Somogyi Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

2012-08-31 / 204. szám

2012. AUGUSZTUS 31, PÉNTEK 3 Öntözés: csepegtetik a forrást somogyi helyzetkép A kétszázötvenezer hektárból csupán 2400 hektárt locsolnak ► Folytatás az 1. oldalról- Ne csodálkozzon egyetlen szakértő sem, hogy már csak mutatóban maradt néhány ön­tözésre vállalkozó gazdaság - mondta Varga György, a ber- zencei Solanum Kft. ügyveze­tő igazgatója. - Az intenzív ter­mesztésű növényeket nem sza­bad locsolás nélkül nevelni, eb­ben a hőségben és szárazság­ban régen kipusztultak vol­na. Babot, csemegekukoricát is öntözünk, víztározóból és a saját halastavainkból nyer­jük a vizet. Áprilistól szeptem­berig használjuk a rendszert, 250 hektáron. Csakhogy irgal­matlanul drága a hálózat fenn­tartása. Egy modern öntözőbe­rendezés 30-40 millió forintba kerül, a hatméteres cső ára 36 ezer forint. S bár idén pályáz­tunk, de elutasították. Pedig a közösségi öntözés fejlesztését tűztük ki célul: öt másik kör­nyékbeli gazda is rákapcsolód­hatott volna a rendszerünkre. Hiába a szándék, nem megy. Kovács János berzencei gyü­mölcstermelő nagyjából 40 hektárt öntözött. Csaknem két­millió forintot locsolt szét. Ne­héz fillére kiszámolni, hogy mikortól hajt hasznot az öntö­zés, úgy érzi, megtérült a mun­ka.- A pénztelenségen kívül az elaprózott birtokrendszer is gátolja az öntözés elterje­dését - fejtegette. - A kis­vállalkozók egy-két hektár­ra aligha fektetnek be tízmil­liókat, ugyanakkor a szélső­séges időjárás indokolná a lo­csolórendszerek üzembe állí­tását. Elsivatagosodás kontra zöl­dellő mezőgazdaság: Mészá­ros József somogyi agrárka­marai koordinátor szerint sok helyütt előbb-utóbb er­re szűkül a választási lehető­ség. Korábban több nagy ívű elképzelést emlegetett a víz­ügyi lobbi. Ezek közül is ki­emelkedett a Duna-Tisza kö­zött összeköttetést létesítő csatorna, mely hatalmas te­rületek öntözését tette volna lehetővé. A Dráva térségében Somogyot érintő terv is meg­fogant, ám a száz-, de köny- nyen ezermilliárdokban mér­hető ötletek forráshiány mi­att elbuktak. Fejlődő agrárium. A szakértők szerint a hazai mezőgazdaság fejlesztése nélkülözhetetlen a jövőnk szempontjából A sefag Mag Csemete Kft. 24,8 hektáron folytat intenzív erdé­szeti szaporítóanyag-termesz­tést - közölte Jankó Gábor er­dészetpolitikai osztályvezető.- A korszerű nagyüzemi cse­metenevelés alapvető feltétele az öntözés: az állandó vízkész­letet a csemetekert 2,8 hektá­ros, egy patak duzzasztásával létrehozott víztározója garan­tálja. Vízmennyisége idén is elegendő volt. A kertben 23,8 hektáron ha­gyományos esőztető öntözést alkalmaznak, amellyel a nagy magvú tölgyfélék vízigényét biztosítják. Július-augusztus­Szomjasak a növények bán napi átlag 400-450 köb­méter vizet juttattak ki a ko- csánytalan-, illetve a kocsá- nyostölgy-csemetékre. Egy hek­táros területen korszerűbb mikroöntözéses eljárást alkal­maznak, amely kifejezetten vízigényes, a vízhiányra foko­zottan érzékeny apró magvú fafajok csemetetermelését szol­gálja. Ott a tavaszi vetéstől,* vagyis március végétől augusz­tus végéig öntöznek. Elsősor­ban mézgás éger- és nyírcse­metéket, de idén az erdeife­nyő-, a hegyijuhar-, a bükk- és a kőriscsemetéket is öntözni kellett.