Somogyi Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-16 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 35. szám
2012. SZEPTEMBER 16., VASÁRNAP 4 A HÉT TÉMÁJA törvényi szigor Az igények és a válság felülírta a temetkezési szokásokat. Van, aki milliókat is hajlandó fizetni egy kriptáért, de egyre többen vannak, akiknek temetésre sem futja. Egyre több urna kerül haza, ami csorbítja a kegyeleti jogokat. A törvénymódosítás rendet próbál tenni. JÖVŐRE REND LESZ A TEMETŐKBEN Januártól a mostaninál nehezebb lesz azoknak a dolga, akik a temető helyett inkább hazavinnék szerettük hamvait. Az új törvény a szigorításon kívül az etikátlan temetkezési vállalkozóktól is megpróbálná védeni az embereket. Fábos Erika Néhány héttel ezelőtt Siófoknál a Balatonban találtak meg fürdőzők egy urnát tele hamvakkal, de került már elő nemegyszer szeméttelepen vagy a Duna-parton is hasonló kegytárgy. Somogybán a hozzátartozók vesztek össze rajta, a család egyik része ugyanis azt állította, hogy nem tudott elbúcsúzni szerettétől, mivel a rokonok temetés nélkül hazavitték az urnát. Nyíregyházán pedig a temetőben vették észre az elhunyt gyermekei, hogy eltűntek az édesapjuk földi maradványai. Az egyik megye- székhelyen most is folyamatban van az a per, ami azért indult, mert a helyi temetkezési vállalkozó nem hajlandó elfogadni azokat a koporsókat, amelyeket a gyászolók a helyi koporsóüzemben jóval olcsóbban vehetnek meg, mint amit ő kínál. Ez csak néhány példa, de mindennapos esetek, van tehát mit változtatni a temetkezés körül hazánkban. A közigazgatási és igazságügyi minisztériumban két törvény módosításán is dolgoznak annak érdekében, hogy kevésbé legyenek kiszolgáltatottak a gyászolók, és olcsóbb lehessen a temetés. „A jelenlegi, 1999-es szabályozásból adódóan a kegyeleti jog biztosítása miatt van a legtöbb feszültség, ezért a szakmai szervezetek egyöntetűen a szigorítás mellett tették le voksukat - mondta Horváth József, az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület elnöke. - A lakosság fele második vagy többedik házasságában él Magyarországon, de nemcsak ezért mindennaposak a családi viszályok, amelyek a temetőben is tapasztalhatók. A jelenleg hatályos törvény nem állít ezek elé különösebb akadályt. Az elszegényedés a magyar kegyeleti szokásokat, a kegyeleti kultúrát alapjaiban forgatta fel A temetési költségek alakulása (forint) Év Nettó Temetési költség átlagkereset (átlag) 1990 15600 23900 1995 25900 57600 2000 55800 110000 2005 103000 237000 2011 141000 287000 Egyszerűen rögzíti: „a hamvakat tartalmazó urnát az eltemetésre köteles személynek - kérésére - ki kell adni. Az élet azonban nemcsak ebben haladta túl a törvényt, egyesületünk ezért nyújtotta be javaslatait tavaly és a törvénytervezetbe a lényegi javaslataink bele is kerültek.” A januártól életbe lépő módosítás alapjaiban szigorítaná meg a rendszert. Eszerint csak akkor lehetne kiadni az urnát, ha az elhunyt kifejezetten így kérte a végrendeletében, vagy ha a gyászoló közeli hozzátartozói egybehangzóan megegyeznek és erről közjegyző előtt hiteles nyilatkozatot tesznek. „2005-ig évente ezer temetésre számítva két-három urnát vittek haza a hozzátartozók, kifejezetten kegyeleti okokra hivatkozva - mondta Puskás Béla, a Dél-Dunántúli Temetkezési Egyesület elnöke. - A következő években fokozatosan nőtt a hazavitt urnák száma, bizonyíthatóan szociális okokból. Jelenleg Budapesten és néhány nagyobb vidéki városban 80 százalék, kisseb városokban 51 százalék körül van a hamvasztásos temetések száma. A kisebb településeken, falvakban azonban még mindig a koporsós temetés a gyakoribb. Sajnos az elszegényedés a magyar kegyeleti szokásokat, a kegyeleti kultúrát alapjaiban forgatta fel. A hazavitt urnák sorsa ugyanis nem nyomon követhető. Előfordul, hogy egy idő után beviszik valamelyik temetőbe és ott a család sírhelyén elássák.” „A temetkezési szakm"1— is jellemző, hogy a tisztességesen működő szolgáltatók behozhatatlan versenyhátrányban vannak illegálisan működő társaikkal szemben, mégpedig a hatósági ellenőrzések teljes hiánya miatt - mondta Horváth József. - Jelenleg az ön- kormányzatoknak kellene ellenőrizni ezt a területet, mivel azonban ilyen szaktudással nem rendelkeznek, ez nem is történik meg. Mi azt javasoltuk, hogy a járási hivatalokhoz kerüljön ez át, legyen szankció, vonhassák vissza a működési engedélyt, ha megengedhetetlen szakmai vagy piaci magatartással találkoznak.” A jogszabálytervezet más szigorítást is tartalmaz. Igyekszik például visszaszorítani az etikátlan kegyeleti magatartást. Orvos, egészségügyi feladatot ellátó alkalmazott eddig se dolgozhatott temetkezési vállalatnak. Az új szabályozás a tilalmat kiterjeszti mindazokra a kórházi munka- vállalókra, akik Kéthavi fizetés megy el marján TIBOR, a koporsókat gyártó Keletfa Kft. kereskedelmi vezetője azt mondta: összehasonlították az elmúlt húsz év adatait, és azt állapították meg, hogy reálértékben nem nőttek a temetés költségei. Akkor is, most is kéthaviátlagbér, amit egy átlagos koporsós temetésért ki kell fizetni. Mivel azonban azóta 27 százalék forgalmi adót is tartalmaznak az árak, és ma már nem lehet Barkasokkal halottat szállítani, a vállalkozók rosszabbul járnak, mint húsz éve. Ráadásul a hazai árak arányban állnak azzal, amit a környező országokban kémek, vagyis a fizetésekhez viszonyítva nem drágábbak, mint bárhol Európában. A temetés költségei (Ft) HŰTÉS kórház: 5000-17000/nap temető: 3000-4500/nap SZÁLLÍTÁS A TEMETŐBE Helyben: 6000-36 000/alkalom Távolsági szállítás esetén: 170-240/km Hamvasztás 49000-85000 Urna 6500-70000 Koporsó 34000-600000 Sírásás 29000-44000 Temetői szállítás 6000-11000 Temetési szolgáltatások 10000-50000 Sírhelymegváltás 75000-120000/25 év Urnahelymegváltás 24000-37000/10 év Urnás temetés 180000-330000 Szórásos temetés 130000-180000 Koporsós temetés 260000-700000 Családi kripta, sírbolt, sirkápolna: 1,5-10,5 millió FORRÁS: MAGYAR TEMETKEZÉS SZAKFOLYÓIRAT az elhunyt kezelésében, kiadásában. A hatályos törvény csak az egészségügyi intézmények területén tiltja a temetésfelvételt, az új szabály a kórházak 500 méteres közeléből is eltiltaná ezeket a vállalkozásokat. A temetkezési szakma erről azt mondja, ha a vállalkozásoknak költözniük kell és a korábbinál több embert kell foglalkoztatni, az drágítja majd a szolgáltatást, amit - az urnás temetések szaporodása is bizonyítja - már most is egyre kevesebben tudnak megfizetni. A szakma ezért jó ideje próbál lobbizni azért, hogy a társadalombiztosítás szálljon be a temetésekbe, ez ugyanis több uniós országban így működik. „Magyarországon a társadalombiztosítás nem támogatja a temettetőt - mondta Puskás Béla. - A statisztikai adatok alapján az elhunytak 20-27 százaléka fizetett nyugdíjjárulékot, de nyugdíjat egyáltalán nem vett igénybe. Itt a 25 és 62 éves kor között elhunytakat vettük figyelembe, de olyanok is sokan vannak, akik csak néhány évig kaptak nyugellátást, miközben egész életükben fizettek. Több éve hangoztatjuk, hogy a pénztárban bennmaradt összeg bőven fedezetet nyújtana az egyszeri temetési segély megfizetésére és ehhez forrásra sincs szükség, a pénz ott van a rendszerben.” Puskás Béla szerint azzal is 20-30 százalékkal csökkennének a temetés költségei, ha az önkormányzatoknak nem a temetői bevételekből kellene fenntartani a sírkertjeiket, hanem lenne erre saját forrás. A temetkezéssel kapcsolatos költségek nagy részét ma az önkormányzatok határozzák meg, mert ők tartják fenn a legtöbb temetőt, még az egyházi temetőkben is az önkormányzati díjszabás alapján határozzák meg az árakat. Ezek kisebb településeken olcsóbbak, nagyobb városokban pedig többe kerülnek. Budapesten akár duplaannyiba is kerülhet a végtisztesség, mint egy kisebb vidéki városban. Túl sok a temetkezési vállalkozás Magyarországon megközelítőleg 5650 a temetők száma, ezek közül 4450 működik, 1200 pedig lezárt. A működő temetőkben évi 130-140 ezer elhunytat temet el a 400 erre szakosodott vállalkozás, ami azt jelenti, hogy a kegyeleti iparág évente 40-50 milliárd forintos bevétellel működik. Az árkülönbségek hatalmasak. a legolcsóbb hamvasztásos, szórásos temetés 140 ezer forintba kerül, míg egy átlagos koporsós temetésért közel 300 ezer forintot kell fizetni, de akár több millió forintba is belekerülhet egy szertartás. Nem ritka, hogy több mint tízmillió forintot is hajlandóak kifizetni egy családi sírkápolnáért a nagyobb temetőkben, miközben azt is egyre gyakrabban tapasztalják, hogy a hozzátartozók nem tudják meghosszabbítani az átlagos sírhelyet, amiért 25 évre 100 ezer forintot sem kérnek. A hozzáértők szerint egyértelmű, hogy túl sok a temetkezési vállalkozás, ami egyik oka a gyakran gátlástalan piaci magatartásnak. mindennapos az emberek félrevezetése, a túlszámlázás és a számla nélküli temetés, a sírásók feketefoglalkoztatása. A törvénymódosító javaslat ebben is rendet akar teremteni.