Somogyi Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

2012-08-20 / 195. szám

4 MEGYEI KORKÉP 2012. AUGUSZTUS 21., KEDD ÖT PERCES INTERJÚ Gödörben az iparosok Önmagát építi le az építő­ipar: kevés a nagyberuhá­zás, ezért újabb elbocsájtá- sokról dönthetnek a somo­gyi cégek.- Állami kamattámogatású lakáshiteleket indít újra több pénzintézet. Ez milyen segítsé­get jelent az építőiparnak?- Ez a lépés aligha húz­za ki az ágazatot a gödör­ből - felelte kérdésünkre Bu­dai Ferenc, az Ipartestüle­tek Országos Szövetségének (Iposz) megyei elnöke. - Úgy vélem, hogy a banki hitel­hez jelenleg is rendkívül ke­vesen jutnak hozzá, az ügy­felek nehezen teljesítik a fel­tételeket. Számos szakmabe­li a bérlakásépítési-program- ban reménykedik, ám ezen a területen sem látni előre- mozdulást.- Mi lenne a megoldás?- Egy nagyszabású, az egész országra kiterjedő pro­jekt viszont segíthetne az építőiparon. Persze kizáró­lag abban az esetben, ha a bérlakásépítés nem csupán egy-két megyét, hanem vala­mennyit érintené. Csakhogy ebben az esetben is a fő kér­dés: ki finanszírozná a mun­kát? Az államnak és a tele­pülések többségének jelen­leg erre nincs pénze.- Mennyi munkája volt nyáron a somogyi iparosoknak?- Kevés, sőt, újabb csökke­nés várható. A nagyobb be­ruházások lassan kifutnak, újak nem indulnak.- Várható-e további leépítés?- Igen, s intő jel, hogy már nem csupán az építőipari kisvállalkozások küldik el a dolgozókat, hanem számos építőanyag-kereskedés sem tudja fenntartani magát. ■ Harsányi Miklós Új utakon a somogyi agrárkamara átalakulás A megyénkben Exner Zoltán után Sámoly Ferenc kapott bizalmat ► Folytatás az 1. oldalon Drogellenes kampány romákkal a kábítószer-fogyasztás ve­szélyeire figyelmeztető szóróla­pokat osztogattak Siófok forgal­mas pontjain a helyi Sió Rom Egyesület, a cigány kisebbsé­gi önkormányzat aktivistái és a dél-balatoni bűnmegelőzési köz­pont fiataljai. Többéves hagyo­mány ez a közös nyári akció, rendőrök és romák közt ■ F. I. Izgalmas kilátások. Nem csak a földeken, hanem a gazdálkodók érdekvédelmi szervezeténél is sok a meg nem válaszolt kérdés A 75 éves szakember, aki két cik­lusban ügyvezető alelnöke volt a somogyi szervezetnek, négy évig alelnöke, majd nyolc évre el­nöknek választották, kiemelte: a most felállt átmeneti elnökséget a szakminiszter nevezte ki. Ex­ner úgy látja: túlságosan gyor­san zajlott le a változás, hiányolta az átalakulást kísérő társadalmi vitát. S egyúttal azt is nehezmé­nyezte, hogy a jelentős szerveze­ti-szerkezeti módosítások előké­szítésének egy része szinte titok­ban zajlott le. - Emelt fővel távo­zom - így Exner Zoltán, aki sze­rint tisztességesen, a helyi ag­rártermelők érdekeit szem előtt tartó csapat dolgozott az utób­bi két évtizedben Somogybán. Igyekeztek jól sáfárkodni a tag­ságtól kapott bizalommal. Olyan vagyont hagynak az utódkama­rára, amelyről bő másfél évtize­de még csak álmodni se lehetett volna. Ezek közül kiemelte a sa­ját tulajdonú, Kaposvár egyik legértékesebb utcájában találha­tó agrárszékházat. A Somogyi Hírlap úgy tudja: a választott tisztségviselők - így az elnök, az alelnök, a különböző bizottságok - mandátuma is le­járt. Az eddigi titkár továbbra is a gazdasági szervezeten belül dol­gozhat, újabb személyi kérdések egyelőre nincsenek napirenden.