Somogyi Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

2012-06-25 / 147. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2012. JÚNIUS 25., HÉTFŐ A fák nyelvén tud beszélni csomoros Ha jön az ihlet, akkor bizony feléje se néz a szőlőnek Büszke a munkáira. Alkotásait mutatja Czimbalek Lajos fafaragó Jünglingné Bellái Aliznak Uj irányt szabtak a Dráva mentén a társadalmi felzárkózáshoz analízis Elkészült a Barcsi kis­térség SWOT-analízise, amely az erősségeket, a gyengesé­geket, a lehetőségeket és ve­szélyeket mutatja be. A tanul­mányt a Barcsi Többcélú Kis­térségi Társulási Tanács leg­utóbbi ülésén hagyták jóvá a polgármesterek. Hölbling Emőke projektme­nedzser a Somogyi Hírlapnak elmondta, hogy az országos összehasonlításban is elmara­dottnak minősülő Barcsi kis­térségen belül az általános jel­lemzők az öregedő társada­lom, a gyenge infrastrukturá­lis helyzet, a magas munkanél­küliségi mutatók, a tőkehiány, a gazdaság hátrányos helyzete, és ami a legaggasztóbb, a mun­■ A Barcsi kistérségre ké­szült analízis 15 pontban határozza meg a tenniva­lókat, hogy kilábaljanak a hátrányos helyzetből kahelyteremtő lehetőségek hi­ánya. Minderre megtalálni a megoldást, az nagyon hosszú folyamat. A szekember hozzátette, ah­hoz, hogy a munkaerőpiacon az itt élők jobb esélyekkel lép­hessenek föl, elengedhetetlen a szakképzett munkaerő, a tudás gyarapítása. Fontos tudni azt is, hogy csak azok az itt előál­lított termékek, illetve szolgál­tatások tudnak jó eredménye­ket elérni a hazai és a nemzet­közi piacokon, amelyek minél komplexebbek, és nagy hozzá­adott értéket képviselnek. A Barcsi kistérség települé­seinek elsődleges célja, hogy az életszínvonalat legalább megtartsák, illetve motiváló erőt igyekeznek adni a helyi­vállalkozásoknak, a települése­ken élőknek, hogy a családok itt találják meg számításukat, ne akarjanak elvándorolni. A kistérségről készült analí­zis tizenöt féle lehetőséget mu­tatott be a kitöréshez. Példá­ul az ökoturizmus fejleszté­si lehetőségeinek kihasználá­sát, egy határ mentén végigfu­tó gyorsforgalmi út megépíté­sét, a biotermelés kultúrájának terjesztését, és piacának bőví­tését, a jó termőterület miatt új mezőgazdasági növénykultúra honosítását. ■ Jeki Gabriella A fa forradásai megihletik: hopp, ott egy szarvas, amott meg halacska flckándozik. Varga Andrea Czimbalek Lajos fafaragó ügyes kezű édesapja pásztorember volt, és megkövetelte fiától, hogy bojtárként kijárjon a legelőre. Amikor ostornyelet faragott, fia leste minden mozdulatát, és ha­marosan már sípot csinált fűz­fából, meg trombitákat berek- fakéregből. Később is voltak ta­nítói, akikre jó szívvel gondol. Például Tóth Mihály népi ipar­művész, és a testvér Czimbalek István népi iparművész, csont-, és fafaragó, aki nemrég kapott arany oklevelet. Amúgy mind az öt fiútestvér tud faragni. Czimbalek Lajossal Seges- den találkoztunk, amikor ke­ze munkáját, a Nefelejcs Idő­sek Klubja emléktábláját avat­ták a szociális szolgáltató köz­pontban, de a településen több alkotása is megtalálható, pél­dául a Szent Margit- és a Márai Sándor-szobor. A 64 éves férfi a klub büszkesége, hiányolják, ha nem jön. Ügyes keze mel­lett ügyes a lába és szép a hang­ja is: néptáncolt, és nótaverseny első helyezettje. A nagy szere­lem azonban a faragás; tudásá­ból szívesen ad a gyerekeknek is, hadd lássák, miként formáló­dik „élő” remekké egy darab fa. Sok mindent készít, a szar- vasagancsvégű kampósbottól az ékszertartóig, de öreg dara­bok is megihletik: mutatott egy kaszatokmányt, amely erede­ti még, ökör szarvából készült, tűzoltóverseny A Szőkeden- csi Polgárőr és Tűzoltó Egyesü­let nyerte meg a Murakeresztú- ron rendezett Zala megyei tűz­oltóverseny retro 800-as kis- motorfecskendő-szerelési kate­góriáját. huszonkét egyesület negy­venhét csapata indult több ka­tegóriában, Horvátországból ér­kezett önkéntesek is részt vet­és régen a kaszakövet tartották benne. Idősektől gyűjtötte be, majd megfaragta. Előszeretettel nyúl a somogyi motívumokhoz.- Mindig nem tudok faragni - árulta el Czimbalek Lajos. Ide­gesen például nem szabad ne- kiállni, csak nyugodtan, ami­kor kidolgozta magát az ember és megpihen. De amikor jön az ihlet, előfordul, hogy három hé­tig nem is megyek ki a szőlőbe, és nem csinálok mást, csak fara­gok. Mindig van valami új ötlet, ami „rákényszerít”, hogy a kést tek a versenyben. Komári Jó­zseftől, a szőkedencsi egyesü­let elnökétől megtudtuk: első ízben mérettették meg magu­kat a Zala Megyei Tűzoltó Szö­vetség versenyén, mivel az el­sődleges vonulási körzet szem­pontjából, ez év április elsejé­től somogyi tűzoltó-egyesület­ként már Nagykanizsához tar­toznak. ■ V. E. a kezembe fogjam. Az alkotás minden folyamata öröm. Kedv, türelem kell hozzá, és játék az egész, jó érzéssel tölt el. A kedvence a falikép, mos­tanában csomoros nyárból ké­szíti. A fa forradásai ugyanis megihletik: hopp, ott egy szar­vas, másutt medve jön ki a bar­langból, vagy egy hal fickán- dozik. A háttérben újabb for­radás a hegyvonulat, egy má­sik a vízesés. Kertész az erede­ti szakmája, persze, hogy ért a fák nyelvén. A Dráva menti Körzeti Közok­tatási Intézmény 2011/12. évi szakmai tevékenységét értékel­ték a Barcsi Többcélú Kistérsé­gi Társulási Tanács polgármes­terei. Elhangzott: a Dráva men­te intézményegységeiben ösz- szesen 610 gyermek, ebből 166 óvodás és 444 általános isko­lás ellátása valósult meg negy­ven tanulócsoportban, 59 teljes- Amikor egy munkám elké­szül, már a következőre gondo­lok. Ezt soha nem lehet abba­hagyni. Az utat Juhász Ferenc gondolatai mutatják számom­ra: „A világ tele volt képíró-asz- szonyokkal és faragó-enberek- kel, népballadákkal, dalokkal, teremtés- és halálmítoszokkal és népmesékkel. Vigyázzunk, hogy ki ne haljanak az ének­lő népek, a mítosz-alkotó né­pek, a képíró-asszonyok és fa­ragó-emberek, mert az ember hal ki velük.” munkaidős pedagógus, három óraadó és 29 egyéb munkakör­ben dolgozó segítségével. Az intézmény gyermeklét­számában azonban folyama­tos csökkenés tapasztalható, de az elmúlt négy évben végig a hat-hétszáz között mozgott a diákok száma. A szakemberek szerint különösen aggasztó, hogy az összlétszám csökkené­Epületfelújítás: közösségi házat építettek a papiakból Niklán közösségi ház Újraszentelték a niklai plébániát, amely koráb­ban papiakként szolgált, ezen­túl katolikus közösségi ház­ként működik. A szentmisén Balsai Tamás plébános azzal köszönte meg mindenki mun­káját, hogy a legapróbbnak tű­nő tett is fontos volt a terv meg­valósításában. A felújítást az adakozások mellett a Közigaz­gatási és Igazságügyi Minisz­térium Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsola­tok Államtitkárságának négy­millió forintos vissza nem térí­tendő támogatása segítette. szászfalvi LÁszLöleköszönő államtitkár az avatáson arról beszélte a helyi közösség Fülöp- né Kesztyűs Ágota polgármes­ter vezetésével elhatározta, vé­get vet az áldatlan állapotnak, a régi egyházi épületet a közös­ség szolgálatába állítja.