Somogyi Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
2012-06-23 / 146. szám
6 GAZDASAG 2012. JUNIUS 23., SZOMBAT A BUX index 2012. június 22-én 17 6001 Nyitóérték:! .....■■...... ,, rnn 17 401 Záróértéle 75°°/V*I.............. 17 233 17 300 17200 W 100 Előző napi 17000 záróérték: (Változás: -1,49% I 17493 ------------------16 900. 4-----------------------po */ 09.00 11.00 13.00 15.00 17.00 ' FORRÁS: BÉT Nyertesek Rétien* Utolsó ár Változás Millió BMzwny (Ftl (%) Ft CIG Pannónia 305______3.04_______9_ FH |_____________509 0.39 6 Eg is___________14520 0.13 168 ESt Media 40 0,00 5 Vesztesek_________________ □. ..wnv Utolsó ár Változás Millió Részvény (Ft) (%) Ft Danubius________2400 -6.25______8 EStar__________1638 -5,31 17 TV K____________1825 -4.69 2 OT P____________3535 -4.12 8811 AN Y_____________413 -1.66 1 Mte tekom________451 -0.87 313 FO RRÁS: BÉT A BUX index az elmúlt napokban 18000 17806 17800 17 600 V \ 1740° !7256>/l7552 17493 17 200 F 17 000 / § 16800 16852 16 600_____________________ P« ^06.14 06.15 06.18 06.19 06.20 06.21 FORRÁS: BÉT [ BÉT-áruszekció (forint/tonna, 06.22.) Új elszámolás ár Malmi búza 2012. aug. 53500 Takarmánybúza 2012. aug. 51000 Takarmánykukorica 2012. júl. 51700 Olajnaptaforgó_________2012. Okt. 118000 Repce______________2012. aug. 132000 FO RRÁS: BUDAPEST] ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2012. június 22-én: f /rí 287,81 VTl________________0,21 Ft >; $/fT ü 2iCHF/Ft____gS f /C *.2532 V_V -0,004 ÜSD Valutaárfolyamok (forint/euró, 06.22.) ____________________VÉTELI ELADÁSI BU DAPEST BANK 280,08 297,40 CIB BANK _ 276,66 299,72 CITIBANK 275,80 298,78 ERSTE BANK 280,08 296,22 FHB BANK_____________279,45 296,15 K&H B ANK 278,79 294,85 MKBBANK 279,82 294,18 OTP BANK 280,02 294,38 RAIFFEISEN BANK 281,46 294,12 A városokon csattan az ostor jövőkép Normatíva helyett a feladatokat fogja finanszírozni az állam Önkormányzatok támogatása (2013, terv, milliárd forint) általános támogatás HMMM12, oktatásügyre szociális célokra kulturális feladatokra fl| 29,5 központosított előirányzatok ■ 34,9 kiegészítő támogatás HH 85,6 vis maior-keret 18,0 Központosított előirányzatok (milliárdforint) .... 2012 2013 közműfejlesztés 1,35 1, víz- és csatornahálózat 4,50 4, helyi szervezési intézkedések an többletkiadásai “’8U EU-pályázatok 12,60 13, fejlesztések 5(50 3, könyvtárak, múzeumok 0,52 0, VG-GRAFIKA FORRÁS: PARLAÍ Jövőre átveszi az állam az iskolákat, de az infrastruktúráért a városok lesznek a felelősök. Bonyolult matematika Közel 500 milliárddal csökken az önkormányzatoknak juttatott állami támogatás jövőre, ám sokkal csökkennek feladataik is. A kormány állítja: annyit vesznek el a településektől, amennyivel kevesebb feladatuk lesz. Az önkormányzatok szerint ennél jóval rosszabb a helyzet. Sztojcsev Iván Több mint 1100 milliárd forint idén, alig 650 milliárd jövőre - első ránézésre is rendkívül súlyos az a megszorítás, amit az önkormányzatok számára hoz a 2013-as költségvetési javaslat. A kormány szerint ez csupán annyit jelent, hogy ameny- nyi feladatot átvett az állam az önkormányzatoktól, annyival kevesebb pénzt is adnak nekik. Ám ez a magyarázat csak részben igaz. Az egészségügy már 2012-től elkezdett átkerülni az államhoz, ez most tovább folytatódik, az oktatásban pedig 2013 lesz a nagy váltás éve. Az iskolák működtetésével nagy teher kerül le az önkormányzatok válláról, ez látszik is a költségvetés számaiban. A tanárok bérét valóban az államnak kell fizetnie ezek után, ám az infrastruktúráért már a városok lesznek a felelősök. Azaz hiába mondják, hogy az iskolaátvétellel sokat segít az állam, ez egyértelműen csak azokon a helyeken jelenthető ki, ahol az önkormányzat annyira szegény, hogy a tanárok fizetését is alig tudnák kigazdálkodni... Szintén sokat