Somogyi Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

2012-07-09 / 159. szám

4 2012. JÚLIUS 9., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Renoválták a földrengésben megsérült várdai templomot Mártímapi emlékezés Marcaliban táblaavatók Főhajtás és koszorúzás az elpusztított zsidó áldozatok emlékére befejeződött A várdai temp­lom felújítása: az épület a két és fél évvel ezelőtti, 2,9-es erőssé­gű földrengés alatt rongálódott meg. A 2010. februári földmoz­gás után ujjnyi vastagságú re­pedéseket vettek észre a helyi­ek a 2002-ben felújított temp­lom falán: alig lehetett kinyitni az ajtót, a teljes boltív kereszt­ben megrepedt, lejött a vakolat. A Somogyjád és Várda közötti törésponton az elmúlt száz év­ben többször is megmozdult a föld, ám ilyen kárt egyik föld­rengés sem okozott.- A kárfelmérés során kide­rült, nem kis összegbe kerül majd a templom renoválása - mondta Varga András, Várda polgármestere. Portik József plébános a hit­község nevében ajánlott fel egymillió forintot a felújítási munkálatokhoz, melyet a ka­posvári püspökség és - Szász­falvi László államtitkárnak kö­szönhetően - a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium is támogatott, s a helyi hívek is a zsebükbe nyúltak. Az így ösz- szegyűlt több mint hárommil­lió forintból megkezdődhetett a helyileg védett templom fel­újítása, mely nemrégiben fe­jeződött be. Az önkormány­zat egyúttal a templom környé­két is rendbe hozatta: parkosí­tottak és padokat is kihelyez­tek, így az épület és környeze­te harmonikusan beleillik a fa­luközpontba. ■ A. V. Összefogásból újult meg a templom Suchman Tamás kezdeményezése. Marcaliban megkoszorúzták az új emléktáblákat a megemlékezés napján Táblákra vésett nevek emlé­keztetnek azoknak a marcali I zsidó családoknak a sorsára, akik áldozatul estek a II. vi­lágháború zsidóellenes intéz­kedéseinek. Vigmond Erika Suchman Tamás magánsze­mélyként kezdeményezte az em­léktáblák elhelyezését: a Széche­nyi utca 12. számú ház falán le- leplezettekét és a gimnázium falára került, egykori zsinagó­ga emléktábláját is. Mint mond­ta: ígéretet teljesített, elsősorban szülei felé, a zsinagóga elbontá- | sának 50. évfordulójára. Az em­lékezéshez, az emléktáblák el­helyezéséhez a marcali Hely- történeti Múzeum munkatár­sai, Vidák Tünde igazgató, Nagy Csaba helytörténeti kutató és Huszár Mihály történész adtak | szakmai segítséget. A Széche- j nyi utcában leleplezett táblák a szomszédos házakban élt zsidó j családoknak állítanak emléket: az egyik Dr. Gold Samuné Schőn Jozefának, a járási főrovos fele­ségének nevét őrzi, akit 71 éve­sen hurcoltak a halálba. A másik Dr. Révész Ferenc orvos és csa­ládja, valamint Wirkmann Ár­pád gyógyszerész és családtag­jai nevét örökítette meg, akik az auschwitzi haláltáborba szállí­tásuk előtt, önkezükkel vetettek véget életüknek. Majd az emlékezők a Hősök te­rére vonultak, ahol a Mártír-em­lékműnél Fröhlich Róbert Fő- | rabbi a modern Bileám átkának nevezte a II. világháború zsidó- ellenes intézkedéseit. (A bibliai időkben Bileámot, a mezopotá­miai varázslót Moáb királya, Bá­lák bérelte fel félelmében, hogy átkozza meg a határon felvonu­ló, Kánaánba készülő zsidó né­pet. Ezt Bileámnak nem sike­rült, mert az átok helyett az ál­dás szavait adta a szájába az Úr.) - Mi volt a gettó? - tette fel a kér­dést beszédében a főrabbi.- Még vannak itt, akik el tud­ják mondani. Nem azért, mert hallották, hanem mert saját ta­pasztalatból tudják, milyen az, amikor egy szobában húszán vannak élelem, víz és bizton­ságérzet nélkül; milyen, ami­kor hullanak az eriiberek a be­tegségtől, gyengeségtől, az őrök szadizmusától, a kísérletektől, a gyilkolástól. Azért állunk itt, hogy felidézzük azt a vészkor­szakot, ami elpusztította a zsidó­kat, s átérezzük, milyen volt az a néhány év, ami felvéste erre az emlékműre a zsidó neveket. Ne engedjük, hogy Bileám kinyis­sa a száját, és újra átkot szórjon. Nem hagyhatjuk, hogy azok az emberek, akiknek a neve ezen a márványoszlopon szerepel, ha­lálukban is meg legyenek gya- lázva és alázva. - Ezt a gondo­latmenetet folytatta Kiss Iván címzetes prépost, Marcali es­peres-plébánosa, aki arról is be­szélt: sokat tehetnek a ma élő emberek, hogy senkit ne érjen bántalom, hátrányos megkülön­böztetés azért, mert zsidó vagy keresztény. - Mi ellenszegülünk Bileám átkának ennél az emlék­műnél, ahol rengeteg név szere­pel, akik életüket áldozták ér­tünk, a szülőföldért, a hazáért. Nekünk túlélőknek kötelessé­günk emléküket ápolni, akár­melyik valláshoz is tartoznak - mondta Kiss Iván. Az egykori zsinagóga emléké­re, a helyén álló Berzsenyi gim­názium falán is lelepleztek egy táblát, ami képben is megjelení­ti azt az imaházat, aminek épí­tését 1905-ben kezdték, s 1963- ban bontottak le, miután a mar­cali zsidó közösség megszűnt.