Somogyi Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)
2012-10-14 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 39. szám
8 GAZDASAG 2012. OKTÓBER 14., VASÁRNAP Nyolc induló maradt csak az e-útdíj tenderén Minden játékterem bezárt kárigény Az iparág minden szinten és fórumon keresi az igazát pályázat Nyolc ajánlattevő nyújtotta be jelentkezését a megtett úttal arányos elektronikus díjszedési rendszer hazai kiépítésére kiírt gyorsított közbeszerzési eljárásra a tegnap délelőtt 11 órakor lejárt határidőig - közölte az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. Az ÁAK várhatóan október lóén kéri fel ajánlattételre a második fordulóba jutottakat. Az ÁAK - a kormány szeptember 14-i határozatában foglaltaknak megfelelően - szeptember második felében gyorsított tárgyalásos közbeszerzési eljárást írt ki a megtett úttal arányos elektronikus díjszedési rendszer kiépítésére. Ezzel kapcsolatban korábban összesen 36 cég jelezte részvételi szándékát. Közülük a határidőig nyolcán nyújtották be jelentkezésüket. A részvételi jelentkezések értékelését követően október 19-én küldi el az ÁAK az ajánlattételi felhívást azoknak a jelentkezőknek, akik továbbjutnak a közbeszerzés második fordulójába. A tárgyalások lezárása, valamint a végleges ajánlattételi határidő és az eljárás eredményéről szóló döntés november második felére tehető. A nyertes ajánlattevővel való szerződéskötés december első felében esedékes. A tender nem részesíti előnyben a jelenleg ismert technológiai megoldások egyikét sem - az egyik műholdas, a másik rádiófrekvenciás technológiát használ. Fontos kitétel, hogy az ajánlattevőknek az elektronikus útdíjrendszer teljes körű meghonosítására kell ajánlatot tenniük. Ebbe beletartozik a tervezés, a kivitelezés, a beüzemelés, továbbá a 2022. október 31-ig tartó díjszedés és díjellenőrzés is. ■ MTI Az e-útdíj ára Beruházás 42 milliárd forint Bevétel* 75 milliárd forint Késés ára** 400 millióforint/nap Kötbér 5 millió forint/nap * 2013-ban, ezt követően évi 150 milliárd ** Kieső költségvetési bevétel VG-GRAFIKA FORRÁS: VG-GYÜJTÉS Október 10-e gyásznap volt a nyerőgépiparág dolgozói számára. Országszerte lehúzták a rolót a játéktermek, a nyerőgépek a raktárakban várják a jogi és piaci helyzet változását. Vég Márton Már hatályos a játéktermeket, nyerőgépek üzemeltetését és az e-kaszinókat betiltó szabályozás, miután a szerencsejátékról szóló törvény módosítása megjelent a Magyar Közlönyben, így pénznyerő automatákat legálisan ezentúl kizárólag játék- kaszinókban lehet üzemeltetni. Szerdán a már korábban kiállított játékterem-engedélyek, valamint a pénznyerő automata üzemeltetésére jogosító engedélyek is hatályukat vesztették. „Országszerte minden I-es és Il-es kategóriás játékterem bezárt, a betiltott nyerőgépipar- J ágban eddig dolgozó 40 ezer ember a munkanélküliek táborát bővíti” - mondta lapunknak Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSzSz) elnöke. A nyerőgéppel rendelkező vendéglátóhelyek közül tízből nyolc ugyancsak lehúzza a rolót vidéken és a fővárosban. A huszonegy éve liberalizált gazdasági tevékenységként működő ágazatot alig egy hét alatt tiltották be. „A szereplők nem tehetnek mást, mint bezárják termeiket és vizsgálják a jogos kárigényük bejelentésének lehetőségét. A jogállamiság keretein belül az Alkotmánybíróságnál, az ombuc\s- mannál és ezzel párhuzamosan Brüsszelben és Strasbourg- ban is keressük igazunkat” - mondta Schreiber István. Hozzátette: a piaci szereplők különböző jogcímeken történő éves befizetése a költségvetésbe 70 milliárd forint volt (ebből játékadó évente 35 milliárd). A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) korábban vitatta a piaci szereplők véleményét, a tárca szerint elsősorban nem foglalkoztatási kérdés a nyerőgépek tiltása, és minden alapot nélkülöz az MSzSz munkanélküliségre vonatkozó becslése. Schreiber István szerint a törvénymódosítás kihirdetése és hatályba lépése közötti időszak olyan rövid volt, hogy vétlen vállalkozások eshetnek a tiltott szerencsejáték szervezése vétségébe. „Kihúztuk a falból a dugókat, az egyenként mintegy 5-6 millió forintot érő gépek pedig lekerülnek a raktárba. Most azokban a pletykákban bízunk, hogy a Szerencsejáték Zrt. beszáll a nyerőgépek szerveralapú üzemeltetésébe és akkor talán csatlakozhatunk a rendszerhez” - mondta lapunknak Vaszií Krisztián, az E-Casino Szakmai Szövetség elnöke. Ösz- szegzésük szerint több ezer fejlesztői munkaóra, a szerverfejlesztők több milliárd forintos befektetése, a beszállítók elveszett megrendelései vesztek oda. A 2011 őszén elfogadott új szabályok ugyanis 2013 januárjától kötelezővé tették volna az úgynevezett szerveralapú üzemeltetést. így az adóhatóság folyamatosan kontrollálhatta volna a gépek bevételeit és forgalmát. Pontosan még mindig nem tudni, hogy mire gondolt Lázár János, a miniszterelnökséget vezető államtitkár, amikor a tiltás egyik indokaként a felmerült súlyos nemzetbiztonsági kockázatokat is megemlítette. Mindenesetre abból a válaszából, miszerint azért nem lehet hónapokon keresztül vitázni a témáról, mert félő, hogy felpuhulnak a törvényhozás szándékai, arra lehet következtetni, hogy a lobbicsoportok nagyon erős „nyomás” alá helyezték a képviselőket. Érdekesség, hogy 2011-ben éppen Lázár János és Rogán Antal volt az, akik az utolsó pillanatokban benyújtott módosítókkal teljesen átírták az NGM eredeti törvényjavaslatát. Azt tudni kell, hogy az Európai Bizottsághoz forduló Európai Játék- és Szórakoztató Szövetség sokkal befolyásosabb a magyar tag- szövetségnél, így még lehetnek váratlan fordulatok az ügyben. Több mint harmincmilliárdos adóbevétel esik ki JELENLEG HÁROM, koncessziós alapon működő játékkaszinó van az országban, és a jövőben a jelenleginél is szigorúbb felté- } telekhez kötik az alapításukat. | A pénznyerő automaták üzemeltetése után fizetendő játékadóból a kormány 37,2 milliárd forint bevétellel számolt 2012- ben, némileg magasabbal a tavalyi 33,15 milliárd forintnál. A kieső bevételt Lázár János szerint az online szerencsejáték ! megadóztatásából pótolják. Az MSZSZ szerint a piaci szereplők évente 70 milliárd forintot fizettek be a költségvetésbe (ebből a játékadó évente 35 milliárd forint volt). A parlament tavaly szeptemberben még a játékadó megemelésével igyekezett visszaszorítani a szerencsejátékokat. Lázár János - akkor még Fidesz-frak- cióvezető - indítványára a pénznyerő automaták tételes adója november l-jétől az addigi mérték öt-, illetve hatszorosával nőtt: havi 100 ezerről 500 ezerre, míg a játékkaszinókban üzemeltetettgépeké 120 ezerről 700 ezer forintra. Emellett bevezettek egy százalékos adót, amelyet a gépenkénti 900 ezer forint feletti - negyedéves - játékbevétel után kell megfizetni, ennek mértéke 20 százalék lett. A játékadó emelése megtizedelte a pénznyerő automatákat: a megnövelt adóteher miatt számuk a 2011-es 22 ezerről 2 ezerre csökkent. A többség a nyerőgépek ellen A századvég Piackutató Zrt. legfrissebb felmérése szerint a megkérdezettek 89 százaléka támogatja a nyerőgépek kormányzati tilalmát. A megkérdezettek a társadalomra nézve veszélyes szenvedélynek tartják a pénznyerőgép-függőséget, és nem éri el a 10 százalékot azok aránya, akik semmilyen mértékben nem ítélik károsnak. Ez az eredmény átlagban kifejezve ötös skálán 4,1-es értéket jelent. A legelterjedtebb szenvedélybetegségekkel összevetve látható, hogy a pénznyerő automatákhoz kapcsolódó függőség veszélyességének megítélése (4,1) szorosan követi a dohányzásét (4,3), a drogfüggőségét (4,4) és az alkoholizmusét (4,4). A kutatásban részt vevők 21 százaléka mondta azt, hogy közvetlen környezetében ismer olyan embert, aki a havi keresetének egy részét pénznyerő gépekre költi, a legtöbben pedig munkanélküliek. Fél évtized alatt megfeleződött a falikazán-piac trend Eltűnt a középminőség vevőköre, sokan a gáztól eltérő fűtési megoldást keresnek Öt év alatt megfeleződött a hazai lakásokhoz, családi házakhoz eladott fali kazánok száma: míg 2007-ben körülbelül 110 ezer ilyen termék kelt el, az idén várhatóan már csak 50 ezer. Az egyik legnagyobb hazai forgalmazó, a Vaillant Saunier Duval Kft. ügyvezetője, Seidl Gábor szerint a piac főként a válság hatásaként zsugorodik. Egyrészt lezuhant, az idén már csak 4 ezerre tehetők az egyedi fűtést választó új építésű lakások, családi házak száma. A fali kazánok prémium kategóriájára ugyan megmaradt a kereslet - ennek vevőköre továbbra is keresi a komplex, energiatakarékos és megújulóenergia-hordozók bevonását is tartalmazó megoldásokat -, de a középső szegmens eltűnt, lecsúszott az alaptermékeket kereső sávba, amelynek viszont stagnál a nagysága. A Vaillant - amely Seidl Gábor becslése szerint a fűtéshez kapcsolódó termékek hazai piacának a negyedét fedheti le -, tapasztalata alapján a hazai lakosság menekül a gázfűtéstől. Le persze nem mond róla, hiszen nálunk európai összevetésben is az egyik legmagasabb a gázfűtéssel való ellátottság, de egyre jobban támaszkodik a kiegészítő fűtési megoldásokra is. (Ma a Pest megyei lakosság 40 százalékának van i alternatív tüzelési megoldása, amit használ is, míg néhány éve erre alig volt példa.) A gáztól eltérő, szinte mindent égető megoldások miatt nő a szálló- por-koncentráció növekedése. A lakóépületek, családi Vaillant Saunier Duval Kft. (millió forint) 2010 2011 Árbevétel 3239 3264 Üzemi eredmény 130-8 Adózott eredmény 102-23 Mérleg szerinti eredmény 22-23 Saját tőke 309 287 Új megoldásokat keresnek FORRÁS: OPTEN házak gázkazánjai közben öregszenek: átlagos kora 20 év körüli, ezzel Európában rekorderek vagyunk. Seidl Gábor szerint sokat javíthatna a helyzeten, hogy az energiatakarékossági támogatásokról olyan mutató alapján döntenének, amelyből kiderül, hogy adott összegből mekkora fajlagos megtakarítás érhető el. A családi házanként mintegy 3 millió forintos nyílászárócsere és épületszigetelés hozadéka például 30-35 százaléknyi energiaspórolás, ám ugyanekkora csökkenés elérhető az épület fűtési rendszerének 800 ezer forintba kerülő felújításával, cseréjével is. Jelen helyzetben a tavaly 3,2 milliárd forint árbevételt elért Vaillant Kft. tavalyi értékesítése megismétlésére, illetve szolgáltatásai erősítésére összpontosít. A hazai piacon összesen 32-33 cég forgalmaz hozzá hasonló, melegvíz-előállításhoz és fűtéshez kapcsolódó termékeket, a legnagyobbak mellette a Viessmann, a Bosch, a Bude- rus, a Baxi és az Ariston. A családi vállalkozásként működő német Vaillant csoportnak tavaly világszerte 12,4 ezer dolgozója volt, árbevétele 2,3 milliárd eurót tett ki. A csoport 14 országban termel, Magyarországról beszállítói vannak. ■ B. H. L.