- A múltban is sokba került az öntözőhálózat kiépítése, de már a '60-as évek derekán leg­alább 6000 hektárt locsoltak Somogybán - mondta Király István kaposvári agrárkuta­tó. - Az Alföldön és a Tiszán­túlon pedig csaknem 400-450 ezer hektárt tettek erre alkal­massá. Róna Péter közgazdász az ATV-nek adott tv-interjúban hat pontba sűrítette a gazda­ságunk kilábalásához szük­séges lépéseket. Szerinte Ma­gyarország alapvetően szer­kezeti és demográfiai okok­ból nem lesz képes stabil nö­vekedési pályára állni a me­zőgazdaság és az élelmiszer- ipar rendbetétele nélkül. A több mint 2000 kistelepü­léssel ugyanis nem lehet mit kezdeni, ha ezek nem tudnak sikeres mezőgazdasági tevé­kenységet folytatni. Úgy látja: ha a kormány nem hozza rend­be az élelmiszeripart, s a me­zőgazdaságot, akkor Magyar- országnak olyan jelentős ré­sze válik használhatatlanná, ami kiküszöbölhetetlenné te­szi az egész nemzetgazdaság helyzetét. Nyomatékosan fel­hívta a figyelmet a vízgazdál­kodás korszerűsítésére is. Az öntözés, a tározóépítés kiemelt gazdasági cél, han­goztatta Nagybocskai Tamás nagyatádi vízügyi szakmér­nök. Somogybán közel 40 ki­sebb tározó található, ame­lyek vízfolyásokra épültek, ám kevés a víz, s az építmé­nyek állapota gyakran hagy kívánnivalót. Megoldás lehet­ne, ha az esős időszakban fel­fogott és a tározókban össze­gyűjtött csapadékot később víztakarékos, úgynevezett li- neár rendszerrel juttatnák ki a földekre. Müller János, a mezőgazdasági termelők or­szágos szövetségének somo­gyi titkára amondó: a pályá­zati rendszeren is lehetne csi­szolni. Adódik a kérdés: mi valósult meg a korábbi hangzatos ígé­retekből? Az Új Széchenyi Ter­ven belül az elmúlt években több tízmilliárd forintot köl­töttek el. Csakhogy a forrást széles körben használták fel: vízügyi beruházásokra, ár- és belvízvédelemre, s öntözést segítő elképzelésekre. A Da­rányi-terv 4-5 milliárd forint fejlesztést tesz lehetővé az ön­tözőművek, szivattyúk vásár­lására, kertészeti támogatá­sokra. Fazekas Sándor vidék- fejlesztési miniszter a közel­múltban emlékeztetett rá: el­készült a Nemzeti Aszálystra­tégia is, amely a vízgazdálko­dás feltételeivel foglalkozik. Felvetésünkre, miszerint mit profitálhatnak a Darányi-terv­ből a somogyi agrárgazdálko­dók, a megyei földművelés- ügyi igazgatóságtól azt a vá­laszt kaptuk: a Darányi-terv tartalmazza a yízgyűjtő gaz­dálkodási tervek elkészítését, felülvizsgálatát és korszerűsí­tését. A Darányi-tervtől füg- , getlenül az MVH közlemények a korábbi években tartalmaz­ták az öntözés melioráció tá­mogatását, azonban 2012-ben még nem hirdették ki. Egynyári öntözés: ez a kor­mány legújabb terve. Ezután a kisebb gazdaságok könnyeb­ben öntözhetnek. Az aszályos időjárás miatt döntöttek így, s a legfeljebb 100 hektáros gaz­daságok egyszerűsített enge­délyezéssel juthatnak majd öntözővízhez.- Szerintem a vizes lobbi ke­ze lehet a korlátozásban - fo­galmazott Tóth István kapos­vári mezőgazdasági szakmér­nök. - Mi szükség van a 100 hektáros limitre? Látjuk, hogy milyen drámai következmé­nye van az aszálynak, vala­mennyi gazdaságot támogatni kellene. Mérettől függetlenül. ■ Harsányi Miklós JEGYZET NAGY LÁSZLÓ Ungarische strasse DARMSTADTBAN, NÉMETOR­SZÁG egyik bájos települé­sén a legrosszabb hírű, leg- kátyúsabb utcácskát ma­gyar utcának csúfolja a helyi közszáj. A városka vezetése nem nagyon igyekszik rend­be tenni, gyakorlatilag min­den más inkább előbbre va­ló a helyi városatyák szemé­ben, mint ez a jobb sorsra ér­demes, Koppány ivadékairól nem hivatalosan elnevezett városrész. a döntéshozói érdektelenség persze nyilvánvalóan nem nekünk, magyaroknak szól, sokkal inkább az utcát lakó török vendégmunkásoknak. mégis beszédes e történet, hiszen sokat elárul a megíté­lésünkről a nagyvilágban. Egyetlen más náció nem ér­demelte ki ugyanis, hogy e lepukkantsággal kapcsolatba hozzák. Még a törökök sem, akik pedig ezt a dicső helyet lakják. Egyedül a magyart ér­te a kétes megtiszteltetés. utóbb kiderült az is: nem csupán darmstadti sajátosság az ungarische strasse. A né­met polgár előszeretettel hív­ja így valamennyi döcögős, le­robbant útját. persze nemigen vitathatjuk, hogy van némi alapja. Ha az osztrák határtól leautózunk a Balatonig, könnyen beláthat­juk az elnevezés jogosságát. S ha tovább autózunk Somogy belsejébe, még könnyebben, s ha még azt is tudná a frá­nya sváb, hogy mennyi pénz­ben fájnak nekünk, magya­roknak ezek a lyukas aszfal­tok, gyorsan romló pályák, bizonyára a pazarlást is ve­lünk jelölné. Mint ahogy ma már a széthúzás, gyűlölkö­dés, a közvagyon elherdálása is kiérdemelhetné nevünk, hiszen ilyen mértékben talán egyik sincs jelen másutt a vi­lágban, mint nálunk. szomorú hely egyre inkább ez az Ungarn Strasse. Beté­vedtünk mindannyian ebbe az utcába, és ma már csupán azért imádkozhatunk, hogy ne legyen zsákutca. Újra van gáz Somogybán leállás Az FGSZ munkatársai hamarabb végeztek Bár seregnyi somogyi pékség­nél, ipari vállalkozásnál, szo­ciális intézménynél és bölcső­dénél megtették a gázszünettel kapcsolatos óvintézkedéseket, számos településen azt tapasz­talták: már csütörtökön reggel is volt gáz.- Az elmúlt két napban - a karbantartási munkálatok mel­lett is - lakossági ügyfeleink számára csaknem mindenhol szünetmentes maradt a szolgál­tatás - tájékoztatta a Somogyi Hírlapot Varga Ivett, az E.On szóvivője. - Ennek hátterében három ok állt. Egyrészt nagy- fogyasztó ügyfeleink rendkí­vül együttműködő hozzáál­lása, akik tevékenységük át­szervezésével jelentős mérték­ben hozzájárultak ahhoz, hogy a terület földgázfelhasználása nagymértékben csökkenjen, s a rendszerbe már betáplált föld­gázmennyiség csaknem kizá­rólag a lakossági felhasználás­ra legyen fordítható. A szóvivő szerint a rekonst­rukciót végző FGSZ Zrt. mun­katársainak a tervezettnél je­lentősen gyorsabb, rendkívül hatékony munkájának köszön­hetően korábban indulhatott új­ra a földgáz betáplálása a szállí­tóvezetékbe. S ezen kívül lénye­gesnek ítélte az E.ON szakértő­inek folyamatos háttérmunká­ját, akik a vezetékrendszerben már bent lévő földgázmennyi­séggel folyamatosan gazdál­kodtak.- Figyelemmel kísérték az egyes területek gázfelhaszná­lását - utalt a tevékenységükre Varga Ivett. - A kisebb felhasz­nálású területekről átirányítot­ták a földgázt a nagyobb ener­giaigényű településekre, hogy a vezetékrendszerben lévő föld­gáz a lehető legtovább kitartson minden településen. Ennek eredményeként Taszá- ron, Orciban és Zimányban ta­pasztalhattak szolgáltatásszü­netet a lakossági ügyfelek. Meg­tudtuk: a nagyfogyasztók részé­re is a tervezettnél korábban, csütörtökön délután véget ért a gázszünet. ■ Harsányi Miklós Veteránok. Újabb látványossággal bővült a toponári autószalon veterán- jármű-tárlata: egy 1937-es Renault Celta Qatre-t állítottak ki. Az 1500 köb­centis motorral szerelt járművön kívül több korabeli Fiat, Skoda is látható. Ifj. Somogyvári János szervező közölte: a kiállítást rendszeresen megújítják Sió-takarítás a kajakosok versenye előtt Tizenegy nagy zsák szeme­tet szedtek össze a Sió-csator­na partjáról és vízéből a siófo­ki kajak-kenu egyesület tagjai és szimpatizánsai. Gumikesz­tyűt húztak, zsákot fogtak és ki a vízre szállt kenuval, vagy csó­nakkal, ki pedig (főleg az egye­sületi tag gyerekek és szüleik) a Sió partját járta végig. Volt mit összegyűjteniük. Kulturáltab­bá tették a környezetüket és a hétvégi versenyre is készültek: szombaton rendezi meg ugyanis az új siófoki szervezet egy hosz- szúra nyújtott edzés keretében az első kajak- és kenuversenyt a Sió vizén. A cél a hajóállomásra vezető Krúdy sétány mentén, a zsilip előtt lesz. ■ F. I. ___MEGYEI KÖRKÉP IW IIWliiWMIiimriwnM i iih vi I Baaata^ Virágzik a csemetekert: hagyományos esőztető öntözést alkalmaznak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents