szakmai munícióval jól működő rendszert rakjon össze, de a szabályokat szemmel láthatóan nem a szakma, hanem a politika írja - mondhatnak önként feladatokat, ám ezek ellátása nem veszélyeztetheti a kötelezően előírt feladatokat. a javaslat rögzíti az önkormányzatok ellátandó feladatait, ezek között szerepel a közbiztonságfenntartása, az ivóvízellátás, a szennyvízkezelés, a hulladékgazdálkodás, a távhőszolgáltatás és a hajléktalanellátás. A változások közé tartozik az is, hogy a törvény helyiadó-kivetési jogot ad a településeknek saját bevételeik növelésére. A törvény „megerősíti” a polgár- mestereket a képviselő-testülettel szemben, így például - meghatározottesetekre - vétójogot kap, és tisztségének megszűnéséről csak bíróság dönthet. B.T. ta Hoffmanné Németh Ildikó. - A politikafüggő gondolkodással a szakmaiság is elveszett, és ennek az emberek látják a kárát. Hoffmanné aggódva figyeli a jegyzők sorsát is. A helyi önkormányzatok képviselő-testület által kinevezett, s a törvényes működésért is felelős szakembereinek munkáltatói a polgármesterek lesznek, kitéve egy ember megítélésének. Ha jó fiúk lesznek, maradnak, ha nem, köny- nyen elveszíthetik munkájukat. Az1-önkormányzatok ünnepnapján az önkormányzatok jókora súlyvesztését „ünnepelhetjük” - tette hozzá, sajnálatát fejezve ki, hogy ez a rendszer már nem az, amiért egykor dolgoztak. A 2013 januártól működő járási hivatali rendszerről sincsenek illúziói a volt hivatalvezetőnek. A legnagyobb gondot abban látja, hogy a járási hivatali rendszer felállításában a politika és nem a szakma jelenik meg, a levezényléssel megbízottak nem látják át teljes egészében az igazgatás minden szegletét. Félő az is, jegyezte meg, hogy a káderpolitikát a „mi kutyánk kölyke” effektus mozgatja, vagyis nem feltétlenül a legkiválóbbakat alkalmazzák.- Az apparátusban óriási a félelem - mondta végezetül Hoffmanné Németh Ildikó. JEGYZET Üdvözlet a káder-korban AZ ÖNKORMÁNYZATI választás - akkor még persze szabadságvágyó demokraták voltunk - arra volt hivatott születése táján, hogy az ember végre levetkőzhesse magáról az állam nehézkes, cigarettafüstös, besúgó-hálózatos, mindent tudni és mozgatni akaró embertelenségét, hogy végre saját akaratából irányíthassa hétköznapjait. Na, ennek lesz nemsokára vége. az állam térfoglalásában történelemimádó törvényhozóik az elmúlt évszázadokból két poros közigazgatási rendszert szültek újjá kiful- lasztani a huszonéves berendezkedést. Egyrészt visszakaptuk a nyakunkba a főis- pánságokat méltóságos ura- mokkal kormányhivatalnak álcázva, és hamarosan a közelünkben uralkodik majd a járási feladatátvállalás, ahol a szigorú rostán átjutva kádert káderra halmozhatunk feszt. szándékosan hozom a példát Békés megyéből, nehogy telibe trafáljak egy véletlen somogyi egybeesést. Mezőhegyesen magyartanárra volt szükség. Meg is találták az ideális jelöltet. A pedagógust kvalitásai, teher--'* bírása, évtizedes tapasztalata alapján fel is vették, tanórákkal látták el, majd négy nap tanítás után elküldték, mert az illetékes kormányhivatal intézményfenntartója, tehát nem az iskolaigazgató, vagy a gyulai intézetvezető, hanem az állam megyei csúcshivatalnoka nem hagyta jóvá alkalmazását. Papírja elhasalt az újméltóság előtt, helyben azt suttogják, újságíró testvérének munkássága miatt. ez itt a ciklus félideje, a vezérlő erő iránymutatása. Félázsiai származékként már nem is akarhatnánk ennél nagyszerűbbet, mint ami majd 2014-ben következhet, ha még akkor megtartják az úgynevezett helyhatósági választásokat... Szigorúbb keretet szab az állam az autonómiának Felőrlődött a falu a csődhelyzetben nemesvid Egy forintot sem költhettek el a kötelező feladatokon kívül Somogydöröcskén minap feloszlatták a testületet Nagyfokú önállóságuk ellenére az elmúlt húsz évben folyamatosan szűkült az önkormányzatok mozgástere, a helyi közszolgáltatások finanszírozása elnehezült. Ezt írja a korábbiakról a Belügyminisztérium, a helyzet kialakulásának okai között emelve ki az önkormányzati rendszer belső ellentmondásait és működési zavarait, a nagy ellátórendszerek elmaradt reformjait és az állam szerepvállalásának tisztázatlansá- • gát, valamint a csökkenő állami támogatásokat, a kötelező feladatok számának jelentős növekedése mellett. Somogyot sem kerülték el az elmúlt húsz év csődjei. Jelenleg Nemesvid jár ebben a cipőben 2010 óta. A Harmath István polgármester által kért adósságrendezés két éve június 15-én emelkedett jogerőre, s most várják ennek a feszültségtől terhelt időszaknak a végét. A bírósági végzést: önkormányzati ingatlanok kerülnek a hitelezőkhöz, bankhoz, magán- személyekhez, önkormányzatokhoz. A polgármester nehéz szívvel beszél erről, amiatt is, hogy ezekben a napokban kell eldöntenie, indul-e a november 11-i időközi választáson. A pénztelenségben felőrlődött falu testületé feloszlatta magát. Harmath István most öt olyan embert keres, akivel nemcsak képes egy levegőt szívni, de együtt is tud dolgozni. Eljárás 18 helyen indult NEMESVIDET MEGELŐZŐEN ÍS több település került csődbe Somogybán. Felsőmocsoládon 2005-2007 között volt eljárás, 2012-ig nem vehettek fel hitelt. a belügyminisztérium kérdésünkre azt a tájékoztatást adta, hogy jelenleg 18 önkormányzat ellen folyik adósságrendezési eljárás Magyarországon, közte csak egy Somogy megyei van, Nemesvid, aki sorrendben a harmadik ilyen település volt. LEGELSŐKÉNT TISZADERZS került ilyen méltánytalan helyzetbe, még 2008-ban. legutóbb Vizsoly ellen indult adósságrendezési eljárás. A fizetésképtelenségét akkor jelentette be Nemesvid, amikor nem tudta fizetni a mintegy 350 milliós adóssága törlesztését. A vagyonára jelzálog került. Ingatlanokat próbáltak értékesíteni az egyenleg javításához: közte termőföldet, erdőt, szolgálati lakásokat, a kultúrházat és a községháza alsó szintjének üzlethelyiségeit. A gazdálkodás feszes volt, csak kötelező feladatra költhettek, másra egy forintot sem. Harmath István barátai segítségével, magánforrásból alkothatott ekkor. Most azért dühös, mert mint mondta: az időközi választás a települési kasszát terheli, és hát más se hiányzott... ■ B. T. választás Feloszlatta magát Somogydöröcske képviselő-tes- tülete, időközi polgármester- és képviselőválasztást kell tartani a nem egészen kétszáz fős lélekszámú községben. Orbánné Zi- lizi Márta körjegyző, a helyi választási iroda vezetője kedden arról tájékoztatott: a somogydö- röcskei képviselő-testület legutóbbi ülésén kimondta feloszlását. A feloszlás kimondásához az vezetett, hogy a polgár- mester és a képviselő-testületi tagok tovább már nem tudtak együtt dolgozni. Az időközi választást három hónapon belül kell kitűznie a helyi választási bizottságnak. Ez egyelőre még nem történt meg. Az öt fős döröcskei testület tagjai közül négyen jelentek meg a legutóbbi ülésen és minden a feloszlásra szavaztak, így Zoltán Péter polgármester is. - Hosszú folyamat vezetett idáig, magam is úgy éreztem, hogy nem mehet így tovább - nyilatkozta a 2010-ben függetlenként győztes Zoltán Péter, de többet nem kívánt mondani. +++ December 9-ére írta ki az időközi polgármester-választást Szántódon a helyi választási bizottság - tájékoztatott kedden Kiss Pál körjegyző. Szántódon Dolgos János polgármester halála miatt kell választást tartani. ■ F. I.
