Somogyi Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-30 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 37. szám

2012. SZEPTEMBER 30., VASÁRNAP 13 MŰVÉSZBEJÁRÓ „Az életem a színpadon van” koncert Budapesten ad koncertet a „romantika hercege”, Richard Clayderman Richard Clayderman betöltötte a 68. életévét, de még mindig szeret a színpadon lenni. Azt mondja, még legalább 10 évig folytatni szeretné. Richard Clayderman a Ballade Pour Adeline- nel futott be, sikere azóta is töretlen. Október 14-én a Papp László Budapest Sportarénában lép fel. Mézes Gergely- Négy éve járt utoljára Magyar- országon, akkor az Operabálon játszott. Mivel nyűgözi le most a közönséget?- Nagyon boldog vagyok, hogy újra Budapestre jöhetek. Nagyon szép emlékeket őrzök Magyarországról, hiszen koráb­ban volt alkalmam Budapesten kívül is játszani, és mindenhol nagyon értő és szerető közönség fogadott. Három egységből áll majd az október 14-ei koncert. Egyrészt a saját dalaimat fo­gom játszani, köztük sok olyan ismert slágert, mint a Ballade pour Adeline-t. Másrészt lesz­nek klasszikus zenei feldolgo­zások, és beválogattam a re- | pertoárba néhány filmzenét is. 2 A legfontosabb persze a zongora minősége, de ezúttal a fénytech­nikára is nagy hangsúlyt fektet­tünk.- Magyar dallamok is felcsendül­nek majd?- Ezúttal nem. Ennek főleg az időhiány az oka, egyszerűen nem maradt idő begyakorolni új számokat. Sűrű időszakon vagyok túl; ha legközelebb jö­vök Magyarországra, két-háronl magyar dallamot mindenkép­pen beválogatok a repertoárba.- Többnyire mások által írt zené­ket játszik. Mi hozná meg önnek a zeneszerzői ihletet?- Nem vagyok komponista, hanem előadóművész, mások műveinek tolmácsolója. Én a saját érzelmeimet, az érzékeny­ségemet adom hozzá a művek­hez. A producereimmel dolgo­zom - Paul de Senneville-lel és Olivier Toussaint-nel - ők írják a zenéket. Nagyon jól megértjük egymást, ráadásul az egyikük virtuóz gitáros, a másikuk pe­dig nagyon jó énekes.- A gyakorláshoz is kell némi ih­let. Ilyenkor mire van szüksége?- Csöndre és nyugalomra.- Mennyit gyakorol egy nap?- Ez változó. Ma például na­gyon korán keltem, már hatkor a zongoránál ültem. Tizenegyig gyakoroltam. Általában úgy három-öt órát zongorázom egy nap. Mindig nálam van egy bil­lentyűzet, azon akkor is tudok gyakorolni, ha úton vagyok.- Pályafutása egy rockzene­karban indult. Hogyan emlékszik vissza arra az időszakra?- Talán 16-17 éves voltam. Sok-sok zenésszel ismerkedhet­tem meg, játszhattam együtt. RICHARD CLAYDERMANRÓL a legtöbb zenerajongónak a Bal­lade pour Adeline jut eszébe. „A társammal, Paul de Senne- ville-lel egy zongoristát keres­tünk, aki el tudta játszani szerzeményét, melyet lánya, Adeline születésére írt” - idéz­te fel emlékeit a kezdetekről Olivier Toussaint. „Húsz tehet­séges fiatalt hallgattunk meg, és magasan Richard volt a leg­jobb. Amikor aláírtuk a szerző­dést, azt mondtam neki, hogy ha eladunk tízezer kislemezt, az felér egy csodával, hiszen Persze akkoriban is billentyűs voltam, de nem zongorán, ha­nem szintetizátoron játszottam. Szép korszak volt, ráadásul ak­kor indult a karrierem.- Ma már főleg a komolyzenei átiratokról ismerik. Miért váltott a poprockról a popklasszikusokra?