jelenthetett volna az okmányirodák állami átvétele is. Egy bevételt nem termelő feladatkörről van szó (a legtöbb okmányért csak az előállítási díjat vagy még any- nyit sem kell fizetni), ellenben a dolgozóknak fizetni kell, az épületeket fenn kell tartani, általában nem is olcsón. Az első terv szerint ezek most a járásokhoz kerültek volna át, így erre sem kellene költeniük krízis megseivi varhato, legalábbis önkormányzati szinten, persze csak ha a mostani helyzetet nem tekintjük kritikusnak mára változtatások előtt - sokan már ezt is akként jellemzik. Az önkormányzatok ugyanis a korábbinál szélesebb jogkört kapnak arra, hogy helyi adókat vessenek ki. Igaz, ezt csak ott lehet megtena városoknak. Csakhogy egy újabb módosítás szerint az ingatlan marad az önkormányzatoké, melyek kötelesek lesznek ingyenes használatot biztosítani a járási hivatalnak. Komoly változás: ezentúl a segélyek közül sokat államilag osztanak ki, csak az olyan szociális támogatásokat kell a városoknak fizetniük, amelyek nem alanyi jogon járnak, hanem van mérlegelési lehetőség. Sok feladat tehát elkerül a városoktól, ám többnél ezek közül csak a dolgozók bérköltségétől szabadulnak meg, az infrastruktúra fenntartásától nem. Ha igaz lenne, amit a kormány állít a támogatás ezzel arányos csökkentéséről, akkor településenként átlagosan a kiadások mintegy 40 százalékát tennék ni, ahol van még miből elvenni, és valószínűleg másfél évvel a választás előtt nem sok polgármester fog örülni egy ilyen kényszernek. Ez is az egyik fontos oka lehet annak, hogy még a nyári szünet előtt elfogadtatnák a büdzsé fő számait: 75 parlamenti polgár- mestert kell meggyőzni, hogy ne puhítsák fel a tervet. ki az államhoz átkerülő kiadások. Ez viszont csupán a legszegényebb településeken van így. Az önkormányzati törvény változása miatt szinte lehetetlen pontosan egymás mellé állítani az idei büdzsé számait a jövő éviével: a települések finanszírozása alapjaiban változik meg, eddig normatívákat utalt nekik az állam, ezek után feladatfinanszírozás következik. Vagyis amíg most még viszonylag szabadabban bánhatnak a települések a rájuk bízott állami pénzzel, jövőre már szigorúan meghatározott feladatokra kapnak támogatást az államtól. De egyéb helyi bevételek is csökkenni fognak. Az szja-nak idén még a 8 százalékát a települések kapták meg, ami mintegy 113 milliárdot jelenthet számukra. Ám 2013-ban ez a tétel teljes egészében átkerül az államhoz. A gépjárműadót eddig az önkormányzatok kapták meg, ezután csak a 40 százalékát tarthatják meg, becslés szerint mintegy 45 milliárddal lehet így kevesebb. Az illeték- bevételeket is teljes egészében magához irányítja az állam, ám ezt valószínűleg nem is fogják támadni, mivel az iratok kiadását finanszírozzák belőle, ami most már állami feladat lesz. JÓ TANÁCS Selejtet vettem, nem adják vissza a pénzt FOGYASZTÓI JOGOK Olvasónk márkás női cipőt vásárolt, melynek egy hét múlva kitört a sarka. Az üzlet elküldte a terméket bevizsgáltatni, de az eladó előre kijelentette: a cipő árát semmiképpen nem adják vissza. az üzlet fogyasztóvédelmi jogszabályt sért, ha nem adja vissza pénzt, ameny- nyiben a bevizsgálás során megállapítják, a cipő gyári hibás, és nincsen a boltnak ugyanolyan terméke, továbbá ha ezután a vásárló visszakéri a lábbeli árát. Ezt a Nemzeti Fogyasztó- védelmi Hatóság (NFH) Közép-magyarországi Regionális Felügyelőségén mondták el. Olvasónkat tehát a fogyasztóvédelmi ügyfélszolgálaton, melyet tanácsért keresett fel, jól tájékoztatták. az üzlet válasza, a „ha mindenki visszakérné a pénzt, akkor becsukhatna a bolt”, elfogadhatatlan. Nyilvánvalóan „próbálkoznak”, de olvasónk higgadtan ragaszkodjon szavatossághoz való jogához. Ha a minőségvizsgálat megállapítja a gyári hibát, akkor a kereskedőnek vagy adnia kell egy ugyanolyan, jó