- Megkérdeztem, az egykori félezer marcali zsidóból ma hár­man élnek. Lassan csak a táb­lák hirdetik majd, hogy egykor I itt zsidó közösség élt - mondta a | csaknem 90 éves Dénes György 5 történészprofesszor, akinek nagyszülei Marcaliban éltek: öt lányt és négy fiút neveltek csa­ládalapítókká. Mint hozzátar­tozói közül jó néhányan, Dénes György is megjárta a német kon­centrációs táborok poklát. A megemlékezésen részt vett két túlélő is, a Keszthelyen élő, kéthelyi Bárány Katalin és Va­lentin Magdolna, akit Marcali­ból hurcoltak el, és aki ma egye­düli marcali túlélője a koncent­rációs tábornak. A gyerekekben is ott szunnyad a fogathajtó lovasnap Az idén harmadszor szerepeltek a kicsik, s meglepetésként a hölgyeket is díjazták a szervezők Népies akadályhajtással és hin- | tokkal várták az érdeklődőket a hétvégén a nyolcadik Barcsi Lovasnapra a szervezők. A meg­nyitón huszonhét fogat vonult fel. Hartmann János főszervező elmondta: minden évben egy hi­vatalos pályaépítő tervezi a pá­lyát, megadott módon, így So­mogy, Tolna, Baranya és Zala megye versenyzői a szabályo­kon belül tudták teljesíteni a ki­hívást. Az érdeklődés nagy a lo­vassport iránt, de az a legna­gyobb gond, hogy költséges. Leg­alábbis az utánpótlás szempont­jából. Egy-egy alapfogat összeál­lítása, lovakkal és szerszámok­kal, elérheti a 1,5 millió forin­tot. Idén már harmadszor mu­tatkozhattak be a gyerekek is a hajtáson. A nagy fogatok mellett Nagy az érdeklődés a lovassport iránt - bár ez a sportág igen költséges azonnal kiszúrtuk a kis póni- fogatot, melyet egy fiatalember hajtott lelkesen. Talán meglepő, de a 11 éves Polyok Andrásnak ez már az ötödik versenye volt. Büszkén mutatta be Pajtit és Ma­cit, a két jó barátját és verseny­társát. Az idén meglepetésként a höl­gyeket külön is díjazták a szer­vezők. ■ Jeki G. Szabad strand lett a kikötő melletti Rózsakertből parkoló siófokiak A közterület-felügyelet nem vonhatja felelősségre a partszakaszon fürdőzőket Tíz karnagy versengett Balatonfoldváron A Rózsakért az egyik „áldo­zata” a költségvetési spórolás­nak, idén nyáron nem jut pénz a gyep és a virágok épségének őriztetésére - írtuk idén év ele­jén, a siófoki költségvetés el­fogadásakor. S íme, itt a nyár: gyakorlatilag szabad strand­dá változtatták a fürdőzők a ki­kötő melletti parkot, ahol nem­csak fűre lépni, hanem fürdeni is tilos, nincsenek bejárók, csak balesetveszélyes kövek. Több siófoki olvasónk is kifogásol­ta az ottani állapotokat, hiszen az elmúlt években az állandó őrzésnek köszönhetően se für­dés, se napozás nem folyt a Ró­zsakertnél, ami a szomszédos önkormányzati nagystrandnak is hasznos volt, bezzeg most pénztáros és büfés is kifogásol­ja: ahelyett, hogy belépőt válta­nának a strandra, sokan a kerí­tésen kívül, a parkban terítik le pokrócaikat.- Tömeges jelenségről azért nincsen szó, egyébként meg aki ott fürdik, az a saját fele­lősségére teszi, hiszen világo­san jelezve van: a strandolás ti­los - mondta Balázs Árpád sió­foki polgármester. - Az ellen­őrzés nehéz, hiszen aki a tiltás ellenére bemegy a vízbe, azt a közterület-felügyelő milyen jo­gon vonná felelősségre? Siófok­nak tíz kilométernyi szabad strandja van, akad hát hely bő­ven másutt. ■ Fómai I. A Rózsakertben pokrócaikat leterítők úgy vélik, új szabad strand „nyílt” a fizetőstrand mellett karnagyok. Tízen neveztek az első hazai fúvószenekari kar­mesterversenybe, melyet a ha­zai fúvószene egyik fellegvárá­ban, Balatonfoldváron rendez­tek a Térzene Fesztivál része­ként. - Nemzetközi zsűri előtt mutatták be magas színvona­lú produkcióikat a versenyzők; eljött zsűriskedni a nemzetkö­zi fúvószenei szövetség norvég elnöke is - mondta Csikota Jó­zsef, a kelet-európai fúvósze­nei szövetség elnöke. - A leg­magasabb pontszámot a buda­pesti Vaszlik Kálmán kapta. A vám-és pénzügyőrség zene­karát dirigálták a karnagyok, a szombat esti fesztiválzáró gá­lakoncerten is. ■ F. I.

Next

/
Thumbnails
Contents