Somogyi Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-04 / 207. szám
6 GAZDASÁG 2012. SZEPTEMBER 4., KEDD Még 78 ezer pénztártag kasszák Költségvetési fegyelem nélkül nem lehet sikeres a modell VG-GRAI-TKA Ügyfelek pontozhatják a biztosítókat tegnaptól bárki elektronikusan szavazhat az általa ismert biztosító szolgáltatásainak és kárrendezésének minőségéről. A szavazók az 1-től 10-ig tartó skálán minősíthetik a biztosítókat az evbiztositoja.hu oldalon. A károkozó biztosítója is minősíthető, hiszen a kárt szenvedett vele kerül kapcsolatba. A kezdeményező alkuszcég, a biztositas.hu szerint a szavazás valós képet ad majd a biztosítókról, hiszen ki-ki a saját tapasztalatai alapján pontozhat. Az eredmény befolyásolhatja a piacot, például a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításét, amelynek kampánya a szavazás lezárulta után egy hónappal indul. E-Star: továbbra is nyomás alatt az ár A vártnak megfelelően alakult az E-Star előző negyedéve, ezért továbbra is a finanszírozási helyzet rendezése lehet a befektetők fókuszában, vélekednek a KBC Equitas szakértői. Az elemzők szerint mivel a lengyel hitelt még mindig nem hívta le a cég, és a likviditási helyzet se tudott javulni a nyári hónapokban, a részvény árfolyama továbbra is nyomás alatt maradhat. Pozitív meglepetés lett az E-Star nettó eredmény sora a KBC szerint, köszönhetően a vártnál alacsonyabb pénzügyi veszteségeknek. Hamisították az Erzsébet utalványokat hamisított Erzsébet utalvánnyal próbáltak meg fizetni több szegedi üzletben az elmúlt hetekben. A hamisított - ezerforintos címletű - utalványok viszonylag jó minőségűek, de nem tartalmazzák azokat a biztonsági jeleket, amelyeket a valódiak, így az elfogadóhelyek ki tudják szűrni a hamisítványokat. Az ügyben a rendőrség nyomozást indított, emellett kérik a lakosságot és az elfogadóhelyeket, hogy fokozottan vizsgálják, kitől és milyen utalványt fogadnak el. A megmaradt kasszák közül soknak csak pár hónapra elegendő a tartaléka, tavaly szinte minden pénztár veszteséges volt. A PSZÁF szerint át kellene nézni a vonatkozó jogszabályokat, és rendezni az intézmények sorsát. Hermán Bernadett * 78 Felkerült a parlament honlapjára a hét végén az a jelentés, amely a magánnyugdíjpénztárak működését ismerteti. A több mint 100 oldalas dokumentum egyebek között a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi), a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és az Állami Számvevőszék vizsgálatának eredményeit is tartalmazza. A PSZÁF először itt közzétett, a magán-nyugdíjpénztári szektorról szóló jelentésében megjegyzi, hogy bár e szektor a töredékére csökkent, még mindig létezik. Az utolsó visz- szalépési hullám után is maradt 78 ezer pénztártag, és legalább középtávon marad néhány szolgáltató is. Mindezek miatt fontos lenne, hogy a jogszabályok egyértelműen, hosszú távon és méltányosan rendezzék az intézmények és a tagok sorsát. Ehhez át kell tekinteni a jelenlegi jogszabályokat, és aktualizálni is szükséges azokat. A felügyelet azt is megállapította, hogy a demográfiai folyamatok tükrében az 1997-es nyugdíjreform logikus lépés volt, de további feltételei is lettek volna: le kellett volna szorítani az aktuális költségvetési hiányt. Ez azonban nem történt meg, sőt némelyik kormány éppen a nyugdíjreformot próbálta felhasználni a magas költség- vetési hiány legitimálására. A PSZÁF jelentése példaként említi a svédországi feltőkésített állami nyugdíjalrendszert, mely nem azonos az első pillér reformjával kapcsolatban sokszor említett „svéd rendszerrel”. A svéd tőkefedezeti pillérben a kormányzati Ellenőrzési Hivatal megállapításai sokkal súlyosabbak, mint a PSZÁF-éi. A Kehi 239,5 millió forintot kapott arra, hogy átvilágítsa a pénztárakat, ehhez húsz főt vett fel. A Kehi számításai szerint a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak miatt kieső járulékbevétel 1998-2009 között több mint 2000 milliárd forint volt, ezek az összegek növelték az államháztartási hiányt. A hivatal azt is megállapította, hogy a pénztáraknál a működési költségek és az „elmaradt hozam” nagyságrendileg 850 milliárd forintot tett ki. a számlákat nem egymással versengő szolgáltatók, hanem egyetlen központi nyugdíj-adminisztrátor vezeti. A magyar magánpénztári rendszer hibája a svéddel szemben az volt, hogy fölösleges és drága párhuzamos adminisztrációs rendszereket kellett kiépíteni, kevésbé volt átlátható a tagok számára, sőt a tagok tisztánlátását még inkább elvették a toborzó ügynökök, akiknek az alkalmazása szintén drága volt. Nem volt elég erős a verseny a befektetők között sem, ez alacsonyabb hozamban és drágább vagyonkezelésben mutatkozott meg. A verseny gyengesége bár a jogszabályok nem írnak elő hozamelvárást a kasszák számára, a Kehi a RMAX indexet választotta referenciának, ami a rövid államkötvények árfolyamának alakulását méri. A hivatal indoklása szerint azért esett erre az indexre a választás, mert „annak eléréséhez semmiféle befektetői szakértelem nem szükséges”. a hivatal öt kasszát vizsgált átfogóan, közülük három pénztárat illetően tett büntetőfeljelentéseket kilenc tényállás miatt. A kilenc feljelentésből nyolc hűtlen kezelés, egy pedig sikkasztás alapos gyanúja miatt született meg. különösen a pénzügyi csoportokhoz tartozó pénztáraknál mutatkozott meg, itt szinte minden esetben a csoport saját cége kezelte a portfoliókat. A felügyelet azt is vizsgálta, hogy a pénztárak vagyonát közvetve, alapokon keresztül befektető vagyonkezelők nem terheltek-e | rá olyan költségeket a tagokra, | amelyek nem jelentkeztek volna, ha közvetlenül vásárolják meg az értékpapírokat. Négy nyugdíjpénztárnál viszont kiderült: a közvetett befektetések alkalmazása többletköltséget okozott a tagoknak. A pénztárak egyébként a működésükre kizárólag a működési és a likviditási tartalékot használták fel, a fedezeti tartalékból nem vettek el, így a tagok érdeke nem sérült - közölte a PSZÁF. A működési tartalék felhasználása azonban nem volt mindig hatékony, mivel sokat költöttek például tagszervezésre (összesen 600 ezren léptek át), ennek hozadéka viszont a rendszerben nem látszott, nem a magas hozamú kasszák vonzották ugyanis a sok átlépőt. A működési és likviditási tartalékok jelenlegi szabályozása a PSZÁF szerint problémát okoz a kasz- száknak, 2011-ben egy kivételével minden pénztár veszteséges volt, a kasszák tartalékai pedig nagy szórást mutatnak, 1-51 hónapnyi fennmaradásra van pénzük az egyes intézményeknek. Az ügyfeleknek is kedvezhet a kgfb-szabályok változása biztosítás Mivel az évközi váltók száma és aránya folyamatosan bővül, a piaci verseny fenntartásában marginálisra csökkent az évi egyszeri koncentrált díjhirdetés szerepe. Éppen ezért az autósok és a biztosítótársaságok számára is ideálisabb lenne az évközi többszöri kgfb-díjhirdetés gyakorlata - emeli ki lapunknak küldött közleményében a PBA biztosítási alkuszcég. Már nem léteznek azok az okok, melyek indokolnák az évi egyszeri díjhirdetést, hiszen az alkuszok tevékenységének is köszönhetően a fogyasztói szempontoknak is maximálisan megfelel a már kialakult, könnyen átlátható díjtarifálás. Az ügyfelek tájékoztatása teljes körűen megvalósult, mindenki személyre szabottan válogathat az általa igénybe vehető kedvezményekből. Az évközi többszöri díjhirdetést lehetővé tévő törvény- javaslat már az Országgyűlés előtt van, elfogadása esetén kedvező irányba módosulhatna a kötelező gépjármű-biztosítási tarifahirdetés szabályozása jövő év januárjától. ■ Kedvező irányba módosulhatna a kötelező gépjármű-biztosítási tarifahirdetés szabályozása. „Kiszámíthatóbb üzletmenetet jelentene a biztosítóknak, ha egy esetleg túlzottnak bizonyuló díjcsökkentés és kockázatvállalás esetén menet közben korrigálni tudnának díjaikon a bekövetkezett káresemények statisztikai adatainak ismeretében. Ugyanakkor a társaságok a túlságosan magas díjon vállalt, de év közben meglepetést okozó, kármentesen közlekedő ügyfélcsoportoknak is kedvezhetnének, és a jelenlegi módszerrel szemben lehetőség nyílna az esetleges évközi tarifacsökkentésre is, amely a jelenlegi gazdasági helyzethez való alkalmazkodás elengedhetetlen feltétele az ésszerű piaci versenyben, így a társaságok e termékre vetített bevételei is kiszámíthatóbbá válnának” - érvelt Horváth László, a PBA biztosítási alkusz gépjármű-biztosítási szakértője. ■ VG A Kehi kilenc feljelentést tett 24 milliárd közszolgálati egyetemre tanévnyitó Orbán Viktor: nem sajnáljuk a befektetést a Ludovikába sem * Csökkent a cafeteriát nyújtó cégek száma Magyarország ma már jobban teljesít a válságkezelésben, mint Nyugat-Európa - mondta Orbán Viktor. A miniszter- elnök a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanévnyitóján beszélt, ahol az országban zajló „változások tudatosan megtervezett, egymásra épülő lépéseit” méltatta. Magyarországnak ismét van ereje, hogy folytassa Budapest fejlesztését - mondta Orbán, aki szerint utoljára 1998 és 2002 közt volt olyan időszak, amikor a főváros fejlődött. A Ludovika Campus projektjét az egyik legnagyobb városfejlesztési beruházásnak nevezte. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemre valóban jelentős összeget költenek el: a teljes építkezés a mostani tervek szerint várhatóan 24 milliárd forintba fog kerülni. Az is eldőlt már, hogy a beruházás első 5 milliárd forintja mentesül a nyílt közbeszerzés alól. Ezt nemzetbiztonsági okokra hivatkozva fogadta el a kormány. Az idei költöztetésre és a projekthez kapcsolódó egyéb munkákra körülbelül 4,5 milliárd forintot fordítanak 2012-ben és 2013-ban. Orbán Viktor szavai szerint ez egy jelentősebb városfejlesztés kezdetét jelentheti a VIII. kerületben, hasonlóan azokhoz a változásokhoz, amelyek az elmúlt években Ferencvárosban történtek. ■ VG Az ünnepi tanévnyitón a tűző napon több kadét is rosszul lett, őket elvitték az előző negyedévi stagnálás után csökkent a béren kívüli juttatásokat nyújtó kisvállalkozások (kkv-k) aránya. A következő egy évben a hazai kkv-k mindössze 45 százaléka tervezi azt, hogy juttatásai között természetbeni hozzájárulást is ad dolgozóinak - közölte Németh László, a K&H főosztály- vezetője. A bank 500 hazai kkv-vezető megkérdezésén alapuló negyedéves felmérése szerint az előző negyedévhez képest 8 százalékponttal esett vissza azon vállalkozások aránya, amelyek az alkalmazható béren kívüli juttatások valamelyikét beépítik bérezési rendszerükbe. Áz elmúlt évek tapasztalatai alapján ez az eddigi legalacsonyabb érték. Továbbra is az étkezési hozzájárulás a leggyakoribb, jóllehet 11 százalékpontos csökkenés tapasztalható az elmúlt negyedévhez képest. Ezt a cégek negyede tervezi alkalmazni. A második helyen a közlekedési hozzájárulás áll, a kkv-k ötödé kívánja így támogatni dolgozóit. A SZÉP kártya tartja harmadik helyét. A mezőgazdasági vállalkozások állnak az élen a cafeteriajuttatásokban, több mint felük tervez ilyet juttatni dolgozóiknak. A legnépszerűbb az étkezési utalvány, majd a közlekedési költségek és a ruhapénz. ■ VG HÍRSÁV
