Somogyi Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
2012-06-23 / 146. szám
2012. JÚNIUS 23., SZOMBAT GAZDASAG 7 Sok a vagyon a zsebben és a pámadhában felmérés Többet tud a magyar lakosság a pénz természetéről, mégis rosszul kezeli megtakarításait A magyarok „fejben” tisztában vannak azzal, hogyan kellene kezelni a pénzügyeket, a gyakorlat ezt nem tükrözi Átlag felettiek a magyar lakosság pénzügyi ismeretei, ez azonban nem tükröződik a pénzügyi magatartásunkban - derül ki egy friss nemzetközi felmérésből. A megkérdezettek több mint felének nincs megtakarítása, és akiknek van, azok zömmel készpénzben, vagy folyószámlán tartják. Sokan szinte a véletlenre bízzák, melyik pénzügyi szolgáltatást veszik igénybe. Giczilózsef Nagyon rosszul kezeli a magyar lakosság a pénzét, annak ellenére, hogy átlag felettiek a pénzügyi ismeretei. Ez derül ki egy friss nemzetközi felmérésből, melyet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) végzett a Magyar Nemzeti Bank támogatásával. A kutatást négy kontinens 14 országában végezték. Magyarországon a megkérdezettek 86 százaléka tudta, hogy a magasabb hozamú befektetések kockázata is magasabb szokott lenni; és 80 százalékuk tudott arról, hogy a jövőbeli pénz várhatóan kevesebbet ér. Ugyanakkor a válaszadók kevesebb mint 61 százaléka tudott arról, hogy a többféle részvény vásárlásával csökkenthető a befektetés kockázata. Szintén 61 százalékuk értett a kamat- számításhoz és 45 százalékuk a kamatos kamatszámításhoz. Ez magyarázata lehet a pénzügyi termékválasztással kapcsolatos óvatos, esetenként bizalmatlan magatartásnak. A magyarországinál is súlyosabb ismerethiányt mutatott ki a felmérés más országokban. A megkérdezettek legalább 30 százaléka nem tudott a pénzügyi ismereteket vizsgáló 8 egyszerű kérdésből legalább 6-ra helyes választ adni. Nagyon magas volt azok aránya, akik nem tudták kiszámítani a lekötött betét egy évre jutó kamatát, majd ötéves időszakra kiszámolni a kamatos kamatot. Albániában és Peruban ötödé sem volt képes helyesen megválaszolni ezt a két < részből álló kérdést. Norvégia 1 kivételével minden országban f legalább a lakosság fele nem £ tudta meghatározni a kamatos kamat hatását. Aggasztóan kevesen vannak tudatában a befektetések több eszközkategória közötti megosztásából származó kockázatcsökkentés jelentőségével: a válaszadók legalább egyharmada, sőt egyes országokban több mint a fele nem tudta megválaszolni ezt a kérdést. Az átlagosnál is jobb ismeret azonban nem tükröződik a magyar lakosság pénzügyi magatartásában. Nálunk a megkérdezetteknek csak harmada készít családi költségvetést, míg például Malajziában háromnegyedük. A kutatási eredmények alapján a hazai felnőtt lakosság 52 százalékának nincs semmilyen megtakarítása. A takarékoskodók közül pedig minden második nagyon passzívan kezeli félretett pénzét: a teljes minta 9 százaléka lakásban, vagy magánál, 3 százaléka családjánál, 9 százaléka számlán tartja. A megtakarítási és befektetési termékek aktív választása csak a válaszadók szűk negyedére jellemző. A pénzügyi döntésekkel kapcsolatos passzivitást mutatja, hogy a választáskor a magyar válaszadók alig fele hasonlítja össze az egyes pénzügyi terméket kínáló szolgáltatók ajánlatait. A megkérdezettek 36 százaléka semmilyen előzetes összevetést sem végez, 12 százalékuk csak egy szolgáltató termékeit vizsgálja meg és csak 37 százalékuk veti össze több szolgáltató kínálatát. A kedvező hozzáállás sem segít nekünk A felmérés vizsgálta a válaszadók pénzhez és megtakarításhoz való érzelmi viszonyulását is. Ha valaki negatívan viszonyul a jövője érdekében történő megtakarításokhoz, akkor kisebb a valószínűsége, hogy hajlandó tenni ennek érdekében. Ugyanígy, ha a rövid távú szükségleteket helyezi előtérbe a hosszú távú biztonsággal szemben, akkor nem valószínű, hogy vésztartalékcélú megtakarításai vagy hosszú távú pénzügyi tervei lesznek a kutatás kérdései alapján Örményországban a válaszadók 8 százalékát és Lengyelországban 19 százalékát tölti el elégedettséggel a megtakarítás. Ezzel szemben a peruiak 64 százaléka, az albánok 61 százaléka, a magyarok 56 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elégedettséget érez, ha megtakarít. az albánok és peruiak bizonyultak a válaszok tanúsága szerint a legkonzervatívabbnak is pénzügyeikben, a válaszadók 45 százaléka nem értett egyet azzal, hogy a pénz azért van, hogy elköltsük Ezzel szemben csupán az örmények 2 százaléka és a lengyelek 12 százaléka nem értett egyet ezzel az állítással. Siker: Brüsszel feloldotta a kohéziós alapok