Somogyi Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-26 / 226. szám

6 GAZDASAG 2012. SZEPTEMBER 26., SZERDA Folytatódott a kamatvágás jegybank 6,5 százalék az új ráta, a tanács félretette az inflációs célt HÍRSÁV Nem száll be az állam a húsiparba a kormány nem tervezi, hogy állami tulajdonrész vásárlásával segítsen a baj­ba jutott húsipari cégeknek - mondta a Magyar Nem­zetnek Budai Gyula. A VM államtitkára hangsúlyozta: mindent megtesznek a mun­kahelyek megőrzéséért. Erre megoldást nyújt a kiemelt vállalat státus. Hozzátette: elérték, hogy a nagy keres­kedelmi láncok hosszabb távú megrendelői szerződé­seket kössenek a húsipari cégekkel, ami működési biz­tonságot adhat. Csökkenő vállalkozói adminisztratív terhek az egyszerű Állam Prog­ramja keretében 29 intéz­kedést hajtottak végre, amelyek közel 100 milliárd forinttal mérsékelték a vál­lalkozások adminisztratív költségeit - közölte a Nem­zetgazdasági Minisztérium. A tájékoztatás szerint a vég­rehajtott és az idén még vár­ható intézkedésekkel együtt összesen 200-250 milliárd forint tehercsökkentésre van esély az év végéig. Elutasította a Közgép jogorvoslatát a KDB A KÖZBESZERZÉSI Döntő- bizottság (KDB) elutasította a Marcalit elkerülő út építése kapcsán a Közgép és a Ma­gyar Aszfalt Marcali MK 68 konzorciuma jogorvoslati ké­relmét, és jogosnak minősí­tette a konzorcium kizárását a versenyből. Több EU-pénzt kérnek az aszálykárra uniós segítséget kér Ma­gyarország az aszálykár eny­hítésére - mondta Fazekas Sándor mezőgazdasági mi­niszter. A politikus az uniós agrárminiszterek tanácsko­zásán Brüsszelben felvetette, hogy a 2013-as közvetlen támogatások előlegének 50 százaléka helyett 80 szá­zalékát lehessen kifizetni. Indítványozta az agrár-kör­nyezetvédelmi előírások könnyítését, továbbá, hogy az EU Szolidaritási Alapjából utaljanak gyorssegélyt az aszálykár enyhítésére. Az egymást követő második hónapban csökkentette az irányadó kamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Valószínűleg a kül­ső tagok ismét leszavazták Simor András elnököt és a két alelnököt, így mérsék­lődhetett 25 bázisponttal, 6,5 százalékra a ráta. Egyre inkább arra lehet gondolni, hogy a jegybank kamatcsök­kentési ciklusba kezdett Hornyák József - Faludi Linda A döntés előtt az elemzők meg­osztottak voltak, a bizonytalan­ságot az okozta, hogy augusz­tusban a külső tagok - meg­lepetésre - keresztülvitték a kamatcsökkentést. Minden valószínűség szerint most is 4:3 arányban csökkenhetett negyed százalékponttal, 6,5 százalékra a kamat. A külső tagoknak a romló gazdasági kilátások elegendő okot adtak a további lazításra. A kamat csökkentése után hajszállal gyengült a forint. A tegnapi kamatdöntés tétje nagyobb volt, mint az augusz­tusi monetáris lazításé. Most az új inflációs jelentés alapján dönthettek a tagok, ami ma­gasabb drágulást jelez, mint a korábbi. A tanács többsége ugyanakkor a jelek szerint nem aggódik az áremelkedés miatt - pedig az MNB elsődleges cél­ja az árstabilitás elérése -, és az augusztusi 6 százalékos inf­láció sem riasztotta el őket a to­vábbi kamatvágástól. „Nem számítottunk a ka­matcsökkentésére, mert azt gondoltuk, hogy az inflációs előrejelzését megemeli a jegy­bank - ami be is következett -, és ilyen inflációs kilátások mellett a további kamatcsök­kentéstől átmenetileg eltekint a tanács többsége” - mondta a gdp idén 1,4 százalékkal csökken, jövőre 0,7 százalékkal nő, tartósan 10 százalék feletti munkanélküliséggel - mondta Simor András jegybankelnök