Somogyi Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)
2012-10-14 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 39. szám
2012. OKTÓBER 14., VASÁRNAP 13 MŰVÉSZBEJÁRÓ „Soha többé főtt kakasfejet!” film Ónodi Eszter legyőzte tériszonyát, és eljátszotta Sabinát, az „acélhajú nőt” Ónodi Eszter a film egyik kulcsjelenetében. Az „acélhajú nőt” a hajánál fogva emelik daruval magasba egy reklámfilm kedvéért. Csütörtökön került a mozikba Deák Krisztina Aglaja című filmje, amelyben Ónodi Eszter alakítja Sabinát, Aglaja édesanyját. A film egy cirkuszi családról szól, akik nyugatra menekülnek. A színésznő mesélt a forgatásról, valamint a ladviga párnája című előadásról, amelyben főszerepet játszik. Mézes Gergely- Deák Krisztinától, a rendezőtől tudjuk: tériszonyos. Mégis elvállalta a cirkuszi mutatványokat.- Mire a forgatásra került a sor, már egy három hónapos felkészítés állt mögöttem, így biztonságban éreztem magam. Korábban hosszan győzködtem Krisztát arról, hogy jó lenne, ha nem nekem kellene szerepelni a cirkuszi mutatványokban. Szerencsére volt annyira erőszakos, hogy mégis megcsináltam, a szerep így sokkal hitelesebb lett. Ráadásul a felkészülés során egyre közelebb kerültem a cirkuszhoz.- Miért, nem kedvelte a műfajt?- Nem erről van szó, inkább azt mondanám, sosem voltam nagy cirkuszba járó, még gyerekkoromban sem. Nekem túl erős inger az a fajta borzongás, ami egy-egy produkció előtt fogja el a nézőt. Persze sok rokonság van a két művészeti ág közöttj például a művészeket illetően. Alázat, fegyelem, egymásra utaltság, bizalom nélkül nincs produkció, ráadásul a cirkuszban életek múlhatnak ezeken. És az előadás varázsa is hasonló, hiszen eljön az a pont, amikor minden mellékessé válik.- Mit gondol Sabináról, Aglaja édesanyjáról?- Sabina szerepe a regényben - a film alapjául Aglaja Veteranyi A gyermek a forró puliszkába esett című könyve szolgált - ilyen klasszikus formában nem létezik, hiszen Aglaja Veterányi egy szürreális víziót, egy monológot írt. Ebből a visszaemlékezésből formálta meg Kriszta a forgatókönyvet és benne Sabinát. Aki valóban sok bűnt és hibát elkövet, de nekem főleg az volt a dolgom, hogy a legmegátalkodottabb, legelítél- hetőbb döntésének is megkeressem az igazságát. Szeretném, ha a néző értené, miért döntött úgy Sabina, hogy a gyerekét hét évre intézetben hagyja, miközben ő járja a világot a számával.- Mi volt a legnehezebb jelenet?- A forgatás valóban sok gyötrelmet, küzdelmet hozott, és nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is. Minden reggel gyomorgörccsel ébredtem, hogy túl fogom-e élni a napot. A legnehezebb mégsem ez volt, hanem a főtt kakasfej elfogyasztása. Minden cirkuszi attrakciót deák Krisztina filmje 2009 és 2011 között készült. A forgató- könyvet a rendező írta Aglaja Veteranyi A gyermek a forró puliszkába esett című könyve alapján. A történetben az írónő Aglaja idézi fel gyerekkori, kamaszkori emlékeit családjáról, a cirkuszról, az összetartozásról, arról, hogy miként tudta elkezdeni végül saját, független életét. A filmben egy család története elevenedik meg. Az anya, Sabina (Ónodi Eszter) és az apa Tandarica (Bogdán Zsolt) a román állami nagycirkusz művémegcsinálnék még egyszer, de ezt soha többet.- És színészként?- Nagy kihívás volt, hiszen több mint negyven napot forgattunk. Ezt nagyon nehéz koncentráltan végigcsinálni. A forgatás sosem kronologikusan követi a történetet, hanem összevissza ugrál. Fejben kellett tartanom, hogy mikor melyik idősíkban játszódik a történet, hogy ma éppen fiatal vagyok és sikeres vagy beteg és nyomorult. Amerikában egy ilyen filmre dollármilliókat kőkénének, nekünk elég szűkösek voltak a lehetőségeink. Úgy kellett szeiként dolgoznak. Sabina ünnepelt artista, a férfi bohóc. Miután a diktatúra és az igazgató elnyomását nem tudják tovább elviselni, elemelik a cirkusz bevételét, és nyugatra szöknek. Ahhoz, hogy Sabina szerződést kapjon, egy új, extrém produkciót kell megvásárolnia, ami viszont a család összes pénzét felemészti. Ő lesz az „acélhajú nő”, aki a hajánál fogva lóg a cirkusz kupolájában. A produkció élet- veszélyes, de általa Sabina újra megkapja az áhított reflektorfényt. mindent csinálni, a pénzszűke ne látszódjon meg a filmen.- Nincs sok párbeszédes jelenet.- A forgatókönyv a filmben látható anyagnál hosszabb volt. Kriszta időközben fontos döntést hozott, elvitte a történetet a szürrealitás, a költőiség irányába, hogy álomszerűbb legyen a visszaemlékezés. A szöveg helyett így a képek beszélnek.- A film bemutatója majdnem egybeesik a Jadviga párnája premierjével a Belvárosi Színházban. Táncos előadás született belőle...- Tánc is lesz, zene is, de senki ne gondoljon musicalre. az operatőr Máthé Tibor volt, aki költői képekben álmodta vászonra a szürrealitás felé csúszó cselekményt. A film erénye a szuggesztív képsorok, a színészi játék, az erős történet. Csalódni fognak azonban azok, akik egy pörgős, lélegzetelállító filmre váltanak jegyet: Deák Krisztina inkább a magyar művészfilmes hagyományokat követi. Az eredmény egy kevés párbeszédre építő, szaggatott cselekményvezetésű produkció lett, amelyen érződik, hogy sok időt töltött a vágóasztalon. Az alkotók ugyanis arra a következtetésre jutottak, hogy egy ilyen bonyolultan rétegzett regényt nem lehet úgy színpadra adaptálni, hogy a leglátványosabb jeleneteket egymás mögé tesszük. A darabban mély rétegeket, bonyolult viszonyrend- szereket, idősíkokat kellett egymásra fektetni. Tánccal sokkal szebben lehet erotikát, brutalitást, költőiséget kifejezni.- Milyen lesz az ön Jadvigája?- ladvigának sok arca van, kiismerhetetlen személyiség. Nem szeretnék egy vegytisztán kegyetlen, érzéketlen nőt megformálni. A darab lényege az, hogy a nő éppúgy megszenvedi ezt a viszonyt, mint a férfi. Folyamatosan változik, hogy kinek van igaza a történetben.- Most is olyan sűrű évada lesz, mint tavaly?- Jadviga után jön egy kis pihenő. Majd a Katonában fogom próbálni Goldoni A nyaralás című darabját Mohácsi János rendezésében. Majd Dömötör András rendezésében egy kortárs német műben, a Mártír című darabban fogok játszani. A Katona idén ünnepli 30 éves jubileumát, ezért ebben az évadban számos off-program is lesz, amelyekben én is sokszor szerepelek. Teljes erőbedobással indul tehát az évad. HÍRSÁV Történelmi fotótárlatot nyitott a Google történelmi fotótárlatot nyitott a XX. századról a Google 17 múzeum, alapítvány és egyéb intézmény együttműködésével. A képek között még sohasem publikáltak is akadnak. A Google kulturális archívumában időtengelyre kattintgatva lehet „haladni a korral”. Összesen 47 jelentős esemény és téma szerepel az e hét közepétől megtekinthető anyagban. Daumier grafikái a Szépművészetiben A karikatúrák történetének egyik legjelentősebb alkotója, Honoré Daumier grafikáiból nyílt kiállítás a Széjpművé- szeti Múzeumban így éltek ti címmel. A 19. századi francia művész 170 litográfiáját, fametszetét és rajzát felvonultató tárlat péntektől látogatható csakúgy, mint a Magyar Nemzeti Galéria Faragó József karikatúráit bemutató ikertárlata. Kristóf Ágota-premier a Nemzeti Színházban A magyar származású Kristóf Ágota (Ágota Kristóf) Egy elsurranó patkány című művét tűzik műsorra ma a Nemzeti Színházban; a produkciót Gergye Krisztián rendezésében a Kaszás Attila Teremben láthatja a közönség. A darabot nyáron Kőszegen már sikerrel bemutatták. Az előadásban Hollósi Frigyes, Makranczi Zalán,:. Gergye Krisztián, Marton Róbert, Murányi Tünde, Bánfalvi Eszter és Szatory Dávid játszik. Televíziós minisorozat készül Hitlerről televíziós minisorozatot készít két német produkciós cég Adolf Hitler életéről. A tervek szerint főként Thomas Weber történész Hitler’s First War (Hitler első világháborúja) című munkájának felhasználásával nyolcrészes sorozat készül, amely a diktátor életét öleli fel. A 20-25 millió dolláros költségvetésű produkcióban azt vizsgálják, „hogyan teremtette meg Hitler saját nimbuszát és kábította el vele a németeket”. A cirkusz világa lenyűgözte a rendezőt, de a családi drámára koncentrált Dupla bemutatót tartottak a Vígben színház Egy új Spiró György-színdarab és egy Brecht-mű került színpadra Videojátékokból nyílik kiállítás a Vám Designban Két bemutatót tartott a hétvégén a Vígszínház: a Pesti Színházban Spiró György Príma környék című új színművét pénteken tűzték műsorra, Brecht Jóembert keresünk című darabját pedig szombattól láthatja a közönség a Vígszínház nagyszínpadán. A Príma környék című komédiát Marton László állítja színpadra. A Spiró-drá- ma egy vidéki öregek otthonában játszódik és a legközelebbi hozzátartozókról, akik hosszú idő után most látogatják meg szeretteiket újra. A darabban többek között Hegedűs D. Géza, Herczeg Adrienn, Csőre Gábor, Járó Zsuzsa, Börcsök Enikő, Igó Éva, Péter Kata és Keres Emil játszik. A díszlet Khell Csörsz munkája, a jelmeztervező pedig Lisztopád- Krisztina. Bertolt Brecht Jóembert keresünk című művét Michal Doce- kal, a Prágai Nemzeti Színház igazgatója állítja- színpadra. A művész nem először dolgozik a Vígszínház társulatával: korábban a Pesti Színházban a Mikve című darabot rendezte. Bertolt Brecht művét Térey János új magyar szövegével, Eszenyi Enikővel a főszerepben viszi színre. A produkcióban Lengyel Tamás, Mészáros Máté, Fesztbaum Béla, Telekes Péter, Molnár Áron, Lukács Sándor, Kerekes József és Gyuriska János tűnik fel. ■ Lengyel Tamás és Eszenyi Enikő a Jóembert kérésünkben több mint 120 videojátékon keresztül mutatja be a műfaj történetét a Vám Design Center október 19-én nyíló, Game On című interaktív kiállítása. A vándor- kiállítást tíz éve állította össze a londoni Barbican Center, azóta 27 országban járt már, az anyag azonban minden állomáshelyen módosul - mondta a tárlat projektmenedzsere az MTI-nek. A mintegy ezer négyzet- méter alapterületű kiállításon olyan játékokkal játszhatnak a látogatók, mint' a Space In- vaders, a Mario Bros., a Tetris, a Super Brakeout, a Prince of Persia vagy a Star Wars. Minden program a bemutatásakor használatos szerkezeteken fut, így többek között Commodore 64, Atari és ZX Spectrum gépek, korai videojátékok várják a közönséget. A szervezők igyekeznek felhívni a figyelmet a videojátékok történetének magyar vonatkozásaira is, hiszen sok játékszoftverben van magyar munka. A 2013. január 8-ig látható kiállítás finisszázsa kapcsán rendezik meg a Mobil Víkend elnevezésű programjukat, amelynek keretében fiatal számítástechnikusok és civilek dolgozhatnak ki és juttathatnak fejlesztésre alkalmas állapotba egy olyan játéktervet, amelyből, ha sikerrel járnak, piaci termék is lehet. ■