zárlatát ahogy már Jose Manuel Barro- so európai bizottsági elnök legutóbbi javaslata szerint várható volt, az uniós pénzügyminiszteri testület, az Ecofin tegnap visszavonta a Magyarországnak járó, közel 500 millió eu- rós támogatás felfüggesztéséről szóló márciusi határozatot. A döntést minden tagállam támogatta. A tanács még március 13-án döntött a kohéziós források mintegy harmadának januártól történő zárolásáról, miután Budapest elmulasztott eleget tenni az Ecofin 2009-es ajánlásainak. Ezek az államháztartási hiány strukturális, tehát nem egyszeri pénzügytechnikai megoldásokkal fenntartható kiigazítását írták elő 2011 végéig. A Bruxinfo azt írta tegnap: a budapesti kormány által nemrégiben beadott konvergenciajelentés meggyőzte a brüsszeli bizottságot a hiány referenciaérték alatti szintjének eléréséről, ennek alapján javasolták a támogatások felfüggesztéséről szóló határozat visszavonását. A magyar kormány most már azt ígérte, hogy nem egyszeri tételekkel operálva hajt végre strukturális kiigazítást a hiánycsökkentésben. Több internetes hirportál is emlékeztet: a 2013-as költségvetés 2020 milliárd forintnyi uniós támogatás magyar gazdaságba kerülésével számol. Az uniós tagdíj 283 milliárd forint körüli, ám a nettó haszon még így is bő 1737 milliárd forintra rúg. (A tagdíj a forint gyengülése miatt nőtt, az elmúlt időszakban évente 220-250 milliárd forintot fizetett Magyarország.) A több mint 2000 milliárd forint uniós támogatásból 464 milliárdra rúgnak a mezőgazdasági támogatások. A hazai kifizetéssel együtt a magyar mezőgazda- sági vállalkozások támogatására 2013-ra összesen 488,7 milliárd forint jut az uniós és a magyar adófizetők pénzéből. A fennmaradó pénzekből a legtöbb közútfejlesztésekre juthat: a program erre csak 2013-ban 329,8 milliárd forintnyi beruházásra szán pénzt. Ebből a költségvetés egyedül az MO-s évek óta folyó bővítését említi meg. Ennek keretében épülhet meg az új MO-s déli hídjának új része is, és az M7-M5 közötti új szakasz. A gazdasági operatív program kiemelt céljai között szerepel az innováció és a kutatás-fejlesztés támogatása, és a kkv-szektor támogatása. Utóbbit szolgálják a szintén uniós forrásokból megvalósított Új Széchenyi Hitelprogram, a vi- szontgarancia-program, amely 80 százalékos mértékben garantálja a kkv-knak nyújtott hiteleket. Amit jövőre nem sikerül lehívnia Magyarországnak az uniós kohéziós pénzekből, az örökre elvész, mert új költségvetési fejezet kezdődik majd az EU-ban. ■ ■ A 2013-as büdzsé több mint kétezermilliád forint uniós pénzzel számol. HIRDETÉS Készüljön a nyárra a megyei napilappal! Maradjon előfizetőnk júliusban is! 1 ' /1 yy f \\ Keresse minden nap ajánlatainkat! További részletek a hirdetésekben. 2013as büdzsé: az ASZ és az NGM pengeváltása A jövő évi költségvetési tervezés megalapozottságáról a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) visszautasítja az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kritikai észrevételeit. Az NGM leszögezi: a tervezés körültekintően, a statikus és dinamikus hatásokat egyaránt figyelembe véve történt. Az ÁSZ a jövő évi költségjavaslattal kapcsolatban kifogásolta, hogy az egyeztetések rövid határideje hiányossá tette a tervezés alátámasztottságát. Az NGM hangsúlyozza: részletesen bemutatták az ÁSZ-nak a bevételek 2011. évi tényadatát, a 2012. évi várható bázist és a 2013. évi előirányzatot megalapozó számításokat és indoklásokat. Mivel idén a 2013. évi költségvetés tervezése már május-júniusban történik, így 2012-re rövidebb időszak tényadata állt rendelkezésre. Azoknál az új adónemeknél, amelyeket az Országgyűlés még nem fogadott el - pénzügyi tranzakciós illeték, biztosítási adó - a számításokat az NGM a már benyújtott törvényjavaslatban foglaltak alapján, a jelenlegi legjobb elérhető információk alapján végezte el - írják. A tervezés a makrogazdasági pályából kiindulva, az egyes adójogszabályok változására figyelemmel készült. Az ÁSZ azonban az ellenőrzés során több olyan adatot is kért a minisztériumtól, amelyek a kért bontásban nem állnak rendelkezésre (nem léteznek) - hívja fel a figyelmet a szaktárca. ■ A lakosság pénzügyi vagyona (évek végén, milliárd forint) 2006 HHHHHHHHEES3 2007 ■■■■■■■■HlSl 2008 ÍJ 2009 2010 2011 2012 QSsaBiinHBÍiEliliEl Pénzügyi vagyon megoszlása (lakossági, 2012. márc. végén, milliárd forint) Tulajdonosi követelés ■■■■■9 Készpénz HMI2330 Befe ktetési jegy BH 2148 Kötvény ■■ 1775 Életbiztosítás ■■ 1608 Nyugdíjpénztár H1149 Biztosítási díjtartalék BÍ936 Tőzsdei részvény 1366 Hitel 1264 Egyéb H936 l'OBRÁS: MNB