cipőt, vagy ha ilyen nincs, vissza kell szolgáltatnia a pénzt. Olvasónknak felajánlották a „levásárlást”. Ez megegyezés alapján járható út, de olvasónknak nem kell elfogadnia, ha nem akar élni vele, és inkább a pénzt kéri. ha megérkezik a bevizsgálás eredménye, és kiderül, hogy a cipő minőségi hibás, először forduljon a hölgy az üzlet vezetőjéhez. Ha nem tud vele zöld ágra vergődni, meg lehet keresni a panasszal a lakóhely szerint illetékes békéltető testületet. Az ő eljárásuk díjtalan, és általában sikerrel közvetítenek a fogyasztó és a kereskedő között. ■ Rados Virág Kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu A tartós jo idő es az uj termekek segítettek a kilábalást FORDULAT Újra növekszik a piac: többet iszunk hazai gyártású sörökből - Folytatják a „Minden doboz visszajár” kampányt Az ásványvíz- és a jégkrém- piac mellett a sörpiac szereplői is azért drukkolnak mostanában, hogy a kánikula tartós maradjon. Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója elmondta, sörből a szokásos napi forgalom kétszeresét értékesítik, ez utóbbihoz a labdarú- gó-Európa-bajnokság is hozzájárul. A Tesco szerint sörből 15 százalékkal több fogyott az utóbbi napokban. A hazai sörpiac 2006 óta tartó lejtmenete megfordulni látszik: tavaly 3,8 százalékkal bővült az értékesítés. A Magyar Sörgyártók Szövetsége a kedvező időjárással, az innovatív új termékek és megoldások bevezetésével, és a tavalyi főszezonban racionális mértékű jövedékiadó-teherrel magyarázza a jó teljesítményt. A sörgyártók sikeresen alkalmazkodtak a válság miatt megváltozott piaci környezethez és az átalakuló hazai sörfogyasztási szokásokhoz. Ez utóbbira példa, hogy a közép- és alsó kategóriás sörökből már több fogyott. „A szövetség három tagvállalata - a Borsodi Sörgyár, a Dre- her Sörgyárak, valamint a Heinéken - összesen 6,383 millió hektoliter sört értékesített. Ezek a cégek a magyar sörpiac több mint 90 százalékát képviselik” - mondta Csíkné Kovács Klára, Hódít a közép- és az alsó kategória a sörösök elnöke. Hozzátette: egyelőre kár arról álmodozni, hogy visszajön a válság előtti állapot. Beszélt arról is, hogy a szakmai szervezet tagvállalatai a múlt évben mintegy 61 milliárd forint adót fizettek be az államkasszába. A szövetség adatai szerint a teljes adóbefizetés 56 százalékát a jövedéki adó tette ki. Emellett a sörgyárak 19 milliárd forint áfát, 1,5 milliárd forint környezetvédelmi termékdíjat és 3,8 milliárd forint bérjellegű járulékot és adót juttattak a magyar költségvetésbe. Az elnök megjegyezte, közvetlenül a gyártóknál több mint 1700 ember dolgozik, közvetve pedig a sörgyártás mintegy 26300 munkahelyet jelent a magyar gazdaságban. „Tavaly az értékesítés 98 százaléka saját termelésből származott, így a hazai sör- fogyasztásban az import szerepe elhanyagolható volt” - fogalmazott az elnök. A belföldi alkoholmentes sör értékesítése 2010-hez képest nőtt, de az elmúlt 5 évhez viszonyítva még mindig alacsonyabb szintet mutat. A szövetség tovább folytatta a 2010-ben megkezdett „Minden doboz visszajár” alu- míniumdoboz-visszagyűjtő rendszer kiépítését: tavaly több mint 100 millió dobozt gyűjtöttek vissza a fogyasztóktól. Végül egy figyelemre méltó hír: az A sörgyárak értékesítése (hektoliter) ______2010 2011 2010/2011(%) Be lföldi 5668 5883________3,8 Ex port 374 506_________353________ FO RRÁS: MSSZ észak-amerikai Molson Coors sörgyártó lezárta a StarBev csoport felvásárlását 2,65 milliárd euró értékben. A Molson Coors Central Europe közel 4100 főt foglalkoztat, kilenc sörgyárat működtet, piacvezető márkáit Csehországban, Szerbiában, Horvátországban, Romániában, Bulgáriában, Magyarországon, Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában és Szlovákiában forgalmazza. ■ V. M. i i Szélesebb jogkör helyi adók kivetésére