- Másfél hónap múlva egyéb­ként lejárt volna a mandátu­mom, hiszen közeledett a soron következő választás, s lemond­tam volna - jegyezte meg Ex­ner. - Amúgy 1577-es sorszám­mal én is beléptem az új kamará­ba, befizettem a regisztrációs dí­jat. A változások ellenére tovább­ra is figyelemmel kísérem a so­mogyi agrárszervezet sorsát, kí­váncsian várom, hogy a követke­ző időszakban milyen építkezés zajlik majd. Erre készült teljes erőbedo­bással Sámoly Ferenc, az agrár­kamara átmeneti elnökségének somogyi tagja. Nagy felelősség­nek, s egyben kihívásnak tartja a közel 440 tagot számláló somo­gyi csapat irányítását. Hatékony, a helyi agrárium fejlesztésében kulcsszerepet betöltő kamarát kíván vezetni.- Jelenleg két kiemelt felada­tunk van - húzta alá Sámoly Fe­renc. - A szolgáltatási teendőkön túl a kötelező kamarai regisztrá­cióból fakadó munkát is elvégez­zük. Közeleg a határidő: az érin­tett termelők, gazdálkodók, vál­lalkozások bejelentkezési, ha­tárideje szeptember 30-án lejár. Fontos feladatnak tartom, hogy naprakész, széles körben kivá­lóan hasznosítható információk­hoz jussanak a somogyi terme­lők, szervezetünk folyamatos tá­jékoztatást ad a hazai és az uni­ós forrásokról, a legújabb pályá­zati lehetőségekről. A termék­pálya szereplőit minden olyan tudnivalóval igyekszünk ellát­ni, mely a piacra jutásukat meg­könnyíti. A munka szempontjá- bál hasznos, hogy a kamarai ta­nácsadói hálózat lefedi a egész megyét: Kaposváron, Balaton- lellén, Barcson, Tabon, Nagy­atádon, Marcaliban, Ráksiban, Nagybajomban, Lengyeltótiban, továbbá Szántódon és Csurgón is fenntartunk irodát. Sámoly osztja a szakma állás­pontját, miszerint szükség van a növényermesztés-állattenyész- tés felborult egyensúlyának javí­tására, ez utóbbi ágazat presztí­zsét mihamarabb vissza kell állí­tani. Gondnak nevezte, hogy So­mogybán a korábbi időszakban megcsappant a szarvasmarha- és a sertésállomány, s a barom­fiágazat sincs a helyzet magas­latán. Lényegesnek tartja, hogy a stratégiai ágazatok - egye­bek mellett a kukoricatermesz­tés, az élelmiszeripar több sike­resen teljesítő alága - újult erő­vel tovább fejlődjenek, a somo­gyi agrárszervezet lehetőségei­hez mérten ehhez minden szak­mai segítséget igyekszik megad­ni. Az 57 esztendős Sámoly Fe­renc általános állattenyésztői diplomáját Kaposváron szerezte, öt évet dolgozott a szentgáloskéri szövetkezetben, később a takar­mányozási felügyelőség munka­társa volt, ezután 27 évet töltött el a földhivatalnál. Ebből 12 évig a kaposvári szervezetet irányí­totta, tavaly szeptembertől csa­ládi vállalkozásukban, egy kert­építő cégnél helyezkedett el, s idén augusztusban nevezték ki az agrárkamara átmeneti elnök­ségébe.- Nagy kedvvel és ambíció­val vágok a munkába - hang­súlyozta. - Somogybán kiváló­an képzett, tapasztalt, a terme­lőkkel közvetlen kapcsolatban álló csapat dolgozik. Remélhető­en együtt valamennyi tervünket valóra váltjuk. ■ Harsányi Miklós Csökölyi romanap eper nélkül, bográccsal kisebbség Öt bográcsban készült a pörkölt és a gulyás, s szólt a cigányzene Négyszázan vettek részt a csö­kölyi romanapon, amit a ki­sebbségi önkormányzat szerve­zett, élén Bogdán József elnök­kel. Már kora délelőtt az öt nagy bogrács alá fűtöttek, amelyek­ben babgulyás, lecsó, pincepör­költ, gulyásleves és sertéspör­költ főtt, így minden vendég ta­lálhatott a kedvére való finom­ságot. Vérforraló cigányzene szólt a település főterén, a gye­rekek pedig a kulturális prog­ram kezdetéig légvárban ugrál­hattak, ringlispilen ülhettek, s volt arcfestés is. A főként a fi- nomízú eperről ismert Csököly- ben a lakosság mintegy egy- harmada roma, sokan közülük gyermekkorúak. Táncoltak és daloltak a romák a jó hangulatú csökölyi találkozón Nyármarasztó filmfesztivállal Balatonszemesen SZEMESI FILMFESZTIVÁL A Nyármarasztó elnevezésű ren­dezvény keretében testvérte­lepülési emlékművet avattak csíkszentdomokosi közremű­ködéssel Balatonszemes köz­pontjában, s két napon át vetí­tették a Bujdosó pincében a III. Bujtor István Filmfesztiválra készült alkotásokat. Független, illetve amatőr filmesek, alko­tóközösségek jelentkeztek Buj­tor István szellemi örökségét vállalva elsősorban a vidám­ság, a könnyedség és a humor jegyében készített filmjeikkel; húsz, többségében néhány per­ces alkotást nézett végig a zsű­ri, majd Frenreisz Károly adta át a díjakat. ■ Fónai Imre Pálos kegyhely az erdőben emlék A falvakból ide vándoroltak valaha a népek P. Bátor Péter Botond pálos ren­di tartományfőnök kegyhelyet avatott a balatonszemesi erdő­ben; az egykor ott állt pálos ko­lostor emlékét őrzi. Kialakítását 2010-ben kezdeményezte a tele­ki Ordoszi Napsugár Alapítvány. Sebestyén Erzsébet, a szervezet alapítója elmondta: régi álmuk vált valóra. Azért érezték szív­ügyüknek a kegyhely kialakí­tását, mert az egykori pálos ko­lostor, amelynek most emléket állítottak, Telekihez tartozott, csak a 18. század végén csatol­ták Szemeshez. A 2,3 méteres, lábazatánál pálos címerrel ellá­tott keresztből, földbe betonozott fa padsorokból erdei szabadtéri templomot formázó kegyhely a Kereszt jelzi a hajdani pálos kolostor helyét az erdőben Balaton déli partjának egyetlen ilyen emléke. - Valaha ide ván­doroltak a népek, ahol másfél ki­lométeres körben három temp­lom is állt; Mindenszentek egy­házának nevezték a kolostort - mondta Sebestyén Erzsébet. - Legyünk büszkék rá! ■ F. I. Feltárják a dencsi Árpád-kori templomot A szőkedencsi temetőben Mol­nár István régész vezetésével folytatódik a már két éve meg­kezdett Árpád-kori templom feltárása. Beszámoltunk róla: a temetőben álló, több mint 700 éves, nevezetes hársfamatu­zsálem gondozásakor bukkan­tak a romokra, mikor a fa kö­rül a talajeróziótól védő fal épí­tésébe fogtak. A kaposvári me­gyei múzeum munkatársai tár­ták fel a csaknem másfél méte­res alapfalakat. 2010-ben, első lépcsőben a templom szentélye került napvilágra. A régészek felügyelete mellett a szőkeden- csiek is segítettek a feltárás­ban, Komári József polgármes­ter beszámolója alapján szá­mos emberi csontvázat is talál­tak az ásatás során. - A mosta­ni munkálatok végére a temp­lom pontosan körülhatárolha- tóvá válik. Az már most biz­tos, hogy a templomhoz északi irányban csatlakozott egy sek­restye, aminek a falai meglepő­en jó állapotban kerültek elő - folytatta a településvezető, aki előrevetítette azt is: a település önkormányzata mindenesetre szeretné a romokat látható mó­don megóvni a jövő számára, oly módon, hogy a falakat bizo­nyos magasságig eredeti formá­jukban felépítené. így a hársfa mellett egy újabb turisztikai látványossága lehet a település­nek. ■ Vigmond Erika

Next

/
Thumbnails
Contents