Somogyi Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)
2012-10-07 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 38. szám
SZTORI 5 Egészséges és termékeny egerek születtek őssejtek felhasználásával egészséges és termékeny egerek születtek szöveti őssejtekből létrehozott petesejtek felhasználásával Japánban: a módszer segít megérteni a petesejtek kialakulását, és reményt nyújt arra, hogy terméketlen nőknél is létrehozzanak petesejteket. A Kiotói Egyetem kutatói az egerek bőréből származó őssejtekből indultak ki, amelyeket genetikailag úgy programoztak vissza, hogy petesejt elősejtek lettek belőlük. Később ezeket a prekurzor petesejteket más, támogató testi sejtekkel együtt beültették az egerekbe, ahol érett petesejtek alakultak ki belőlük. A Science tudományos magazinban közzétett tanulmány szerint az érett petesejteket ezután lombikbébi-eljárással termékenyítették meg, amely révén egészséges egérbébik jöttek világra. Ezeknek a későbbiekben már természetes úton születtek utódaik. 2003-ban a Pennsylvaniai Egyetem kutatói számoltak be arról, hogy egérből nyert őssejteket petesejtekké alakítottak át, ám ők nem hoztak létre egérutódokat az eljárás során. A mostani tanulmányban a japán kutatócsoport két különböző típusú őssejtet használt fel. Egyrészt embrionális őssejteket, amelyek csak az embrió kialakulásának kezdeti szakaszában nyerhetők, és a test bármely szövettípusává átalakíthatok. Másrészt pluripotens őssejteket, amelyeket felnőtt szöveti sejtekből (például bőrsejtekből) lehet előállítani visz- szaprogramozással. A vissza- programozás folyamata alatt a már szakosodott felnőtt sejt „megfiatalodik”, visszanyeri átalakulási képességét. A módszer hatékonysága meglehetősen alacsony volt. Százhuszonhét beültetett embrióból mindössze öt egérkölyök született (3,9 százalék) az őssejtes csoportban, miközben a normál egerek kontrollcsoportjában 17,3 százalékos, tehát több mint négyszeres az eredményesség. Ugyanez a japán kutató- csoport tavaly sikeresen ültetett be terméketlen egerekbe őssejtekből létrehozott korai hímivarsejteket. 2012. OKTÓBER 7., VASÁRNAP Kiemelten fontos betegek vip Negyven éve speciális bánásmód jár az egészségügyben is az állami vezetőknek Megkülönböztetett figyelem, VIP-kórterem, soron kívüli egészségügyi ellátás és a legjobb orvosok - mindehhez Magyarországon úgy juthatnak hozzá az állami vezetők, hogy azért nem kell mélyen a zsebükbe nyúlniuk. VR-összeállítás Míg a rendszerváltás előtt szinte csak és kizárólag a Kútvölgyibe jártak orvoshoz az ország politikai és gazdasági életének főszereplői, ma már e potentátok szabadabban választanak orvost és intézményt egyaránt. Jó példa erre az éppen a héten operált köztársasági elnök, aki nem a helyhez, sokkal inkább a választott orvosához ragaszkodott. Hangody László, aki Áder Jánoson elvégezte a sportsérülés miatt szükségessé vált műtétet, nem csak szakmája egyik legjobbja, de úgy tudjuk, sebészkése alatt már korábban is feküdt Áder János. Egyáltalán nem csodálkozik az államfő döntésén a Magyar Kórházszövetség elnöke, aki szerint az orvos iránti bizalom objektív vizsgálatok szerint is fél gyógyulás. Rácz Jenő maga is töltött be állami funkciót, 2000 és 2006 között egészség- ügyi miniszter volt, de mint mondja, bár szerencsére nem volt szüksége orvosi kezelésre, már csak példamutatásból is kalocsai kollégáihoz fordult volna, hiszen az ottani kórházból került a miniszteri bársonyszékbe. Miként a második világháború óta minden állami vezetőnek, a volt egészségügyi miniszternek éppúgy, mint most Áder Jánosnak, joga lett volna nem Zuglóban, az Uzsoki Utcai Kórházban, hanem az állami vezetők egészségügyi ellátására kijelölt intézményben gyógyulni. Ilyen évtizedek óta a Kútvölgyi úti kórház, amely ma a Semmelweis Egyetemhez tartozik, és ilyen most a Honvédkórház is. Ez a két kórház persze nem azért lett „kijelölt intézmény”, mert orvosai olyat tudnak, amit mások nem, vagy mert más földi halandók számára elérhetetlen szolgáltatásaik lennének, hanem Reagan amerikai elnök és hitvese integetett 1987. január 6-án a haditengerészet Bethesda kórháza VIP-szobájának ablakából prosztataműtétje után mert itt egyrészt VIP-ellátást, másrészt pedig megfelelő biztonsági körülményeket tudnak teremteni a számukra. Ezt - mint megtudtuk - kivételes esetben ugyanakkor minden nagyobb kórháztól elvárják: azoknak az intézményeknek, amelyek területén védett személy halad át, vagy huzamosabb ideig tartózkodik, fel kell készülniük annak esetleges ellátására. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a portástól az ügyeletes orvosokon át az intézmény vezetőjéig mindenkinek tudnia kell, mi a dolga, ha az Illetőt esetleg ott kell ellátni. Az állami vezetők egészségügyi ellátásáról szóló kormányrendelet szerint alapesetben immár a kabinetfőnökök is kivételes bánásmódra számíthatnak egészségügyi ellátásuk során. A tavaly nyáron hatályba lépett jogszabály alapján így már csaknem másfél százan élvezhetik a Kútvölgyi vagy a Honvédkórház vendégszeretetét szükség esetén. Már ha akarják, és nem ragaszkodnak, miként Áder János, saját orvosukhoz vagy valamelyik más nagynevű specialistához. Olyanokhoz, akiknél egymásnak adják a kilincset politikusok, művészek, élsportolók és más ismert emberek - kortól, nemtől és pártállástól függetlenül. Ilyen a most mindenki által ismertté vált Hangody László artrosz- kópos sportműtét-specialista, Naponta mintegy tízezer forint lenne a szoba ára kinek pénzért, kinek ingyen. very importantperson, vagyis kiemelten fontos személy a jelentése az ismert angol rövidítésnek, a VIP-nek. s hogy mennyire külön elbánásban részesítendők ők, azt az is mutatja, hogy ma már Magyarországon is egyre több helyen, mind több kórházban alakítanak ki külön részleget számukra. itt egy-, maximum kétágyas, természetesen saját fürdőszobás, olykor nem is kórházi bútorokkal berendezett, légkondicionált, tv-vel és hűtőszekrénnyel felszerelt, internetkapcsolattal rendelkező szobában gyógyulhatnak a VIP betegek. ha ők állami vezetők, nem kell külön fizetniük a luxuskörülményekért. egyébként naponta átlagosan 10 ezer forint körül mozog Magyarországon egy ilyen kórterem igénybevétele. az ország talán legtekintélyesebb gerincsebésze, Varga Péter Pál, akinek számos szabadalma is van, vagy a fiatal kora ellenére külföldön is nagy tehetségnek tartott urológus, Tenke Péter. Annak, akinek a „nagyok közül” szívproblémái vannak, leginkább Merkely Bélát ajánlják, aki nemcsak kiváló orvos, de nagynevű kutató is. Ha pedig valakinek idegsebészre lenne szüksége, az elsősorban Veres Róbertét keresi, aki a többi említett szaktekintélytől eltérően kivételesen a Honvédkórházban dolgozik. Talán csak a rendkívül speciális orvosi területek azok, amelyeken nem lehet találni itthon igazán jó szakembert - mondják a hozzáértők. Más kérdés, hogy mivel mindenki őket akarja, ha nem sürgős a műtét, bizony sokszor még az ismert embereknek is várniuk kell, míg sorra kerülnek náluk. A virtuális éhező panasza SZABADÚSZÓ újságírónak és regényírónak lenni azt jelenti, hogy az ember zömmel otthon kuksol a számítógép előtt, és csépeli a klaviatúrát. Egyedül. Nincs körülötte szerkesztőség a megszokott zsivajával, nincsen emberi nyüzsgés, társaság zéró. Szóval remeteélet. ennek persze vannak előnyei, de a hátránya kétségkívül az, hogy mivel az ilyen ember napi társaság híján a saját fejében él, időről időre úgy érzi, mindjárt megzizzen. E pillanatokban jól jön a közösségi oldal, még ha ez a közösség virtuális is. Amikor tehát már kibírhatatlan a csend, és átsuhan az agyamon: én így szép lassan be fogok golyózni, feszültségoldás gyanánt körülnézek a Facebookon. Tíz percet-negyedórát eltrécselek ezzel-azzal, posztotok, hozzászólok, reagálok, vitázok, ösz- szeveszek és kibékülök. a napokban segíteni akartam. Egyik nőismerősöm sopánkodott, milyen álságos hely a Facebook, mindent el lehet sumákolni egy hazug szmáj- lival, bezzeg az a kutyát sem érdekli, hogy őneki már ennivalóra sincs pénze. Gondoltam magamban, ahol egynek jut, ott jut kettőnek is, és meghívtam a csajszit egy kis kajá- lásra. Jött a válasz, sajnos nem tud élni a lehetőséggel, mert BKV-jegyre sem futja neki. megkérdeztem, hol lakik, kiderült, Budapest egyik külső kerületében. Gyors fejszámolásba fogtam: busz, HÉV, villamos, mindez oda-vissza - az összesen hat darab vonaljegy. Felajánlottam, elküldöm neki őket borítékban, csak adja meg a címét. Előre örültem, milyen jó buli lesz: személyesen is megismerkedünk (hónapok óta csevegünk a Facebookon). ismerősöm azonban közölte, nem jön, mert sajnálja a pénzt a jegyekre. Mondtam neki, ezen igazán kár fennakadnia, hiszen ha én nem sajnálom a saját pénzemet, akkor ő meg pláne feleslegesen aggódik miatta. Mire ő: igazából az a pénz, amin a jegyeit akarnám megvásárolni, neki valami egészen másra kellene. De azért nagyon rendes vagyok. én ezt nem értem. Vajon miért nem akart élni a lehetőséggel, és ha nem élt vele, akkor miért panaszkodott? (Azt a verziót elvetettem, hogy büszke alamizsnát elfogadni - a büszke emberek nem panaszkodnak.) ÖSSZE vagyok zavarodva. Tulajdonképpen mit kell érteni azon, ha valaki egy virtuális közösségnek bejelenti, hogy nincs pénze ételre? Vagy ez csak egy virtuális panasz lenne? RADOS VIRÁG a. Sj < 1 Tiltana Nemcic, aki korábban csaknem elnyerte a legszebb sportoló hölgy címet Horvátországban, most labdarúgóedzőnek állt. A Zágrábi Egyetem Testnevelési Karán diplomázott, és ő lett az országban az első női edzője egy fiúcsapatnak. Ez nem kis hír ebben a konzervatív, férfiak uralta világban. Már csak azt kell megoldania, hogy a játékosok arra is figyeljenek, amit mond.