- A váltáshoz az is hozzájá­rult, hogy már nagyon szeret­tem volna zongorán játszani a szintetizátor helyett, hogy az érzéseimet is ki tudjam fejezni a hangszerrel. És nem bántam ebben az időszakban minden­ki diszkólázban égett. clayderman - eredeti nevén Philippe Page - tizenhat éves korában megnyerte élete első díját a Conservatoire ofMu- sicben. Mégsem a komolyze­nei karrierre összpontosított, inkább rockzenekart alapított, hogy pénzt keressen. Zongora­tanár édesapja ugyanis ekkor­ra már nagyon beteg volt, és nem tudta támogatni fia ta­nulmányait. Különböző ban­dáknak vállalt hangszerelést és sessionzenészként is tagja meg: még most, 35 év után is nagyon szeretem az ilyen feldől gozásokat.- Úgy emlegetik, hogy „a romanti­ka hercege”. Mit gondol erről?- Azt nem tudom, hogy rám igaz-e, de a zenémre tökéletesen illik. Valóban romantikusak a dallamok, romantikus a feldol­gozási módjuk is. Az igazság az, hogy már 68 éves vagyok, lehet, hogy ideje lenne kinőni hercegi címből. Talán már illene király- lyá válnom... (nevet) volt néhány zenekarnak. Olyan francia sztárokkal dol­gozott együtt, mint Michel Sardou, Thierry LeLuron és lohnny Hallyday. AZTÁN 1976-BAN jött a Ballade pour Adeline, és világsztár lett. Sokak szerint Clayderman hoz­ta létre az „új romantikus” stí­lust. A romantika hercegének Nancy Reagan nevezte el egy amerikai fellépés után. Clay- ’derman eddig 90 millió albu­mot adott el világszerte, és 267 arany-, valamint 70 platina­lemezzel büszkélkedhet.- Mi volt a legromantikusabb do­log, amit valaha tett?- Erre nehéz válaszolni, mert a romantika nem a tettekben nyilvánul meg. De például az esküvőm nagyon romantikus volt. Főleg azért, mert csak ket- ten voltunk a feleségemmel, nem hívtuk el a családot, a ba­rátokat.- Kínát és Brazíliát említette mint közelgő koncerthelyszíneket. Bírja a sok utazást?- Bírom. Fárasztó persze, de az én életem az, hogy a színpa­don vagyok. Ez a hivatásom. És azt hiszem, nagyon szerencsés vagyok, kevés zongorista fut be ekkora karriert. És amúgy sincs itt az ideje a lazításnak: be kell fejeznem az új albumomat, ami nemsokára Magyarországon is megjelenik. Brazília után jön egy kínai turné, majd egy né­met, utána megyek Bogotába.- Ilyenkor azért körbe is néz, vagy a koncert elveszi minden idejét?- Budapesten nem hiszem, hogy jut idő a városnézésre, de legutóbb volt időm egy kicsit utazgatni. Budapesten mindig úgy érzem magam, mintha Pá­rizsban lennék. mmmm Jubileum a Szegedi Kortárs Balettnél az emlékezés és a megújulás jegyében különleges pro­dukciókkal, kiállításokkal, gyermekeknek szóló rendez­vényekkel ünnepli alapításá­nak huszonöt éves jubileu­mát a Szegedi Kortárs Balett. Az évad első premierje októ­ber 26-án a Diótörő lesz, amit a Stabat Mater követ 2013 februárjában. A jubileumhoz több kiállítás is kapcsolódik. Újabb német díj Nádas Péternek nádas Péter író kapja az idén a Südwestrundfunk német közszolgálati rádió irodalmi díját a Párhuzamos történe­tek című munkájáért. A zsűri indoklása szerint Nádas Pé­ter hatalmas művészi erővel fűzi össze a huszadik századi német és magyar történelmet a Párhuzamos történetekben. A SWR Legjobb Könyvek Lis­tája elnevezésű díjhoz 10 ezer euró jár. A magyarul 2005- ben, németül pedig az idén februárban megjelent regény már négy német díjat kapott. A finn dizájn lesz a fővendég A BUDAPEST DESIGN HÉT idei kiemelt vendége Finnország lesz, főszereplője pedig a finn dizájn egyik központjaként is működő Fiskars bútoraival, tárgyaival a Design Terminá­lon. A Fiskars Design Viliágé Goes Budapest programsoro­zat négy részből áll majd: ki­állításból, étteremből, pop-up shopból és a projektet bemu­tató előadásból. A Budapest Design Hét témája a slow life és a slow design. Tévéváltozat lesz a Coenék Fargójából tévéváltozatot készíte­nek Oscar-díjas filmjükből, a Fargóból a Coen fivérek. A rendezőpáros Noah Hawley forgatókönyvíróval együtt főproducerként dolgozik az amerikai FX kábelcsator­na által megrendelt alkotá­son. Ethan és Joel Coen 1996- ban bemutatott film noirja elnyerte a legjobb forgató- könyv Oscar-díját, és alakítá­sáért Frances McDormand is megkapta az amerikai film- akadémia elismerését. A Clayderman-sztori: a konzervatóriumtól a világsikerig Ilyen volt a nagyvilág 2011-ben kiállítás Megnyílt World Press Photo 2012 a Néprajzi Múzeumban Ma nyílik az ország első Mesemúzeuma Budán Megnyílt a World Press Photo 2012 (WPP) pályázat legjobb képeit felvonultató kiállítás a Néprajzi Múzeumban, ahol a látogató a 201 l es év emlé­kezetes pillanatait megörökítő 167 képpel találkozhat. A WPP 2012-es pályázatára 124 ország 5247 fotográfusától több mint 101 ezer felvétel érkezett. A World Press Photo 1955- ben alakult meg Amszterdam­ban olyan független, nonprofit szervezetként, melynek célja, hogy a fotózsurnalizmus fej­lődése mellett elősegítse az információ szabad áramlását. A WPP utazó kiállítások anya­gát minden évben milliók lát­ják világszerte; a szervezet egyben szakmai műhely, mely workshopokat és szemináriu­mokat is szervez az érdeklődők számára. A megnyitón Erik de Kruijf, a WPP menedzsere arról is be­szélt, hogy a háborúkat, forra­dalmakat bemutató sajtófotók brutalitása miatt sokszor bírált kiállítás nem a fájdalmakkal kívánja szembesíteni a nézőt, hanem az újságírás és a fényké­pész felelősségéről, a demokrá­ciáról, a társadalomról kívánja elgondolkodtatni a látogatót. Az október 28-áig látogat­ható kiállítás újdonsága, hogy egy külön szobában a közönség a WPP archívumát is böngész­heti számítógépeken. ■ Műugrók edzenek a világbajnokságon. Adam Pretty fotója. ma nyitja meg kapuit a Mese- múzeum és Meseműhely; ez az első olyan intézmény, melynek a mese áll a középpontjában. A nagyközönség október 2-ától látogathatja az intézményt - ír­ta az MTI. Az I. kerületi Döbrentei ut­cában lévő intézmény alap­ötlete Kányádi Sándor Kos- suth-díjas költőtől származik, a 250 éves, barokk épületet a Budavári Önkormányzat biz­tosította és újította fel. „Az alapkoncepció az volt, hogy a ház minden szegletét töltse be a mese. Ez már a kapuban el­kezdődik, ahol a több mint 200 éves épület történetével ismer­kedhetnek meg a látogatók” mondta Helmich Katalin, az új múzeumot üzemeltető Petőfi Irodalmi Múzeum múzeumpe­dagógusa, a koncepció kitaláló­ja hozzátéve, hogy az udvaron a kút az „élet vizét” szimboli­zálja, amellyel a gyerekek meg­locsolhatják az „égig érő fát”. A fogadótérben létrehoztak egy olvasó-, egy hallgató- és egy filmkészítő kuckót is. Az állandó kiállítás a Ma­gyar tündérmese világa címet viseli, amelynek keretében a látogatók bejárhatják a me­se útját, ahol találkozhatnak a tündérmesék állandó szerep­lőivel, átvághatnak a sűrű sötét erdőn, a próbák után pedig egy trónszék várja őket. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents