Somogyi Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-06 / 209. szám

HKTfjfjEFiW Mol-benzinkutak a cseheknél a cseh versenyhivatal en­gedélyezte a magyar Mól és a cseh Pap Oil, illetve a Bohe- mia Realty Company vegy­ipari cégek fúzióját, amely­nek keretében a Mól átveszi a Pap Oil több mint 120 üzemanyagtöltő állomását, és ezzel 149-re emelkedik a ma­gyar kőolajipari társaság csehországi töltőállomásai­nak száma. így öt százalékra nő a Mól részesedése a cseh üzemanyagpiacon. Elbukhat az unióban a női kvóta bevezetése NÉMET SAJTÓÉRTESÜLÉSEK szerint tíz tagállam, köztük Magyarország ellenzi az Eu­rópai Bizottság tervét, amely szerint a tőzsdén jegyzett nagyobb cégeket törvény­nyel kell kötelezni arra, hogy emeljék a nők arányát a felügyelőbizottságban 40 százalékra 2020-ig. A bizott­ság évek óta próbálja elérni, hogy több nő jusson vezető állásba a gazdaságban. Amerikai kitüntetés a vezérkari főnöknek a „légion of merít” elneve­zésű, magas rangú amerikai kitüntetés parancsnoki foko­zatát kapta meg Benkő Tibor vezérkari főnök az Egyesült Államok védelmi minisz­terétől. Az indoklás szerint Benkő az Egyesült Államok Európában állomásozó erőivel közösen az európai biztonsági együttműködés előmozdítása érdekében te­vékenykedett, és aktívan tá­mogatja a NATO ISAF misz- szióját Afganisztánban. Benkő Tibor vezérkari főnök Fenyegetés az azeri követségnek kiadatás Svájc felajánlotta segítségét a magyar-örmény kapcsolatok rendezésében Martonyi János elfogadhatat­lannak és elítélendőnek tart­ja, hogy Azerbajdzsán nem tartotta be ígéretét Safarov kiadatási ügyében. Az Eu­rópai Tanács és Parlament több vezetője is elítélte az azeri baltás gyilkos ke­gyelemben részesítését. Éber Sándor „Végtelenül sajnálatos, elfogad­hatatlan és elítélendő, hogy az azeri kormány nem tartotta be ígéretét, és kegyelmet adott Ramil Safarovnak” - hangoztat­ta tegnap Martonyi János. A kül­ügyminiszter közölte: hétfőn Bernben Didier Burkhalter sváj­ci külügyminiszter felajánlotta országa segítségét a magyar­örmény kapcsolatok rendezésé­ben. „Magyarország nem akart sérelmet okozni Örményország­nak, a kormány jóhiszeműen járt el a kiadatáskor, és nem volt gazdasági háttere a lépésnek” - hangoztatta Martonyi. Gyilkosságokkal, azeriek tö­meges kivégzésével fenyegető üzenetet kapott Azerbajdzsán budapesti nagykövetsége a Titkos Örmény Hadsereg Ör­ményország Felszabadítására (ASÁLA) nevű örmény terror- szervezettől. A fenyegetés sze­rint a közeljövőben valamennyi azerbajdzsáni diplomáciai kép­viselet munkatársaival olyan módszerrel fognak végezni, amilyent eddig nem alkalmaz­tak. Felsorolták a nagykövetség hét alkalmazottját, nevük mö­gé odatéve: „büntetésed halál”. Az ASALA a 70-es években 43 török diplomata ellen hajtott végre gyilkos merényletet. A Mediamax örmény hírügy­nökség az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet bécsi titkársági forrásától úgy értesült, egy magyar diploma­ta egy munkaebéd keretében azt mondta amerikai kollégá­jának: bár Budapest még nem hozta meg a végső döntést, felmerült lehetőségként, hogy Megerősített rendőri védelem a budapesti azeri nagykövetség épületénél. Névre szóló fenyegetéseket kaptak. Magyarország felfüggeszti diplomáciai kapcsolatait Azer­bajdzsánnal. A budapesti azeri nagykövetnek