Somogyi Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-04 / 207. szám

2012. SZEPTEMBER 4., 5 Soha rosszabb szezont! Jó nyarat zárt a Virágfürdő soha rosszabbat! így jelle­mezte a kaposvári Virágfür­dő idei szezonját Frank József, a Kaposvári Élmény- és Gyógy­fürdő ügyvezető igazgatója hét­fői sajtótájékoztatóján, amelyet annak apropóján tartott, hogy vasárnap bezárt a Virágfür­dő. - Az idén nyáron 15 száza­lékkal több vendég kereste föl a létesítményt mint az előző év hasonló időszakában - hang­súlyozta Frank József. - Külö­nösen szép eredmény ez ak­kor, amikor a fürdők nagy ré­szének nagyon komolyan meg kell küzdeniük a látogatószám megtartásáért. A több mint 101 ezer fős vendégszám persze kö­szönhető a rendkívül kedve­ző időjárásának, de a különféle programoknak és a vendégki­szolgálás színvonalának is. A vendégek 63 százaléka vidék­ről, elsősorban Baranyából és Tolnából érkezett, őket a ked­vező családos jegyárak, s az in­gyenes szolgáltatások, a napo­zóágy- és csúszdahasználat, a parkolás vonzotta. A hét vé­gék meghatározóak voltak a fürdő forgalmában, olyankor másfél-kétszeres volt a vendég­szám. A kezdeti nehézségek után július-augusztusban je­lentősen megnőtt a SZÉP-kár- tyával fizetők száma. Frank József szerint komo­lyabb baleset nem történt a für­dőben az idei szezonban. Na­gyobb volumenű fejlesztés sem várható a létesítményben, mert mint mondta: nincs is rá szük­ség, a színvonal megfelelő, csu­pán kisebb medencejavításokat végeznek majd. ■ Márkus Kata Adándi szüret: régen látott félvonulóhad hajnalig tartó mulatságba torkollott az ádándi szüreti fel­vonulás, melyen rég nem vet­tek részt olyan sokan mint ezúttal. Lovasok, lovaskocsi­sok, hintósok vonultak végig a falun. Összefogtak a helyi ci­vilek, a felvonulás végén terí­tett asztal várta a mintegy száz résztvevőt. A gulyást Szemesi Gábor, Házi Krisztián és Mül- ler Ferenc készítette. ■ F. I. Somogyi Jazz-Pop-Rock Fesztivál Niklán back ii Black A zenekarból ismert Bársony Bálint a fő­védnöke a niklai Somogyi Jazz-Pop-Rock Fesztivál és Amatőr Zenekarok Versenyé­nek. Hársházi Szabolcs szerve­zőtől megtudtuk: Kaposvárról, Balatonboglárról, Balatonsze- mesről, Balatonlelléről, Nagy­atádról, Csurgóról, Marcaliból és Pécsről összesen 19 zene­kar indul a versenyen szeptem­ber második hétvégéjén. Tarca László, a Pokolgép ex-dobosa vezeti a zsűrit. A fesztivált Jam Session zárja, melyen Bársony Bálint együtt zenél az erre az alkalomra alakult - Jam Band- jével és a zsűri zenész tagjai­val. ■ Vigmond E. MEGYEI KÖRKÉP Gyerekpárti film, gyerekpárti író berosált a rezesbanda Több mint húsz év után újra Csukás-filmet forgatnak Ifjúsági filmet forgatnak Magyarországon! Nagy szó ez és mi sem természete­sebb, hogy Csukás István forgatókönyvéből. Több mint két évtizede esett ez meg utoljára az íróval. Fónai Imre Balatonszárszói az ötlet, a nyaraló árnyas fái alatt szüle­tett meg, aztán felskiccelve a fiókban hevert egészen addig, míg a közelmúltban egy pro­ducer fel nem kereste Csukás Istvánt, aki a felkérést követő­en öntötte végleges formába a Berosált a rezesbanda című film forgatókönyvét. - Pályáz­tunk és láss csodát, nyertünk- mondta lapunknak nyilat­kozva Balatonszárszón az író. - Mi több, a forgatás is befejező­dik már a napokban és tavasz- szal lehet a bemutatója. A Hollywoodban is feszti­váldíjnyertes Keménykalap és krumpliorr 1973-ban készült, de nem ez, hanem a Csicsóka és a moszkitók volt az utol­só Csukás-ötletből forgatott ifjúsági film, persze, an­nak is több mint húsz éve.- Abban az időben volt olyan esztendő, amikor tíz ilyen, gyerekeknek szóló film is készült - emlékez­tetett Csukás. - Remélem, most megtört a jég és felis­merik az illetékesek, hogy milyen nagy szükség van ma is rá. Ja, és feleannyiba kerül, mint egy felnőttek nek szóló, közepes költ­ségvetésű film. Most is, Csukás István és egyik leg­ismertebb alkotása: Süsü, a sárkány kihasználva a nyarat, zömmel erdőben és Vác egyes részein zajlott a forgatás. Vidám, mai és gyerekpárti - így jellemezte Süsü, Mirr-murr, Pom-pom és még számos mese­hős kitalálója a Berosált a re­zesbanda történetét. - Egy is­kola kísérleti osztályából zseni­ket akarnak faragni, de a gyerekek nem akar nak zse­nik len­ni, ők in­kább zenélnének, csakhogy el­zárják előlük a hangszereket, mire az egész osztály eltűnik, megszökik. Az eltűntek között van a polgármester csemetéje is. Belép a képbe egy elhagyott orosz laktanya és benne egy itt­maradt, „máig har­coló”, de mára el- hippisedő szovjet katona, eleinte ő jönnek, hogy cseberből veder­be kerültek, mert ő meg parti­zánokat akar belőlük faragni... A végén természetesen a gyere­kek győznek, még egy elkóbo­rolt vaddisznót is csak ők tud­nak befogni. Mert a gyerekek vidámak, ravaszak, aranyosak, a felnőttek meg buták, gyakran nem értik meg őket. Csukás István dicsérte a ren­dezőt, Mátyássy Áront: - Fiatal, lelkes és remekül megtalálta a hangot a gyerekekkel, s ez fon­tos, mert ők ugye nem profi színé­szek. Érzé­kenység, hu­mor kell hoz­zájuk, ami plusz rendezői feladat. A Médiaszolgáltatás-tá- mogató és Vagyonkezelő Alap dotációjával készülő filmet a tervek szerint a tévében és a mozikban is vetítik majd. S ta­lán azért is, mert hosszú idő óta nem készült hasonló, so­kan összefogtak, a váci ön- kormányzaton kívül a püs­pökség, vagy éppen a hon­védelmi tárca is támo­gató. Csukás István pe­dig abban bízik, hogy ezek után ha nem is tíz, de egy ifjúsá­gi film elkészülhet évente. Utolsó, né­zők elé került al­kotása egyébként a Süsüke, a sár­kánygyerek cí­mű bábfilmso­rozat (ennek is több mint tíz éve), amit azok után, hogy a „királyi” te­levízió a siker el­lenére sem volt hajlandó a Sü­süt folytat­ni, kft.-t alapít­va, félig-meddig 1 producerként 1 is, saját vállal- | kozásban készí- s tettel. Feszdváli hangulat tánccal, énekkel és zeneszóval gyógyfürdő A helyi asszony­kórus dalcsokra, a hagyomány- őrzők vidám jelenete és az is­kolások látványos néptánca ki­tűnő hangulatot teremtett a csokonyavisontai gyógyfürdőn rendezett nyárzáró fesztiválon.- A helyi és a környékbeli mű­vészeti csoportoknak bemu­tatkozási lehetőséget adtunk a rendezvényen, és mellé anyagi támogatást is - mondta el Katz Zoltán, a rendezvényt szervező Dráva menti Turisztikai Egye­sület elnöke. A Barcsi Cigány Fiúk ének- és zeneszóval fűsze­rezték produkciójukat, a ren­dezvény repertoárját a Musical Társulat is gazdagította, csak­úgy, mint az Orfeum Társulat, amely a 20-as és 30-as évek slágereivel érkezett a csoko­nyavisontai gyógyürdő vendé­geihez. A mintegy félezres né­zősereg igazán jól szórakozott, miközben a fellépők műsorát figyelte. A kisebbekre is gon­doltak a szervezők: a gyerekek ingyen használhatták az ugrá­lóvárat, a trambulint. A nyár- zóró fesztivál második felében Katz Zsófia - a Balaton Hangja- musical- és popdalokat szó­laltatott meg, a báli talpalávaló- ról pedig Böhm János gondos­kodott. ■ Gamos Adrienn A Jeltánc művészete abban rej­lik, hogy a zenét, a dalok szöve­gét siket jelnyelv segítségével fordítja át Napsugár Anna, a műfaj megteremtője. A Jeltánc 2005 óta hivatalos új művésze­ti ág. A jeltáncművész Balaton- máriafürdőn, a Regens Wagner Alapítvány otthonában adott ízelítőt a gyógyító hatású mű­vészetből: 2009 óta hivatalosan bejegyzett rekreációs gyógyte- rápiás sportág is a jeltánc. Nap­sugár Anna, aki súlyos hallás- sérült gyermekként született, tökéletes tisztasággal beszél, mint mondta: rengeteg mun­ka árán tanult meg szépen be­szélni. Tizennyolc éve született meg a jeltánc ötlete, kezdetben a Daloló kezek nevet adta e kü­lönös művészetének. - A fordu­lópont akkor volt, amikor elha­tároztam, hogy siket barátom­nak megmutatom a zene érzés­világát - mondta Napsugár An­na. - Egyik este lementünk egy diszkóba és ő is szerette volna érezni a zenét, ami szólt. Meg­próbáltam neki segíteni, a ké­résemre csak magyar számo­kat játszottak, én pedig jeltol­mácsolással eltáncoltam a ze­nék szövegét. Aztán olyan ze­nei előadásokra jártam szóra­kozni, ahol siket sorstársak Gyógyító hatású művészet Máriafürdőn jeltánc Segít lebontani a fogyatékossággal élők és a társadalom közötti falakat A jeltáncos Napsugár Anna Balatonmárlafürdőn találkozott a közönséggel is voltak, nekik is „tolmácsol­tam”. Később, ha híres előadó- művészek szerepeltek fogyaté­kossággal élő emberek rendez­vényein, már a szervezők kér­tek fel, hogy tolmácsoljam a koncerteket. Végül elérkeztem arra a pontra, hogy az Országos Szórakoztató Zenei Központ se­gítségével megnyitottam Ma­gyarországon egy kaput és én lettem az első hivatalos Zenei Siket Jelnyelven előadó, szak­vizsgával rendelkező jeltánc­művész. A zenének nagyon komoly szerepe van és lehet a sérült emberek fejlődésében, reha­bilitációjában. A jeltánc nem csak a jelnyelv elemeiből tevő­dik össze, hiszen akkor nem értené meg mindenki. Célja pe­dig éppen az, hogy mindenki számára elérhető legyen a dal szövege, mondanivalója, érzel­mi tartalma. Ha egy hagyomá­nyos jelnyelvi tolmács fordíta­ná le őket, az teljesen érzelem- mentes lenne. Ezért a jeltáncos együtt használja a tánceleme­ket a jeleléssel, illetve gesztu­sokkal, mimikával. így a né­ző is szabadon értelmezheti a tartalmat, és képzelhet mö­gé amit akar. Napsugár Anna ma már a zenei jeltánc társu­latával végigtáncolja az orszá­got. Nem csak értelmi fogyaté­kos és mozgássérült kulturá­lis fesztiválokon, hanem más fesztiválokon, versenyeken is fellépnek, ahol szebbnél szebb eredményeket, sikereket ér­tek és érnek el. Nem akarnak mást, csupán a fogyatékos em­bereknek segíteni, visszaad­ni azt a hitet, hogy sérülten is lehetnek szépek. Képesek le­hetnek arra, hogy másoknak örömet szerezzenek. Az ép és egészséges közönséget szeret­nénk ráébreszteni arra, hogy a megszokott, már ismert vi­lágon kívül mennyi másság és szépség létezik. ■ Vigmond Erika

Next

/
Thumbnails
Contents