a kamatdöntés utáni tájékozta­tóján. Idén 1 százalékos, jövőre 0,8 százalékos fogyasztáscsök­kenést vár a jegybank. a hazai növekedés egyetlen for­rása 2013-ig az export, a gazda­ság termelési potenciálja erősen sérülhetett, ezért a belföldi ke­reslet dezinfláló hatása kevésbé erős, mint várták - ismertette a Világgazdaságnak Török Zol­tán. A Raiffeisen Bank vezető elemzőjét ugyanakkor nem lep­te meg teljesen a döntés. „A kamatvágással a tanács teljesen háttérbe szorítja az inf- lációscél-követés logikáját” - hangsúlyozta Török. „Koráb­ban horgonyt jelentett, hogy milyen inflációs várakozásai vannak a jegybanknak. Ebből lehetett következtetéseket le­vonni a kamatpolitikára. A mo­netáris politika kiszámítható­sága és így annak a minősége romlott." A kormányzati politika ki­számíthatatlan volt az elmúlt két évben, és egyre inkább erre Simor, aki hangsúlyozta, hogy további kamatcsökkentés akkor jöhet, ha a középtávú inflációs kockázatok mérsékeltek marad­nak, és a nemzetközi folyama­tok is kedvezőek. A monetáris tanács helyzet- értékelésében mindemellett az olvasható, hogy az infláció az előrejelzési horizont túlnyomó részében számottevően a 3 szá­zalékos cél fölött alakulhat, és csak két év múlva, 2014 máso­dik felében érhető el a kitűzött inflációs cél. kezd el hasonlítani a monetáris politika is - mondta az elemző, aki hangsúlyozta: közvetlen piaci hatása nem látszik a lé­pésnek, de a kamatcsökkentés növekedési áldozatokat okoz­hat, és a hitelminősítő intéze­tek esetleg ronthatnak a beso­roláson, vagy nem minősítenek fel, ha kiszámíthatatlan a gaz­daságpolitika. Suppan Gergely, a Takarék- Bank elemzője szerint az eny­hülő pénzpiaci kondíciók, az erősebb szinten stabilizá­lódó forintárfolyam, valamint a reálgazdasági mutatók alá­támaszthatják az alapkamat csökkentését, míg az enyhülő, de még mindig jelen levő sta­bilitási kockázatok, valamint az erősödő inflációs kockáza­tok a kivárást indokolhatták volna. Az elemző úgy látja, a kamatcsökkentés nem feltét­lenül konzisztens a jelentéssel. A döntésben alulmaradt ta­nácstagok az infláció miatt ag­gódhatnak, valamint amiatt, hogy megítélésünk csak a kül­ső folyamatok eredményekép­pen javult, hiszen nem történt érdemi előrehaladás az EU- IMF-tárgyalások kapcsán. Ha a felek álláspontja nem köze­ledik, akkor a forint - részben az alacsonyabb kamat miatt - ismét sérülékennyé válhat. Maximalizálná a kormányzat az ifénybe vehető segélyt már készülnek a számítások a gazdasági tárcánál a segé­lyezési plafon bevezetéséhez - mondta tegnap a Kossuth rá- J dió reggeli műsorában Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyért felelős állam­titkár. A politikus szerint a cél az, hogy ne kapjanak több pénzt azok, akik segélyből él­nek, mint akik vállalják, hogy elmennek dolgozni nagyon ala­csony bérért. Az államtitkár ezzel a Ma­gyar Nemzet keddi számában megjelenteket erősítette meg. A napilap azt írta: a kormány hajlandó lenne megfontolni, hogy felső határt vezessenek be az egy főnek havonta ki­fizethető szociális támogatá­sok esetében. A kormány fő szándéka egy olyan rendszer elkészítése, amelynek révén pontosan lehet látni, hogy egy adott személy mennyi támoga­tást kap az államtól, az önkor­mányzattól és más szervektől. Ezek után felmerült az is, hogy az összesen igénybe vehető tá­mogatást maximalizálják. ■ Az elemző szerint akár százmilliárdos nagyságrendű megtakarítás is elérhető. A lap értesülései szerint az ötlet azon a kormányülésen is felvetődött, ahol a kabinet