Somogyi Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

2012-08-20 / 195. szám

2012. AUGUSZTUS 21., KEDD 5 MEGYEI KÖRKÉP Szent István erős közösséget alkotott augusztus 20. Rangos elismeréseket vehetett át több somogyi szakember munkája jutalmául ► Folytatás az 1. oldalról Hétfőn a város és a megye veze­tőin kívül a rendvédelmi szer­vek, a pártok és a civilszerve­zetek képviselői is megkoszo­rúzták a kaposvári Szent Ist- ván-domborművet. Gelencsér Attila, a megyei közgyűlés el­nöke hétfőn a sántosi ünnepsé­gen rámutatott: az ünnep báto­rítás. Ez a megállapítás különö­sen igaz a mai napra. A mai nap- emelte ki -, az államalapítás és az államalapító Szent István király ünnepe bátorítást és erőt adhat számunkra a minden­napi küzdelmeinkben, a válsá­gokat átélő Európa közepén. - Mi, somogyiak augusztus 20- án is különleges helyzetben va­gyunk, hiszen Koppány földjén élünk - hangsúlyozta az elnök.- Hiszen itt kezdődött minden, Somogyországban. Szent Ist­ván szellemiségében 36 ember­öltő élte életét, vívott gyakorta élet-halál harcot, és épített fel egy egész megyét. Tabon, Balatonlellén, Fonyó­don és Siófokon is ünnepi ren­dezvényre hívták a helybelie­ket, felemelő pillanatokat élhet­tek át a dél-somogyiak is. Sza­báson díszpolgári címet ado­mányoztak prof. Pálffy Gyula nyugalmazott egyetemi tanár, író részére, munkásságát Nagy István Béla polgármester mél­tatta. Kaposváron a városliget­ben este folytatódott az ünnepi program, s akárcsak korábban, ezúttal is látványos tűzijátékot ígértek a főszervezők. A Szent Korona, pontosabban annak mása körül forgott a há­romnapos ünnep Zamárdiban. A Balaton vizéről érkezett szombaton, a parton fogadták, miközben Máté Sándor tároga­tózott. Később esti fényben „ad­tak fogadást” a tiszteletére, hét­főn aztán fogaton futott be a ko­ronamás a városi ünnepségre. Este, lapzártánk után a zamár- di polgármester két testvérte­lepülési kollégájával, Székely- vécke, valamint a németorszá­gi Malsch első emberével közö­sen gyújtott örömtüzet a Bala­ton partján. A siófoki kikötőben a Bor és Kenyér Ünnepén egymást vál­tották a neves fellépők a szín­padon, Szirtes Edina Mókustól a Compact Discón át Péterfy Bo­riig. Lapzártánk után választot­ták meg Siófok város borát. Több szempontból is különle­ges volt a hétfő reggeli szentmi­se és kenyérszentelő Karódon. Egyrészt több évig tartó mun­kát követően elkészült mos­tanra az 1700-as években épí­tett barokk műemlék templom felújítása azt követően, hogy 2005-ben megsüllyedt, falai megrepedeztek, és életveszé­lyessé nyilvánították. A misé­ről távozókat a faluban tábo­rozó tradicionális erdélyi ze­nészek muzsikája fogadta; az új kenyeret az áldást követően szétosztották. Marcaliban szabadtéri szent­misével és kenyérszentelővei kezdődött a Szent István-na- pi ünnepség a Calypso kórus közreműködésével. A program délután a Marcali Turisztikai Egyesület szervezésében kul­turális műsorokkal folytatódott helyi fellépőkkel, kirakodó- vásárral, gyermekjátékokkal. Zászlófelvonás a kaposvári főtéren. Augusztus 20-án ünnepelt az egész ország Elismerések - számos somogyi szakember munkásságát jutalmazták Balogh zoltán, az emberi erő­források minisztere - a köztár­sasági elnök megbízásából - a Magyar Érdemrend lovagke­resztje kitüntetést adta át Szíjár­tó Istvánnak, a Balaton Akadé­mia elnökének. Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést kapott Varga László, a kaposvári Szent Imre Templom plébánosa, a Ka­posvári Egyházmegye iroda­igazgatója, valamint Hadijev Janaki Stanislov, a Kaposvári Egyetem Egészségügyi Centru­ma elnöke. Az érdemrend tiszti­keresztje elismerést Fekete Lász­lónak, a Somogy Megyei Ügyvé­di Kamara elnökének adományozták. A korszerű mű­velődést és a művészi ízlés fej­lesztését szolgáló szakemberek közül Wlassits Gyula-díjban ré­szesült: Csikvár Gábor előadó- művész. A könyvtárosi munka legmagasabb rangú elismeré­sét, a Szinnyei József-díjat Bállá Mária nyugdíjas főkönyvtáros­nak, a