Somogyi Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

2012-07-13 / 163. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2012. JÚLIUS 13., PÉNTEK Misi bácsin nem fog az idő foga heresznye Egykor más szellemben gondolkodtak, többet dolgoztak a somogyiak A Dráva miatt költöztek Elkényelmesedtek az emberek, pedig a hosszú élet titka a munka 174 kutya közül 170-et a gazdája nem oltatott be veszettség ellen ellenőrzés Sok a felelőtlen ál­lattartó - ez az ellenőrök ta­pasztalata. Az állatorvosok, a közterület-felügyelők és az ál­latvédők öt napon át járták a házakat a kaposvári Nádasdi utcában és környékén. Azt el­lenőrizték, hogy a tulajdonosok betartják-e az ebtartásra vonat­kozó szabályokat. 460 házhoz kopogtattak be. Az ellenőrzött 174 kutyából 170-et nem oltat- tak be veszettség ellen. A tu­lajdonosokat a Somogy Megyei Állategészségügyi Igazgatóság azonnal pótlásra kötelezte. Ha ennek nem tesznek eleget, úgy megbírságolják őket. Bár Kaposvár két éve min­denkinél átvállalta a chip- peltetés költségét (9 ezer ku­tya egyedi azonosítása történt meg), a mostani ellenőrzés so­rán 116 kutyában nem volt chip. A tulajdonosokat itt is azonnal felszólították a pótlás­ra, s ezzel egyidejűleg közigaz­gatási eljárás indul ellenük. Hat ingatlanon volt az állattar­tási rendeletben megengedett három darabnál több kutya. ■ A polgármester levélben kérdezte a kaposváriak véleményét az ebadóról. A válaszadók 81%-a egyet­értett annak bevezetésével A Kutyatár Egyesület tag­jai 12 kutyát szállítottak be 9 menhelyre, mert az ebek gaz­dái azokról lemondtak, vagy gazdátlanok voltak. Több he­lyen tápot biztosítottak az ebek számára, illetve tanácsokat ad­tak a helyes kutyatartásról. Az ellenőrzést Kaposvár pol­gármestere rendelte el. Azt is vizsgálták, hogy a tulajdo­nosok betartják-e az ebtartá­si szabályokat és biztonságos, zárt helyen van-e a kutya. Szita Károly javaslatára a közgyűlés múlt héten dön­tött az ebrendészeti hozzájáru­lás július elsejei bevezetésének elhalasztásáról. Az adókivetés alapjául szolgáló állami adat­bázis ugyanis rendkívül hiá­nyos, s a hatóságok csak pon­tos lista birtokában dolgozhat­nak, hogy a fizetési kötelezett­ség ne csak a tisztességes ku­tyatulajdonosokra vonatkoz­zon, hanem olyanokra is, akik eddig kibújtak az ebtartási sza­bályok alól. ■ M. K. Nem ismerték a „nem” szót egykor a somogyiak. A he- resznyei Serbet Mihály ma is a régi világot kívánja vissza. Jeki Gabriella Ha a drávai vízitúrázókat kér­dezzük, szinte mindenkinek azonnal beugrik Heresznye. A dél-somogyi település ugyan­is a határfolyón végigvezető csónaktúrák egyik legszebb sza'kasza, amely bámulatos ma­gasparttal is rendelkezik. So­kan csak úgy hívják: a magyar Grand Canyon. Születése óta él itt a héten 76 éves Serbet Mihály, de a falu­ban mindenki Dudás Misi bácsi néven ismeri. Az önkormány­zatnál találkozom vele. Az idő vasfoga ugyanis nem fogott raj­ta. Ennek a titkát is elárulja...- A parasztvilágban egy nap hajnaltól estig tartott, mindent kézzel végeztünk hat kataszte­ri holdas földünkön - emlék­szik vissza Serbet Mihály. - Ha sáros volt a föld, nem tudtunk dolgozni, de ha nem végeztünk időben, gazos lett minden, és elveszíthettük a termést, pedig az volt a mindenünk. Dudás Misi bácsi három lány után, negyedik gyermekként született. Édesapja 14 éves ko­rára rokkant lett, így igen ko­rán be kellett kapcsolódnia a paraszti munkákba, miköz­ben iskolába járt. Hogy fért meg egymás mellett a kemény munka és a tanulás? Mosolyog­va annyit felelt: nem tudtak so­kat tanulni, de amit tudtak, azt mindennél jobban tudták. Egy nap a Dráva menti horvát barátság jegyében kultúra Még közelebb kerül­tek egymáshoz a Dráva menti horvátok Drávatamásiban. Sa- bacz Józsefné, a helyi horvát nemzetiségi önkormányzat el­nöke elmondta: a résztvevők jobban megismerhették a hor­vát kultúrát, új barátságok köt­tettek. A híres Stipan Duric színművész találkozott a há­romszáz résztvevővel. ■ J. G.