tag­jait az IMF-nek küldött válasz­levélről is tájékoztatták. Igaz, arról nincs hír, hogy mindez szerepel-e a kormány által nemrég a Valutaalapnak össze­állított javaslatcsomagjában. „Magyarországon a régió más országaihoz képest még mindig rendkívül magas a GDP-arányos újraelosztás mértéke, ez az arány jóval 50 százalék felett van” - mondta lapunknak Suppan Gergely. A TakarékBank elemzője hoz­zátette: ebből az újraelosztás­ból a szociális kiadások rend­kívül jelentős részt tesznek ki. „A nagy közlekedési cégek, így a BKV és a MÁV rendbe­tétele mellett a másik nagy terület, ahol megtakarítást J lehetne elérni, az a szociális kiadások területe. A rendszer átalakításával potenciálisan százmilliárdos nagyságrendű megtakarítást lehetne elérni” - tette hozzá az elemző. ■ B. L. Recesszió és cél feletti infláció Kovács Árpád: szakmai helyett politikai döntések születnek átláthatóság A Költségvetési Tanács elnöke szerint egy cikluson belül is váltakoznak a gazdaságpolitikai felfogások A transzparencia kérdését a mindenkori politikai elit elég sajátosan értelmezte - mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a Gutmann Fóru­mon. Szerinte sok döntés infor­mális körülmények közt szüle­tett az elmúlt években, évtize­dekben, és a szakmaiság helyett gyakran a politikai döntések domináltak. Példaként említet­te az 1990-es évekből a priva­tizációt, a bankkonszolidációt, újabban pedig a hitelfelvételek­kel kapcsolatos döntéseket. „De most is politikai kormányzás folyik, egyértelműen a politi­kai szempontok dominálnak” - mondta. Kovács Árpád szerint arra nincs is sok esély, hogy va­laha is hosszabb távon szakmai alapú legyen a kormányzás po­litikai helyett, legfeljebb ideigle­nesen lehet ilyenre példa. A ka­raván halad, de cikcakkozva, és pont az újraindítások, fékezések veszik el a legtöbb energiát, az pedig a magyar demokrácia gyakorlatilag minden kormá­nyának az egyik legnagyobb problémáját jelentette és jelenti, hogy egy-egy kormánycikluson belül is váltakoznak a gazda­ságpolitikai felfogások - véli Ko­vács Árpád. „A lakosságnak, a vállalko­zóknak van egy világképük. Ez a világkép az összes felmé­rés szerint nem igazán a rea­litásokat tükrözi” - jellemezte Kovács Árpád szerint nem feltétlenül kell több szakértő a KT-nak az általános magyar helyzetet. „Kinyílt számunkra a világ, de úgy viselkedünk, mint a nyitott kalitkában ülő kanári” - fogal­mazott a KT-elnök. Jelenleg hárman dolgoznak folyamatosan a Költségvetési Tanácsban, az új törvény öt em­ber bérköltségét tartalmazza - mondta Kovács Árpád arról, hogy a parlament lehetőséget adott a KT titkárságának újra­felállítására. A kérdés szerin­te az, hogy érdemes-e főállású munkatársakban gondolkozni. A Nemzeti Banknak és az Álla­mi Számvevőszéknek is kiváló apparátusa van Kovács szerint, mellettük több elemző, tanács­adó szervezet is segít a kibőví­tett KT-nek, emiatt arra nincs feltétlenül szükség, hogy egy újabb nagy tanácsadó szerve­zetet állítsanak fel. „A szigorú és értelmes kontroll mindig a figyelemtől függ” - válaszol­ta arra a kérdésre, milyen jo­gosultságokra lenne még szük­ség ahhoz, hogy valóban nagy kontrollt tudjon a Költségvetési Tanács kifejteni. Az IMF-megállapodásról Ko­vács Árpád úgy vélekedik: sok­kal jobb pénzügyi feltételekkel kínál az IMF hitelt, mint a piac, de keményebb politikai felté­teleket kér. „A piac beárazta a megállapodást, de ez elhúzód­hat bel- és külpolitikai folyama­tok miatt” - véli. ■ SZ. I. * < i

Next

/
Thumbnails
Contents