Somogyi Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
2012-07-09 / 159. szám
3 2012. JÚLIUS 9., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Még nem vagyunk kint a vízből Balaton Ivóvízminőség, és a programok is egyre jobbak, turista is van a hétvégén ► Folytatás az 1. oldalról- A turisták döntő többsége magyar, és mi még nem vettük észre a költési hajlandóságukon, hogy véget ért volna a válság - reagált egy büfés a siófoki Aranyparton. - Kétszer is meggondolják, átszámolják, mire költenek. Akad, akinek még maradt üdülési csekkje, más már SZÉP-kártyát hoz, e nélkül tán le is húzhatnánk a rolót...- Továbbra is a hétvégékre élénkül a forgalom - így Császárné Lits Mária, a siófoki Napfény szálloda igazgatója. - Vesszőparipám a reklám, még mindig nem hangsúlyozzuk eléggé, hogy szinte ivóvíz-tisztaságú Balatonban lehet fürdeni. S az elmúlt egy-két hét azt is igazolta: a Balaton és a napfény a két fő attrakciónk, kínálhatunk még sok mindent mellé, de mind csak kiegészítő szolgáltatás. Mint például a cirkusz; Siófokon százméterenként botlani az ilyen meg az olyan világszámok plakátjaiba, hangosbe- mondós autók járják a várost, némelyik óriásplakátot húz maga mögött - nem egy vendéglősnek égnek áll a haja e „nívó” láttán, ennél jobban már csak akkor, amikor bemondja a rádió, hogy megint találtak egy gránátot a fúrdőzők a Balaton vizében. Akinek persze a jóból is sok (még egy hét kánikula, aztán most meg mindenki attól fog besokallni, hiszen a 30 fokos Balaton már nem hűsít - hallunk egy érdekes „forgatókönyvet” a siófoki Petőfi sétányon, ahol a helyi vendéglátós vállalkozók becslése szerint akár huszonötezer ember is megfordul egy jobb szombat éjszaka), válogathat a balatoni települések rendezvényei (közül. Szerencse, hogy véget ért a falusi jellegű eszem-iszom dínom-dá- nomok ideje, végig kell nézni például Balatonlelle (mely a friss kimutatás szerint felkerült a nyáron legkeresettebb hazai települések toplistájára), Balatonboglár, Balatonföldvár idei nyári kulturális kínálatán - de per.s^, Siófokról se feledkezzünk meg, hiszen nem minden cirkusz, csak legfeljebb a hírverése kevéssé harsány és tolakodó - és le lehet szögezni: ez a nívó már-már a kényes igényeket is kielégíti. Már csak az kell hozzá, hogy el is tudják csalogatni azt a réteget...- Pestről úgy látni, hogy véget ért a válság? - kérdez visz- sza egy éttermes a siófoki nagystrandon. - Mi meg innen, közvetlen közelről azt látjuk: sokan idén már a strandra sem váltanak belépőt, pokrócukat a szomszédos Rózsakertben terítik le, és veszik elő a hűtőtáskájukat - ott ujjjyan tilos a fürdés, de nem számít... Vagyis: várjunk még azzal a hurráoptimizmussal, de persze azért bízzunk... ■ Fónai Imre A kánikula jót tesz a balatoni turizmusnak. A hétvégén rengetegen élvezték a kellemes vizet Fogyatékkal élők jövőjét alapozták meg képzés Termelőiskolában vizsgáztak Drávatamásiban és Kálmáncsán Mély főhajtás az egészségügy iránti elkötelezettségért A magyar egészségügy napját ünnepelték Barcson, a rendezvényen igazgatói dicséretben részesült Fenyvesiné Czeller Gabriella, a barcsi járóbetegellátó asszisztense. Elismerést kapott Del-Fabró Gusztáv, a röntgenszakrendelés vezető főorvosa, és igazgatói kitüntetést vehetett át Takács József, volt gazdasági igazgató is. ■ J. G. Lezárultak a Termelőiskolaprogram vizsgái a drávatamá- si és a kálmáncsai szociális otthonokban, ahol sérült emberek vettek részt a képzésben. Előbbiben lakástextil készítő, míg utóbbiban textiltermék összeállító képesítést szereztek a hallgatók. Megyeri Tiborné képzésvezető elmondta, hogy olyan megtanulható szakmákat kaptak a kezükbe a fiatalok, amelyekkel sikeresek lehettek a képzésben. Hozzátette: a központi írásbeli után gyakorlati feladatok következtek, és bár nem volt egyszerű a feladatsorok megértése sem, az időintervallum, ami a megoldáshoz rendelkezésre állt, elegendőnek bizonyult. Ma már kenyérkínáló kosár, kesztyű, kötény, ágynemű és még szoknya elkészítése is a lakók tudásává vált. Egy pályázat segítségével alapanyagokat és jó minőségű varrógépeket is kaptak az intézmények.