Kaposvári Egyetem főis­kolai adjunktusának ítélték oda. A Magyar Érdemrend lo­vagkeresztje kitüntetést adomá­nyozták Simonná Pallós Piros­kának, a Kaposvári Egyetem Művészeti Kar tudományos mű­vészeti dékánhelyettesének, egyetemi docensnek. A Magyar Érdemrend lovagkeresztje ki­tüntetést vehette át Bárdos An­tal, a Magyar Honvédség 64. Boconádi Szabó József Logiszti­kai Ezred parancsnoka. NAVRACSICS TIBOR kÖZÍgazga- tási és igazságügyi miniszter Magyary Zoltán-díjat adomá­nyozott Neszményi Zsoltnak, a Somogy Megyei Kormányhi­vatal főigazgatójának. Bakondi György, az Országos Katasztró­favédelmi Főigazgatóság főigaz­gatója soron kívül előléptette tűzoltó zászlóssá Szabó István tűzoltó főtörzsőrmestert, a sió­foki tűzoltóság beosztott tűzol­tóját. Kora este Szállj, szállj sólyom szárnyán! címmel ünnepi kon­certet adott Varga Miklós, Pa- padimitriu Athina, Koós Réka, Kalapács József. Nagyatádon a Szent István parkban tartották az új kenyér ünnepét. Ormai István polgár- mester ünnepi köszöntője után Jakab László lelkész és Kisne- mes János esperes szentelte meg az ünnepi kenyeret, melyet Gara István, a város díszpolgá­ra szelt meg. Lengyeltótiban szintén szentmisével és műso­ros összeállítással emkékeztek az államalapításról a Szent Ja- kab-templomban. Fonyód négy­napos, nagyszabású Szent Ist- ván-napi rendezvénysorozattal ünnepelt. A programok sorá­ban volt Huszka Jenő-emlékest, rockkoncert, stand up comedy, néptáncosok fellépése, utcabál, zenés történelmi utazás a hon­foglalástól Európáig, valamint szentmise kenyérszenteléssel és ünnepi menettánc. Párkányi, zselizi, szigetvá­ri és barcsi ismerősök, bará­tok, rokonok találkoztak Bar­cson. Olyanok, akiknek család­ját szétszakították, akiket kite­lepítettek 65 évvel ezelőtt. A vá­rosközpontban avattak új em­léktáblát, melynek megépítését a Rákóczi Szövetség kezdemé­nyezte. Egervári Fülöpné barcsi elnök azt mondta: a 19. század egyik legnagyobb szégyene volt a kitelepítés, ezért kell az emlé­kezést minden évben megtar­tani. - Vissza akartunk men­ni, sokáig ki sem csomagoltunk - mondta. Saját élményeiről be­szélt Lukács Ferenc, a szövetség titkára is. ■ SH-összeállítás Nemesi randevún három somogyi kistelepülés Minősíthetetlen tartalmi elemek, letiltott előadás állam-vizsga A Rusznyák-osztály Bölcsődalát hallani sem akarta Bárdudvarnok önkormányzata A váratlan önkormányzati döntés nyomán egy kilométerrel arrébb, a szabad ég alatt tartották meg az előadást Megengedés körültekintőbben - nem széles közönségnek szólt a darab nemesek Idén az osztrák Ne­mesvölgy fogadta a „Nemes-” előnevű települések küldöttsé­geit. Somogyból Nemesdéd, Ne­meskisfalud és Nemesvid vett részt az ausztriai találkozón - tudtuk meg Halászi Attiláné- tól, a Nemesdédiek Klubjának titkárától, aki azt is hozzátette: a delegációk mellett Nemesdéd- ről a nyugdíjasklub is képvi­selte a települést. A települések bemutatkozása mellett, a talál­kozók hagyományához híven a házigazdák sétára is elvitték a vendégeket, és számos prog­ramot kínáltak az érkezőknek. ■ Nemesek randevúja Ausztriában somogyi résztvevőkkel A kezdeményezés tizenhá­rom éve Somogyból indult, az ötletgazda és az első szervező Nemesvid volt. Az országban harminc olyan település van, amely több mint háromszáz éve nemesi kiváltságot és ez­zel előnevet kapott. A találko­zó nemzetközi, mivel az évek alatt határon túlról is csat­lakoztak osztrák, szlovák és szerb, „Nemes-” előnevű tele­pülések. Mindig más település a házigazda, a tervek szerint jövőre a szerb Nemesmilitics veszi át a stafétabotot, és fogad­ja a vendégdelegációkat. ■ Vigmond Erika ► Folytatás az 1. oldalról Az érett színielőadási erénye­ket felmutató kísérleti vizsga­munka a napi híradásokból vett történeteket dramatizálva bon­colgatta, a gyermekkortól a ka­maszkor végéig milyen megpró­báltatások érik a fiatalokat. A kétségkívül rendkívül erősza­kos és gyomorforgató tetteket bemutató, vagyis egy átlagos < hét hírcsokrából