- nem csak azt kell nézni, hogy megújult egy épület, ha­nem lelki szemeinkkel ennek szellemi, erkölcsi tartalmát, ér­tékét is látni kell. A megújuló erkölcsi és lelki értékeken le­het új gazdaságot, mezőgazda­ságot, vidéket építeni - mond­ta, és az ünnepségen elhang­zott Reményik Sándor: A temp­lom és az iskola című versé­hez kapcsolódva arra is kitért: a niklai közösség ökomeni- kus módon újraépítette a temp­lom és az iskola gondolatát. Jó együttműködésben a baptista gyülekezettel megmentette az iskoláját. A katolikus templom­mal, a közösségi házzá alakí­tott plébániával szintén csatla­kozik a helyi közösség megerő­sítéséhez. ■ Vidgmond E. se ellenére a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos, vala­mint a beilleszkedési, tanulási és magatartásbeli problémák­kal küzdő tanulók száma nem csökken, s ez nyilván azt jelen­ti, hogy ezeknek a tanulóknak a százalékos aránya egyre na­gyobb, ami jól mutatja a csalá­di és szociális háttér romlását a térségben. ■ Jeki G. Első helyen a szőkedencsi önkéntes tűzoltócsapat Egyre kevesebb a kisiskolás dél-somogy Romlik a gyerekek családi és szociális háttere A lopások és a betörések ellen emeltek szót Holládon zbiztonság Lakossági fórumot tartott a Jobbik megyei szervezete, hogy segítse vi r , i* • 11' r\ Ezúttal Holládra, lakossági fó­rumra és felvonulásra hívták a Jobbikot. Mint Tordai Judit hol- ládi önkormányzati képviselő a fórum előtt megfogalmazta: a közbiztonságra szeretnék fel­hívni a figyelmet, tenni a lopá­sok, betörések ellen. Szerinte a falunak is jobban össze kellene fognia, vagy más önkormány­zatok példájára szorgalmazni a kamerarendszer kiépítését. Ezt Kesztyűs Attila, a Jobbik megyei elnöke is megerősítet­te, arra a bujkáló holládi férfira utalva, aki a böhönyei 80 éves idős asszonyt társával kirabol­ta, információi szerint a szom­szédos, bekamerázott települé­sen fogták el.- Azért jöttünk Holládra, hogy a bűncselekmények ellen felszólaljunk, a hangunkat hal­lassuk, ráirányítsuk a döntés­hozók, az emberek figyelmét azokra a gócpontokra a megyé­ben, ahol a betörések, rablások mellett már nem lehet elmen­ni - mondta kérdésünkre a me­gyei elnök. - A biztonságos So- mogyért demonstráltunk már Böhönyén, legutóbb Nemesvi- den voltunk, és Nemesdédről is megkerestek bennünket. Nem az a lényeg, hogy mindenhol fel­vonuljunk, hanem, hogy a ható­ságok, a helyi emberek meg­mozduljanak, megoldást talál­junk. Például, a kamerák mel­lett minden ilyen kistelepülés­Lakossági fórumra és felvonulásra érkezett Holládra a Jobbik re, ha nem is körzeti megbízotti csoport, de körzeti megbízott le­gyen, akit az önkormányzatok szolgálati lakással segíthetnek. Erre ígéretet is kaptunk. Kesztyűs hozzátette azt is: nem céljuk a gyűlöletkeltés, azt akarják, hogy mindenki bizton­ságban legyen, a romák is, akik becsületes munkából élnek. Azokkal van gond, akik nem akarnak a társadalmi normák szerint élni, bűnöznek és sem­mi nem számít nekik, semmit nem tisztelnek. Kiemelte: a te­lepüléseken lakóknak is fel kell lépniük a biztonságukért.- Elmegyünk demonstrál­ni, azután négy-öt napig „rend” van a településen, de mi mesz­sziről jött emberek vagyunk, a falusiak viszont ott maradnak. Kellenek olyan helyiek, akik mögénk állnak, akik megszólít­ják az embereket, hogy mit te­hetnek a nyugalmukért - hang­súlyozta az elnök.-Fontos számunkra az is, hogy megtaláljuk azokat a kap­csolatokat bármely hatóság vagy szervezet képviselőjével, akikkel tenni tudunk a prob­lémák ellen. Várunk minden olyan roma vezetőt is, aki haj­landó velünk beszélni és nem úgy tekint ránk, mint a megve- szekedettekre, hanem partner­séget vállal abban, hogy meg­oldást keressünk - zárta mon­dandóját. ■ Vigmond Erika

Next

/
Thumbnails
Contents