- Megható volt az a szorgalom, amivel a diákok dolgoztak - húzta alá Megyeri Tiborné. Úgy vélem, megszűnt az a nézet, hogy a fogyatékkal élő maradjon az intézmény falain belül, mert igenis van helye a foglalkoztatás területén, sikeres lehet a munkaerőpiacon. A sikeres vizsgák után az intézmények igazgatói felvették a kapcsolatot különböző, rehabilitált embereket foglalkoztató vállalatokkal. ■ Jeki G. JEGYZET FÓNAI IMRE Válságálló iparág arattak a strandokon, a tóparti vendéglátóhelyeken, -egységekben - a boldog békeidőkben fogalmazott így előszeretettel a sajtó egy-egy kiemelkedő forgalmú balatoni hétvége után. A tömeg most is „idelent” volt, s hogy mennyit fogyasztott, mára nyilván már azt is minden vendéglátós összeadta. osztott-szorzott a Turizmus Zrt. is, és arra jutott: ebben a szektorban már véget ért a válság, mert a tavalyi eredmények meghaladták a válság előtti, 2007-es eredményeket. A társaság vezetője szerint „nőtt a belföldi turizmus presztízse, mert idén először nem Horvátország, hanem négy hazai régió áll a magyarok fő- szezoni nyaralási célpontjának élén.” mi persze még itt, a Balaton partján is maradhatunk tárgyilagosak: évről évre nő azoknak a tábora, akik korábban még megengedhették maguknak, hogy az Adriáig meg se álljanak, ma meg már egy néhány napos balatoni leruccanásnak is tudnak örülni. inkább tán ez áldhat a „bel-, földi furizmus presztízsének ^növekedése” mögött-, , S ez a trend egyelőre még csak nem is látszik megfordulni, igaz, ennek meg a jelek szerint éppen a balatoni régió a legfőbb nyertese, mint első számú nyaralási célpont. NÖVEKEDÉSI PÁLYÁN a turiz- mus, az első iparág, amelyik kijött a válságból - olvasom tovább a Magyar Turizmus Zrt. közleményét. A jól ismert propagandaízű szövegen túl is akad ok a bizakodásra: két hete tart már a kánikula, a Balaton vize vasárnap délután Siófoknál 29 fokos volt. MÁRPEDIG, MINT köztudott, a magyar tengernél a jó szezon alapja a jó idő: akkor válságálló a balatoni turizmus, ha süt a nap. Egy példány maradt fenn Apafi százdukátos aranytallérjából nyári egyetem Kaposvár először látta vendégül a hazai numizmatika kiválóságait a nagy hagyományú konferencián Hóman Bálintról elsőként a kul- túrpolitikus, illetve a második világháború végóráiban, a Szá- lasi-parlamentben is kitartó képviselő ugrik be, s utóbbi alapján némiképp érthetetlen, hogyan viselheti a nevét egy nyári egyetem, ám hamarost kiderül: a hazai numizmatikusok a magyar pénztörténet feltáróját tisztelik benne, s ezért is nevezték el róla az éremgyűjtők egyik legjelentősebb eseményét. Melyet az idén már huszonnegyedszer rendeztek meg, s Kaposvár elsőként láthatta vendégül a honi numizmatikai elit képviselőit.- Ilyen szintű tudományos konferencia még nem volt a városban ebben a témában - büszkélkedett Berzy Péter, a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete (MÉE) somogyi csoportjának egyik vezetője, s hogy nemcsak a kötelező rendezői optimizmus mondatta vele, kiderült az előadói névsorból: Kis József Géza, Pan- dula Attila vagy Török Pál neve minden érmebarát számára színvonal-garanciát jelentett. Ennek megfelelően rendre meg is telt az egészségügyi főiskola előadóterme, olykor bizony még kint is ragadtak érdeklődők, akiket a benti szaunaszerű klíma sem tántorított el, hogy megismerkedjenek a legújabb kutatási eredményekkel.- Van, akit a futball érdekel, másokat a zene, s akadnak, Pandula Attila kandidátus (balról) különleges kitüntetéseket mutatott be akik a régi pénzekbe, érmékbe szeretnek bele - magyarázta Berzy Péter, hogyan is lesz valakiből numizmatikus. Hogy kell hozzá némi érettség, a közönség korösszetétele jól mutatta, jórészt középkorúakkal és nyugdíjközelikkel találkoztunk. Somogybán két csoportja működik a MÉE-nek, Kaposváron és Siófokon több mint félszáz taggal, akik közül a többség az újkori pénzeket vadássza, az antik darabokra kevesebben specializálódtak, mivel nehezebben beszerezhetőek, s nagyobb szaktudást igényel a gyűjtésük, mint a fiatalabb pénzeké.- Magyarország gazdag lelőhelynek számít - folytatta Berzy Péter, hiszen régóta lakott terület, rengeteg kultúra megfordult a Kárpát-medencében. Éppen ezért rendkívül vegyes az éremfelhozatal is: a legdrágábbak a nagy címletű közép- és koraújkori aranypénzek; Apafi Mihály erdélyi fejedelem százdukátos aranytallérja, melyet csak Erdélyben használtak, például igazi kuriózum - egyetlen darab maradt fenn belőle. A legszebbek között a Szent István-öt- pengőst és az Erzsébet királyné- emlékveretet emlegetik, persze minden gyűjtő a maga kedvenceire esküszik. A lényeg: minél kevesebb legyen belőle forgalomban, hisz annál értékesebb. ■ A. V.