bármikor meg- J írható, de nem öncélú, viszont nagyon is felelősen gondolkodó előadás főpróbája néhány hely­beli lakosban verte ki a biztosí­tékot. Az ötödik Bárdudvarnoki Kulturális Hétre meghirdetett bemutató helyszínén egy felhí­vás fogadta a nézőket, miszerint a Bölcsődal, avagy mint az erdő­ben a vadnyom című előadás el­marad. A fogalmazók elvetették a műszaki hiba mögé rejtőzés hívogató lehetőségét, lett légyen ez akár érdemük, akár szégye­nük. És megkísérelték a lehe­tetlent: esztétikai és propagan­dabizottság, valamint a legap­róbb helyhatósági jogkörök nél­kül megfogalmazni a problémá­jukat. „Minősíthetetlen tartal­mi elemei miatt az önkormány­zat nem járul hozzá az előadás megtartásához.” A megértést előre is köszönték, de ez nem si­került maradéktalanul. A „mi­nősíthetetlen” jelző alá a szin­tén minimalista „Hogy érted?” MÉLTATÓ SZAVAKKAL nyilatko­zott a kaposvári színinövendé­kekről és Rusznyák Gábor ren­dezőről Mester Balázs, Bárdud­varnok polgármestere kérdé­sünkre. Mint mondta, tehetsé­gesfiatalokról van szó, ettől függetlenül biztos benne, hogy feliratot szövegezték a nézők, Mester Balázs polgármester ne­ve alá pedig a „cenzor” titulus került. Rusznyák Gábor rendező a felhívást kidekoráló nézőknél megértőbb volt, kommunikáci­ós zavarral magyarázta a tör­ténteket, miszerint nem sikerült jól átvinni, hogy nem gyerekelő­adás készült, és a Jaj, cica, eszem azt a csöpp kis szád! sem fog el­hangzani. Az előadás fővárosi e nagyon nehéz előadás nem a széles közönségnek, hanem a szakmának és a fanatikusok­nak szól. Az önkormányzat, a szervezők és a tanszék is hi­bázott abban szerinte, hogy ezt nem látták előre. A minősíthe­tetlen jelzőt azért használta játszóhelyek közönségét is meg­próbálná, tette hozzá. Itt pró­báltak kompromisszumot köt­ni, hogy egy zártkörű bemuta­tót tartanának szigorúan felnőt­teknek, de addigra az amúgy jó szándékú embernek megismert polgármestert visszafordítha­tatlan döntésre sarkallták a he­lyiek. Csáki Judit színházi tan­székvezető sem látta az égbe­kiáltó drámát a történetben, a polgármester, mert mivel nem hozzáértő, tényleg nem kívánta minősíteni a színpadon történte­ket. A falu és az egyetem kap­csolatára mindazonáltal büsz­ke, és arra a jövőben is építeni szeretne, de valamivel körülte­kintőbben. áttették az előadást új helyszín­re, ennyi, mondta, bár hozzátet­te, az előadások betiltásáról úgy általában megvan véleménye, de az nem tartozik szorosan ide. Néhány négyzetméterre és két órába sűríteni a hétköznapi­vá vált brutalitást, és felelős kér­déseket tenni föl: ez lehet a szín­ház dolga. A történeteket döntő­en a magyar valóságból merí­tettek, a nyitójelenet a faluhoz egészen közel történt fél éve. Egy asszony eltoccsant magzat­vize, méhének kádba, majd fa­gyasztóba szült gyümölcse ke­rült a színre, akit tíz hónappal később húsért kotorászó ura ta­lált meg. Kitalálni ilyet különös lelemény volna, viszont itt a va­lóság találékonysága az, ami egyre zavarba ejtőbb. Bölcsőha­lál a BKV-szerelő lesújtó ökle és foga által, iskolai tömegmészár­lás videojáték-üzemmódban, fo­lyópartra csalt és agyonvert osz­tálytárs, egy S-es, kötött, zöld pulóver ellopásával megvádolt lány önakasztása: hol járunk?, kérdezhetné Vágó István. Elég megnézni az órás kék híreket, aztán átkapcsolni egy argentin sorozatra, vagy volna dolgunk még? Elég elítélni az állati ösztö­neikkel élő bűnösöket, vagy vol­na dolgunk még? Ne beszéljünk róla? A gyámoltalanok védelmé­re szegődött egyházakban tör­tént papi pedofíliáról se? Az apai erőszaktevésekről se? A színház se tegye? Feledtessen inkább cinko­san? Nem hát. Rusznyák Gábor és a kaposvári színészképzés ti­zenkét érett színészt ad Magyar- országnak ahhoz, hogy több esé­lye legyen az életben maradás­hoz. Tudnak ők majd Jaj, cicá...-t is énekelni, de még hogy, ám társadalmi hasznosságuk talán egyebekben is mérhető lesz. ■ Balassa Tamás v, 4 V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents