Somogyi Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-26 / 226. szám
2012. SZEPTEMBER 26., SZERDA GAZDASAG 7 Most a jordánoknál kopogtatunk találkozó Negyven magyar üzletember tárgyal a vasárnap érkezett arab delegációval Szijjártó Péter külgazdasági államtitkár. Lényegében a nulláról kellene felépítenie a keleti kapcsolatokat. Kazahsztán és Azerbajdzsán után most Jordániával próbálja izmosítani a kereskedelmi kapcsolatokat a magyar kormány. Bár néhány szektorban akár jó üzleti lehetőségek is adódhatnak, megváltás önmagában ettől a száltól sem várható. Wéber Balázs A kaukázusi térség után most egy arab országgal pörgetné fel a gazdasági kapcsolatokat a kormány a keleti nyitás politikájának jegyében. A célpont ezúttal Jordánia, ahonnan vasárnap érkezett Budapestre a mintegy húszfős, főként üzletemberekből álló küldöttség. A delegáció látogatásának célja egyrészt az, hogy új piacokat találjunk a magyar kkv-knak, másrészt az esetleges magyar- országi jordán befektetéseknek is szeretnénk megágyazni, mondta el a Világgazdaságnak Rácz Gábor, a Nemzeti és Külgazdasági Hivatal főosztályvezetője. Ami a konkrét együttműködési lehetőségeket illeti, a delegációval olyan üzletemberek jöttek Magyarországra, akik a megújuló energiát, az élelmiszeripart, a hajózást és vízi áru- szállítást, a telekommunikációt, a turizmust, az oktatást, a hadival r ipart és a gépgyártást jelölték meg a célterületek között, emellett helyet kapott a küldöttségben egy pénzügyi finanszírozással foglalkozó cég vezérigazgatója is. Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár a jordánokkal folytatott tárgyalás utáni közleményében a közösségi közlekedés megújítását és a mezőgazdasági technológiák iránti keresletet említette azon területek között, amelyek piaci lehetőséget jelenthetnek a magyar cégek számára. Eddig egyébként elsősorban gépi berendezéseket szállítottunk Jordániába - tavaly például 28 millió dollár értékben -, emellett még a dohány- és az élelmiszeráruk képviseltek nagyobb tételt a kivitelen belül. A kormány azt reméli, hogy most újabb lökést lehet adni az együttműködéseknek. Ezt a célt szolgálja az a mai találkozó is, amelyen negyven magyar üzletember tárgyal majd a jordán küldöttséggel, tudtuk meg Rácz Gábortól. Fejlődni mindenesetre van hova, hiszen az arab országgal fennálló kereskedelmi kapcsolatok eddig elenyészőek voltak - a tavalyi jordániai exportunk a teljes magyar kivitelnek mindössze 0,03 százaléka. Ez elmondható azokról az országokról is, amelyekhez a kormány az elmúlt időszakban érezhetően közeledni próbált - ide tartozik például a kaukázusi térségben stratégiai partnerré nyilvánított három ország, Kazahsztán, Grúzia, valamint a baltás gyilkos kiadása miatt címlapokra került Azerbajdzsán is. Utóbbi országba tavaly 15 milliárd forint értékben exportáltunk, ami a teljes kivitel 0,07 százaléka. A behozatal 22,6 millió forint volt. Grúziába pedig 6,6 milliárd forint értékNyolcmilliárdos export a Jordániával szemben fennálló külkereskedelmi mérlegünk az elmúlt években rendre aktívumot mutatott: 2009-ben és 2010-ben mintegy 4,2, tavaly pedig 7,3 milliárd forinttal haladta mega kivitel a behozatalt. Igaz, míg a válság előtti évek exportja 18 és 32 milliárd forint között alakult, addig az elmúlt három évben csak 5,5 és 8 milliárd forint értékben sikerült árut kivinnünk Jordániába a KSH adatai alapján. A jordán Petra hírügynökség szerint az év első öt hónapjában a magyar kivitel 26 millió dollárt (5,7 milliárd forint), a behozatal 5 millió dollárt (1,1 milliárd forint) tett ki. ben vittünk ki termékeket, miközben a behozatal félmilliárd forint körül alakult a tavalyi évben. Bár a magyar exportot ezek az országok önmagukban aligha lendítik fel látványosan, más területeken akár nagyobb üzlet is összejöhet majd. Egyes feltételezések szerint például az Azerbajdzsánban termelést még nem végző Mól összeállhat a helyi Socar olajtársasággal, és bevásárolhatja magát egy ottani termelési engedéllyel rendelkező projektcégbe - ahogy tette ezt július végén Kazahsztánban. HÍRSÁV „Rendszerváltás” jön az építési törvénnyel RENDSZERVÁLTÁST hozhat az építőiparban az új építési törvény hatálybalépése - hangoztatta a Belügyminisztérium illetékes helyettes államtitkára egy építőipari vállalkozói konzultáción. Szaló Péter azt mondta, megerősítik és pontosan definiálják a fővállalkozói és alvállalkozói szerepeket, e-építési naplót vezetnek be, továbbfejlesztenék a fedezetkezelői rendszert, összekapcsolnák a pénzügyi és fizikai teljesítést. Mindennek nagy szerepe lesz a lánctartozások csökkentésében. Újabb csörte Esztergomban Esztergom polgármestere a szeptember 30-i határidő előtt hét nappal utalta a város nagy hitelezőinek járó összeget, annak ellenére, hogy a Fidesz-frakció megegyezett az adósok egy részével, hogy az önkormányzat anyagi helyzetére való tekintettel december végig nem kérik a pénzüket, mintegy 300 millió forintot - tájékoztatott a képviselőcsoport. A fideszes Zoltai Dániel szerint ez a több száz millió forint átmeneti segítséget nyújtott volna a városnak. Tétényi Éva polgármester azt mondta, azért most utaltak, mert most volt pénze a városnak. Hazai nemesítéstí krumpli mentheti meg az agráriumot mezőgazdaság Milliárdokat megtakaríthatna a hazai burgonyaágazat, ha a nyugat-európai fajtákról átállnának a termelők a hazai nemesítésű, a száraz, kontinentális éghajlathoz jobban alkalmazkodó fajták termesztésére - véli a Keszthelyen dolgozó burgonyanemesítő munkacsoport vezetője. ■ A jó szárazságtűrés, olcsóbb növényvédelem 20 milliárdos árelőnyt jelenthet makroszinten. „Folyamatosan válogatjuk ki az egyre inkább szárazságtűrő fajtákat, amelyeket idehaza öntözés nélkül nemesítettünk. A kontinentális éghajlatra jellemző viszonyok, így például az egyenetlen csapadékeloszlás körülményei a nyugat-európai nemesítőknél nem állnak fenn, és ezeket a jellemzőket üvegházban vagy más módszerrel sem lehet modellezni” - nyilatkozta lapunknak Polgár Zsolt. A Pannon Egyetem Burgonyakutatási Központjának igazgatója hozzátette: a kísérletek eredményeképp a kinemesített tucatnyi fajta közül öt kifejezetten szárazságtűrőnek mondható. „Míg az atlanti fajták esetében 40-50 százalékos a terméskiesés egy, az ideihez hasonló, különösen aszályos évben, ezeknél a fajtáknál ez csak 25-30 százalékos öntözés nélkül.” Polgár Zsolt kifejtette: „Öntözve pedig a korszerű termelők nagyüzemi körülmények között hektáronként 50 tonnát meghaladó mennyiséget takaríthatnak be. Általánosságban elmondható, hogy öntözéssel az atlanti és a hazai fajták között nincs jelentős különbség, szárazság esetén azonban a hazaiaknak jóval kisebb a veszteségük.” A hazai fajták fokozottabb rezisztenciája miatt a növény- védelmi költségek is alacsonyabbak, hektáronként 100- 150 ezer forinttal - jelentette ki az igazgató. A központ által nemesített fajták piaci részesedése jelenleg 20 százalék körüli, Polgár szerint az egészséges arány 45-50 százalék körül lenne. Becsléseik szerint a hazai termelők teljes átállása esetén a teljes ágazat hozzávetőleg 20 milliárd forintnyi árbevételelőnyhöz jutna. ■ B. L. Burgonyatermesztés és -felhasználás 2008 2009 2010 Betakarított terület, hektár 25424 22328 20793 Betakarított összes termés, tonna 683935 560615 488406 Termésátlag, kg/hektár 22280 21260 20 420 Felvásárlási átlagár, Ft/tonna 39110 48063 69286 Termelői-piaci átlagár, Ft/kg 114,90 115,00 147,40 Bruttó termelési érték, millió Ft Folyó áron 27481 25557 31983 Összehasonlító áron 43068 22548 21696 FORRÁS: KSH Átláthatóbb agrártámogatást vezet be Brüsszel a mezőgazdasági támogatások átláthatósága érdekében új szabályozással állt elő kedden az Európai Bizottság a támogatásban részesülők adatainak közzétételéről. A lépést a közlés szerint az tette szükségessé, hogy az Európai Unió Bírósága szűk két éve részlegesen érvénytelenítette az erről szóló uniós szabályozást. A bíróság megítélése szerint az a szabályozás - azzal, ahogyan rendelkezett a mezőgazdasági támogatási alapok egyéni kedvezményezettjei személyes adatainak közzétételéről - ellentmondott a személyes adatok védelméhez fűződő jognak. Az új előírások Dácián Cio- lo§ mezőgazdasági EU-biztos szerint immár figyelembe veszik a bírói testület aggályait, ugyanakkor igyekeznek eleget tenni az átláthatósági követelményeknek is. Az új szabályozás szerint bizonyos összeghatár alatt közzétételi korlátokat állítanak fel az egyéni kedvezményezettek személyes adatait illetően, ugyanakkor részletesebb tájékoztatást várnak el a tagállamoktól abban a tekintetben, hogy milyen jellegű támogatást milyen fajta tevékenységre ítéltek meg. így a kistermelők olyan köre kerül ki a közzétételi kötelezettség alól, amely a mezőgazdasággal foglalkozók mintegy egyharmadát testesíti meg, ugyanakkor az Európai Unió mezőgazdasági területeinek • csupán 3 százalékán gazdálkodik. ■ MTI