a Külügyminisz­térium cáfolta ezeket a híreket. Az örmény törvényhozás nyilatkozatot fogadott el: a par­lament felfüggeszti a hivatalos kapcsolatokat Magyarország­gal. Felszólítottak minden demokratikus értékekhez igazodó országot, hogy ítélje el a Magyarország és Azerbaj­dzsán között Safarov átadásáról létrejött megállapodást. „Elfogadhatatlan Safarov szabadlábra helyezése” - szö­gezte le a strasbourgi Euró­pa Tanács (ET) parlamen­ti közgyűlésének elnöke. MSZP-s határozati javaslat a T. Háznak A demokratikus Koalíció után azLMP is elítélte a ma­gyar kormány hozzájárulását Safarov kiadatásához, és el­nézést kért az örmény néptől a gyilkos szabadlábra helyezé­se miatt. A magyar Szocialista Párt teg­nap határozati javaslatot nyúj­tott be a T. Háznak, amely el­ítéli Safarov átadását Baku­nak, valamint megbízza Kövér László házelnököt, hogy tolmá­csolja a magyar nemzet együtt­érzését és sajnálatát a meg­gyilkolt örmény katonatiszt hozzátartozóinak és az örmény népnek. Az indítvány felszólít­ja az Orbán-kormányt, hogy mindent tegyen mega ma­gyar-örmény diplomáciai kap­csolatok helyreállításáért. a parlament emberi jogi, ki­sebbségi és vallási bizottsága nem veszi napirendre az azeri ügyet. Jean-Claude Mignon felszólí­totta az azeri hatóságokat, vizs­gálják felül álláspontjukat, „az ET normáival és erkölcseivel összhangban”. Az ET emberi jogi biztosa nyilatkozatban ítél­te el, hogy Safarov kegyelmet kapott. A lett Niels Muiznieks szerint „rendkívül sajnálatos, hogy egy etnikai vagy nem­zetiségi alapon bűnt elkövető embernek megkegyelmeznek ily módon”. Úgy vélte: az ilyen emberek felmagasztalása és kitüntetése kihívás minden el­fogadott normával, a törvények felsőbbségével szemben. „Rendkívüli módon aggaszt, hogy a jelek szerint Aliyev elnök politikai okból részesí­tette kegyelemben Safarovot” - közölte az Európai Parla­ment elnöke. Martin Schulz felszólította Örményországot és Azerbajdzsánt, tartózkodjanak a helyzetet tovább súlyosbító lépésektől és nyilatkozatoktól. Több magyar követség előtt is tüntettek Budapesten kedden este ez­rek demonstrálva a Parla­ment előtt azt követelték, hogy a magyar kormányfő kérjen bocsánatot az örmény néptől és a világtól. A Milla- csoport által szervezett de­monstráción többször hossza­san azt skandálták, hogy „ha­zaáruló”, és a miniszterelnök lemondását követelték. A résztvevők „Bocsánat!”, „Becsületünk nem eladó”, „Ne hagyjuk!” feliratú táblákat emeltek a magasba. a romániai magyar és ör­ményszervezetek is bírálják Budapestet. „Magyarország lehet, hogy jogilag a tökéletes utat követte, azonban mégis elhibázta döntését. Szinte egy­értelmű, hogy gazdasági érde­keinek rendelte alá a kérdést” - véli Puskás Attila, a Maros­vásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális Egyesület elnöke. Szerinte a magyarok alábe­csülték az örmények nemzet­közi kapcsolatrendszerét. A Calcuttái magyar tisztelet­beli konzul hivatala előtt az indiai örmény közösség tagjai tüntettek, bocsánatkérést kö­veteltek a magyaroktól. MAGYARORSZÁG LONDONI, ki­jevi, szófiai és oslói nagykö­vetsége előtt is tiltakoztak ör­mények. A londoni tüntetés résztvevői magasra emelt táb­láikra egyebek között azt ír­ták: „Európa - ne engedd el­adni értékeidet”. Szófiában szégyenteljesnek nevezték, hogy a magyar hatóságok „3 milliárd eurós alkut kötöt­tek Azerbajdzsánnal”. „a nemzetközi jog és az igaz­ságelvei kirívó megsértése Safarov kiadatása, ami óriási megütközést és tiltakozást váltott ki az örményekből szerte a világon, a diaszpórá-' bán” - írta Áder János állam­főnek I. Aram katolikosz, a Libanonban élő örmények egyházának vezetője. Holtverseny az elnökjelöltek között DEMOKRATÁK Barack Obama és felesége népszerűbb republikánus kihívójánál Brüsszel eljárást indíthat a tranzakciós adó miatt Barack Obama ugyanaz az em­ber, aki volt; aki átélte ugyan az amerikai álmot, de nem csapja be maga mögött a lehetőségek ajtaját, és azért dolgozik, hogy mások is élhessenek az eséllyel - indokolta meg a háromnapos demokrata konvenció első es­téjén az amerikai First Lady, Michelle Obama azt, hogy sze­rinte miért kell férje újraválasz­tására szavazni. A közönség rokonszenve te­rén a Fehér Ház jelenlegi lakói magasan verik a kihívó Mitt Romney-ékat; Michelle Obama népszerűsége az AP hírügy­nökség és a GfK közvélemény­kutató intézet felmérése sze­rint a lakosság körében 64, a nőkében pedig 77 százalékos. A férje pedig 50:30 arányban vezet kihívójával szemben. Romney-t ezzel szemben a gaz­daság ügyeiben tartják kompe- tensebbnek (Obama nem tudta helyreállítani a gazdaságot négy év alatt), ezért az elnök­jelöltek között holtverseny ala­kult ki. A szeptemberben 88 éves Jimmy Carter videoüzenetében biztosította támogatásáról Oba- mát. A volt elnök hangsúlyozta, hogy jelenlegi utódja az elmúlt négy esztendő minden „győzel­mét” a republikánusok „kese- ^ rű, hajthatatlan és példátlanul J pártos ellenállása” ellenére 1 aratta. ■ Michelle Obama hangolta a közönséget a választási gyűlés megnyitóján szeptember 27-én megindít­hatja az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen a pénzügyi tranzakciós illeték miatt. Euró­pai uniós források tegnap meg­erősítették, hogy az Európai Központi Bank mellett az Eu­rópai Bizottságnak is „nagyon erős kétségei vannak” azzal összefüggésben, hogy megfe­lel-e az uniós jogszabályoknak a Magyar Nemzeti Bank egyes műveleteire is kiterjesztett ille­ték - értesült a Bruxlnfo. A kötelezettségszegési el­járás elindításán és a magyar válaszon 120 milliárd forintos költségvetési bevétel sorsa mú­lik. Bár az eljárásról még nem döntött hivatalosan az uniós testület, de „ha addig nem tör­ténik jelentős változás Magyar- országon, és marad az erről szóló jogszabály a jelenlegi for­májában”, akkor a szeptember végi szokásos eljárási csomag­ban helyet kaphat a magyar adónem is. Brüsszeli források úgy tá­jékoztatták a Bruxlnfót, hogy a tranzakciós illeték miatt az Európai pizottság szep­tember végén elküldheti a kor­mánynak az eljárást megindító felszólító levelet. Az újabb köte­lezettségszegési eljárás hírére gyengülni kezdett a forint. Dél­után 285,18 forinton jegyezték az uniós devizát. ■ A * 1 0 0 A szülőkre és a pedagógusokra kell bízni, hogyan kezeljék a gyerekek ,L , j^ngpgj .... wpMMMMM közötti egyenlőtlenségeket vagy a ruházkodással kapcsolatos problémákat-mondta || tegnap Pokorni Zoltán a TV2-ben. A Fidesz oktatási szakpolitikusa nem tenné kötelező- ’» iSi W J$ÍF flpol 28| S vé az iskolaköpenyt, szerinte „ez az idő már elmúlt". rvt l/i rí I ifi X ^

Next

/
Thumbnails
Contents