Somogyi Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

2012-08-04 / 182. szám

2012. AUGUSZTUS 4., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP 3 Pogácsának a polgármesterek tapasztalatok Turizmusbarát településvezetők találkoztak Szakácsiban A turizmusbarát polgármes­terek pogácsasütő és főzőver­senyével kezdődött a Királyi Szakácsok Nyomdokán elneve­zésű, három napos találkozó. Vigmond Erika Akár a falusi vendéglátás két alap­vető kellékét is jelképezte a frissen sült omlós pogácsa és a kupica há­zi pálinka, melyeket szinte kötele­ző volt megkóstolnia minden be­térőnek. Pogácsasütéssel és a pol­gármesterek kedvencei főzőver­sennyel kezdődött pénteken a há­rom napos találkozó Nagyszaká­csiban. A hagyományokhoz hí­ven a turizmusbarát polgármes­terek osztották meg tapasztalata­ikat, bár nem konferencián, ha­nem a tárcsák, kemencék, bográ­csok mellett. Kövér István Attila, Nagyszakácsi polgármestere el­mondta: most az egyik aktuális té­ma a falusi vendégasztal-szolgál- tatást újra megengedő rendelet, ami lehetővé teszi, hogy az a gaz­da, aki szállásadással is foglalko­zik, saját termékeit árusítsa a ven­dégeinek. - Az embereket érdek­lik a hagyományok, a termékek, melyek a helyi sajátosságokat tük­rözik. Amit most kiteszünk az asz­talokra, azok mind kikerülhetnek a falusi vendégasztalokra. Ilyen nagyanyáink pogácsája is, ami­nek elfelejtett ízeit újra vissza­hoztuk - folytatta a polgármester. Nagy is volt a tülekedés a szabad­téri kemencénél: az egyikből ép­pen kivették a töpörtyűset, a má­sikba becsúsztatták a szalonnásat. A marcaüak közben már a sajtos pogácsát kínálták kóstolásra. A pogácsasütés és kóstolgatás mellett a turizmus helyzetéről, lehetőségeiről is szót váltottak a polgármesterek Nagyszakácsiban A polgármesterek abban egyet­értettek, hogy minden olyan ér­ték, ami a településeiknek termé­szetes, csak akkor lesz mások szá­mára is elérhető, ha valamilyen attrakcióval odavonzzák az em­bereket. Ősz János gadányi pol­gármester a kukoricás ételek fesz­tiválját emelte ki, melynek kere­tében legalább évente egyszer ki tudják nyitni a falut. Az érdeklő­dők közül, akiknek tetszett a kör­nyezet máskor is vissza-visszatér­nek Gadányba. Szerinte a túlszi­gorított szabályok enyhítése - me­lyekkel még azt is meghatározták, hogy mekkora lehet az uborka gör­bülete - jót tesz a falusi vendégfo­gadásnak. Ugyanezen a véleményen volt Szenna polgármestere, Salamon Gyula is, aki csapatával szennai betyárlevessel nevezett a főzőver­senyre. - Sok mindent átéltünk már, a falusi turizmus nagy fellen­dülésétől kezdve a gazdasági vál­ság visszavető hatásáig - mond­ta. - Újabb lendületet adhat, hogy annak az igénynek is a legteljeseb­ben eleget tudunk tenni, hogy a vendég helyi jellegzetes vagy hí­res étkeket is szeretne kóstolni, jó­féle házipálinka vagy bor kísére­tében. A kisgyalániak Horváth Zoltán polgármester vezetésével többféle ízesítésű pogácsa mellett káposz­tás bárjával és lecsós csirkemájjal is készültek. A településvezető, mi­közben egy szusszanásnyi szüne­tet tartott, arról beszélt: Kisgyalán 106 lelkes település. A turizmusba a falu melletti 12 kilométer hosszú országos hírű horgásztóval, az épí­tészetileg egyedi körtemplomuk­kal és egy magtárból átalakított panzióval tudnak bekapcsolódni. A találkozón az is megfogalma­zódott, hogy nagyobb hírverésre van szüksége a Misi turizmus­nak. Ehhez hatalmas marketing és szakmai háttér is kellene. Földmunka: levonult az alvállalkozó Sántosról szennyvíz A beruházás nincs veszélyben, a lakókat nem éri kár, a vitás kérdést rövidesen rendezik ► Folytatás az 1. oldalról Erről szó sincs, nyugtatta a ke­délyeket Tóth Imre, aki biztos benne, se a beruházás, se en­nek befejezési határideje nincs veszélyben. A mintegy kilenc­százmillió forint értékű prog­ramban Sántoson kívül Szent- balázs és Kaposszerdahely is érintett. Az uniós támogatás mintegy 85 százalékos, ház­tartásonként 300 százezer fo­rint az önköltség. A mindennel együtt négyesztendőnyi előké­szítés után áprilisban kezdő­dött sántosi kivitelezés készült­ségi foka jelenleg mintegy hat- van-hetven százalékos. A mun­kák során talajmechanikai mű­szaki problémák adnak okot fej­törésre. A minap ilyen helyzet adódott, a sántosi Fő utca város­hoz közelebbi részén az út pá­lyaszerkezete technológiai és talajmechanikai szakértői vizs­gálatot kívánt. Az épülő gerincvezeték há­lózat egy szakaszán szünetel a vezetékfektetés, mivel talajme­chanikai problémák miatt a ter­vezővel és a mérnökkel egyez­tetni kell az építési technológi­át. Ezt Szabadics Zoltán, a Sán- tos-Szentbalázs szennyvízcsa­torna-építést kivitelező Szaba­dics Zrt. elnöke nyilatkozta. A kivitelezést végző alvállalkozó csak ezen a helyen szünetelte­ti a munkavégzést, tette hozzá, más szakaszokon jelenleg is fo­lyik a munka. Az említett sza­kaszon a csatorna építése a jövő heti helyszíni bejárást követő­en, az ott elhangzó és egyezte­tett műszaki paraméterek tisz­tázását követően folytatódhat. Minden fél természetesen tö­rekszik vitás kérdések esetén a békés megállapodásra, tette hozzá az elnök. Uniós elvárás és hazai válla­lás, hogy 2015-ig minden tele­pülésen ki kell építeni a csator­nahálózatot és meg kell tisztíta­ni a szennyvizet. A három tele­pülés ezt most támogatással te­szi meg a környezet, a Berki- és a Surján-patak, valamint a Ka- pos-folyó védelmében. ■ B. T. JEGYZET CZENE ATTILA A szívem szalutál ha felhangzik a magyar himnusz, a szívem mindig szalutál, már kisgyermek- korom óta. S ha nem a poli­tika akar vigyázzba állíta­ni, hanem a dobogó tetején álló sportolónak szól, akkor a szemem könnybe lábad, s valami borzongató futkáro- zik a hátamon. A magyar Olimpiai Bizott­ság tiltakozott amiatt, mert az aranyérmet csodálatos teljesítménnyel elért Szilá­gyi Áron kardvívónak Lon­donban nem úgy szólt him­nuszunk, mint azt megszok­tuk. A zenekarvezető azzal védekezett, hogy úgy játszot­ták, ahogyan művét Erkel Ferenc utasításokkal ellátta, még 1844-ben. Abban biz­tosan igaza van, hogy a ma­gyar himnuszt eredetileg jó­val gyorsabb ütemben kép­zelte el a szerző. Az 1920-as években, a Trianoni béke- szerződést követően döntött úgy a politika, hogy jelentős mértékben lelassíttatja. vajon mennyire kell figye­lembe venni Erkel Ferenc szándékát, s azt, hogy a zsű­ri - soraiban Vörösmarty Mihállyal - úgy fogadta el? S üdvös-e nemzetünknek, ha a Kölcsey által írt túl komor, kevéssé cselekvésre ösztön­ző szöveget - a legtöbb nem­zet indulószerű nemzeti da­lával ellentétben - tovább erősíti a dallam lassúsága? A magyar himnuszt csak az 1989-es rendszerváltáskor emelték be az alkotmányba. Sokáig egyébként egyházi dalokat, majd a többször be­tiltott Rákóczi-indulót éne­kelték ekként a hazafiak, az­tán 1903-ig az osztrák csá­szári himnusz volt hivatal­ban minálunk is. Utóbb Ko­dály Zoltán nem volt hajlan­dó újat írni Rákosi Mátyás követelőzésére sem. bár sérthette a büszkesé­günket, akárhogyan játsz- szák, bennem ugyanazokat a húrokat pengeti. S szük­ségünk van rá, a fohászára. Hogy Isten végre áldja meg a magyart... Vége Gyenesei pártjának somogyért szövetség Az Egyesület is elég a választásokhoz Végelszámolással megszűnik a Somogyért Szövetség, mely 2005-ben alakult meg az 1994- ben létrehozott Somogyért Egyesület háttérszervezete­ként, hogy az egyesület tagjai indulhassanak a 2006-os par­lamenti választásokon. Az ak­kor érvényes jogszabályok sze­rint ugyanis az országgyűlé­si voksoláson csak pártok in­dulhattak és állíthattak jelöl­teket, a Somogyért Egyesület viszont nem akart lemondani a civil szervezeti formával já­ró előnyökről. A Szövetséget sokan Gyenesei István, a So­mogy megyei közgyűlés akko­ri elnökének választási pártja­ként tartották számon. Gyene­sei 2006-ban egyéni mandátu­mot is szerzett, ő volt az egyet­len függetlenként megválasz­tott képviselő a Tisztelt Ház­ban, majd a második Gyur- csány-kormány önkormányza­ti minisztere lett.- Nem volt értelme tovább fenntartani a Szövetséget, ugyanis a Somogyért Egyesü­let teljes mértékben tovább tud­ja vinni a feladatait - magya­rázta a megszűnés okát Gyene­sei István. - Egy új jogszabály szerint, ha egy szervezet tagja az önkormányzati választáson mandátumot szerez, elveszti a jogosultságát az egy százalékos támogatásokra, ugyanis jelölő­je párttípusú szervezetnek mi­nősül. így aztán felesleges két, a tagságában megegyező cso­portot fenntartani, melyek ed­dig munkamegosztásban mű­ködtek, ráadásul külön költ­ségekkel, papírmunkával jár­nak. Hagyhattuk volna, hogy a Szövetség magától elhaljon, mint annyi civil szervezet, ám úgy gondoltuk, fejezze be nor­málisan a működését. Közgyű­lést tartottunk, mérleget készí­tettünk, elfogadtuk a mérlegbe­számolót és kezdeményeztük a megszüntetését. A Somogyért Szövetség meg­szűnésével a társaság képvise­lőjelöltjei a 2014-es választáso­kon a Somogyért Egyesület szí­neiben indulnak. ■ Vas A. A fényképész és fotóriporter Király tárlata megnyílt. Ma lenne 100 éves a kaposvári Királyi. Béla, aki fényképészként kezdte a pályáját, majd már nyugdíjasként 26 esztendőn át dolgozott a Somogyi Néplap fotóri- t portereként. Tegnap családja, barátai és tisztelői körében, az Agórában Czene Attila, lapunk felelős szerkesztője nyitotta meg a képeiből összeállított tárlatot. Kercza Imre egykori főszerkesztő felidézte Király J. Béla alakját, majd Király Éva, a fotós lánya „idegenvezetőként” elmagyarázta az érdeklődőknek a kiállított képek történetét i I

Next

/
Thumbnails
Contents