- Vezettem a lovat a földjein­ken, a gyeplő az egyik kezem­ben volt, a másikban a könyvet tartottam - teszi hozzá. - így tanultam, és közben figyeltem, nehogy eltévésszémXsorokat. A hatvanas évek drávai ár­vízére is emlékszik. A kertek alatt volt a víz, ahol csónakázni Magyarországon a forró és szá­raz idő miatt az elmúlt napok­ban észrevehetően romlott a két héttel ezelőtt még megle­hetősen jó kondícióban lévő nö­vények állapota. A májusi-júniusi csapadé­kos időszakot követő meleg idő­járás gyorsította a napraforgó fejlődését, így nem volt ritka, hogy a növények már bimbós lehetett, és közben a mélyedé­sekben megmaradtak a halak, amiket kosárba szedtek össze. Sokadszor hozza elő az „él­mény” szót, többször utal ar­ra, hogy az akkori gyerekek élénkebbek voltak. Majd vicce­sen hozzáfűzi: háromszor rosz- szabbak is, mint a maiak, de állapotban elérték a kétméte­res magasságot. Az olajnövény nagyrészt már a virágzás stádi­umában van, a sorok bezárul­tak. Ez a szárazságban előnyös, hiszen így mérséklődik a talaj párologása. A napraforgó növényegész­ségügyi helyzetét még kielégí­tőnek értékelik a szakemberek. A termelők többsége ez idáig heresznye árpád kori telepü­lés, melyről az okleveles adatok a tatárjárást megelőző korsza­kig nyúlnak vissza. nevét már 1219-ben említették az oklevelekben Haraznia iuxta Drávám alakban. Később, 1332-1337 között a pápai tized- jegyzékben is megtaláljuk, tehát már ekkor egyházas hely is volt. 1677-BEN SZÉCHENYI GYÖRGY kalocsai érsek nyerte adomá­nyul I. Lipót királytól. ÖTVEN ESZTENDŐVEL később már csak puszta és gróf Széche­nyi Zsigmondé. a 18. század közepén a Dráva áradásai miatt lakói lassanként a határ emelkedettebb részeire kezdtek telepedni és a község régi helyét elhagyták. 1880-ban egy nagy tűzvészben a falu kétharmad része leégett. a 20. század elején Somogy vármegye Nagyatádi járásához tartozott. 1910-ben 715 lakosából 87 ma­gyar, 628 horvát volt. Másképp nézve 707 római katolikus, 6 iz­raelita volt. MANAPSÁG HERESZNYE OZ egyik legkedveltebb települése a Drá­ván vízitúrázó kenusoknak, mert lakói nagyon barátságo­sak, segítőkészek. valahogy máshogy élték ezt meg. Mindez talán a szegény­ség számlájára írható. Akko­riban ugyanis egy héten csak egyetlen egyszer került hús az asztalra, legtöbbször vasárna­ponként, és a kukoricakenyér­re sem mert senki fintorogva le- gyinteni. két alkalommal védekezett a gombák és rovarok - főleg le- véltetvek - ellen. A későn - So­mogy megyében is javarészt a kipusztult repce helyére - ve­tett állományok növényvédel­mére fokozott figyelmet kell for­dítani. Ezeknél ugyanis jelen­tős mértékben megnő a pero- noszpóra megjelenésének koc­kázata.- Abból éltek az emberek, amit megtermeltek és el tud­tak adni, aki nem tartott jó­szágot, az gyakran nem evett - mondja Misi bácsi. - Bár hű­tőnk nem volt, mégis tartósítot­tuk az ételt: kondérba tettük és leöntöttük zsírral. A régi paraszti világban a gazdaasszonynak nagyon okosnak kellett lennie. Serbet Mihály édesanyja is gondosko­dott családjáról, miközben ke­ményen dolgozott. így tett szert valamennyi egykori heresznyei a tűrőképességre. Nem ismer­ték a „lehetetlen” és a „nem” szavakat.- A gyerekek jobban tisztel­ték a szüleiket, ez a szigorú ne­veltetésnek köszönhető, min­dent megcsináltak, amit felada­tul kaptak - fűzi hozzá. - Volt idő játszani is, fára másztunk, verebésztünk. De más volt a hozzáállásunk a világhoz: tud­tuk: ha nem tesszük a dolgun­kat, akkor nem lesz semmink. Szerinte a kulcs az, hogy az emberek rá voltak kényszerít­ve arra, hogy dolgozzanak, más szellemben gondolkodtak. - A mai társadalomból hiányzik a hozzáállás és az akarat - sóhajt fel szomorúan. - A gépesítés miatt elkényelmesedett a nép, a segélyezési rendszert meg ké­ne változtatni, talán úgy, hogy az életformához kötik azt. Serbet Mihály 70 éves korá­ig dolgozott: életét a földek je­lentik, valaha traktorozott, ma inkább a szőlőjében tölti az ide­jét. Azt mondja, kötelességének érzi gondozni, és közben mo­zog is. Végül elárulja, hogy mi a hosszú élet titka: a munka. Tavaly áprilisban a naprafor­gómag telephelyi termelői ára 115-120 ezer forint volt ton­nánként, június közepén 110- 115 ezerre csökkent, majd jú­lius derekán már csak 103- 106 ezer forintot adtak érte. Az utóbbi napokban viszont a ter­melői árak emelkedni kezdtek, jelenleg tonnánként 120-125 ezer forint körül mozognak. Romló állomány, drágul a napraforgó mezőgazdaság Idén már 617 ezer hektáron termesztenek olajos magot Munkát adnának a romák vitaanyag A kisebbség felelőssége nélkül nem megy Roma felelősség: erről be­szélt csütörtöki kaposvári saj­tótájékoztatóján Teleki László (MSZP) elnökségi tag, volt ro­maügyi államtitkár. Á párt Jó­zsef Attila Alapítványa által ké­szített vitaanyag aktuális feje­zetéről azt mondta: az oktatás­ban és a munkában helytállni, ez a romák felelőssége. Ők adni akarnak, munkaerőt és adóbe­fizetést, s csak ezt követően ké­rik a többségi társadalom támo­gatását a tömegesen leszakadók beilleszkedéséhez. Ezt a segít­séget akár a pozitív diszkrimi­náció elvén is érvényesítenék. Harangozó Gábor, az MSZP somogyi elnöke kiemelte: a vi­taanyagot a már megkezdődött társadalmi egyeztetések ér­lelik, s abból jövőre írnak vá­lasztási programot. Kormány- váltásra készülnek, a 2014 utá­ni időszakra felelős alternatí­vát kínálva. A kormány Haran­gozó szerint szegényellenes po­litikát folytat, melynek dönté­sei halmozottan hátrányosan érintik az amúgy is leszakadó ■ Ön szerint kinek a felelőssége a romák felzárkóztatása? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: SONLINE.hu Jr A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. kisebbséget. Teleki László sze­rint szociális katasztrófához vezet, ha a már nemcsak a ro­mákat érintő munkanélküliség fogságában maradnak az embe­rek. A roma értelmiség felemelé­sét és munkához juttatását tart­ja fontosnak elsősorban. Ösz­töndíjrendszert is kidolgoztak a szocialisták. A romák ne legye­nek szociális segélyre utalva, ők is tisztes munkából akarnak él­ni, mert családot csak abból le­het tervezni. Harangozó bírálta és kényszermunkára emlékez­tetőnek nevezte a közfoglalkoz­tatásokat. Az MSZP a szociális szövetkezetekben látja a kiveze­tő utat ahhoz, hogy a vidék is­mét munkára kapjon. ■ B. T. Igáiból Igyál. Valószínűleg egy vicces férfi írta át az Igái város határátjelző táblát Igyálra. Hát hogy őrzik ezt a tele­pülést a polgárőrök? - kérdezhetnénk, de nem tesszük, mert erről aztán nem tehetnek. Az illető, meglehet, sokat ivott, azért tette ezt, de biztosan nem a fürdő messze földön híres gyógyvizéből, hanem Igái egyre jobb boraiból

Next

/
Thumbnails
Contents