Somogyi Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

2012-05-15 / 113. szám

2012. MÁJUS 15., KEDD 5 MEGYEI KÖRKÉP Utolsó vacsora Nagyábrádon. Sarkadi Kiss János,Szvath Tamás, Grisnik Petra, Némedi Árpád, Nyári Szilvia, Kelemen József, Varga Zsuzsa, Kalmár Tamás, Kaszás Gergő és Csonka Ibolya Nagyábrándi vég élő-egyenesben budi hali Érvényes kérdések a Finitóban, ahol az utolsó szónak is oka-joga van Mindent elsöprő komédia a Finito, és ez egy budi­val a centrális erőtérben kimondottan veszélyes. A néző humorérzéke belera­gadhat a budiközpontú­ságba. A Finito szerencsé­re elemeli magát onnan. Balassa Tamás A kaposvári Finitóról érdemes beszélni, mert van róla mit. Úgy a darabról, ami Tasnádi Istvánt dicséri, számos kaposvári sike­res bemutatóval a háta mögött, és úgy az előadásról, amit nem szabad otthagyni a szünetben. Tudom, szabad ország, szabad szombat, de szünetben otthagy­ni egy előadást egyszerűen nem éri meg: hol van az a hely Ma­gyarországon, a család várhat ennyit, ami többet ígérhet más­fél óra színháznál. Ugye. Sose tudjuk meg máskülönben, mit veszítettünk. Különösen ezek­ben az átmeneti időkben, ami­kor még a kudarcra sincs garan­cia, nemhogy a sikerre. Megtip­pelni, hogy Göttínger Pál, a tár­sulat fiatal rendezője mire megy a csikys bemutatóval, leheteüen. Egy látszólag nem idetartozó ki­térőt is hadd tegyék, meg egy kérdőjelet: miért nem lehet kö­zölni mostanság a színlapokon, hogy a társulat hány részben ját­szik egy előadást? Egy fogyasztó- védelmi ellenőrzés, és kész a baj. A Finitónak (Magyar Zombi) úgy időben, mint tartalomban vaskosabb része a második fel­vonás. (Az első rész egyórás, a második úgy másfél.) Az erede­ti előadás zalaegerszegi bemu­tatójának a kritikáját Koltai Ta­más kezdi úgy, hogy habár a műsorfüzet nem ír erről, Nyikolaj Erdmann Az öngyilkos című színműve adta a Tasnádi- komédia alapötletét. Talán nem erre reakció, de a Bárka-mű­hely szerkesztette műsorfüzet tartalmazza ezt a „közlemény­ként érkezett” pikírt utalást: „A szerző (T. I.) szívesen kijelenti, hogy az alapötletet Nyikolaj Erdmantól lopta.” Amíg a mű­sorfüzetben idáig eljutunk a szünetben, addig az egykori Ascher-rendezés legjobb részei mind előtolulnak. Koltai Róbert Podszekalnyikovként egyik leg­erősebb alakítását hozta (a tra­gikomédia és a műburleszk alig létező határán egyensúlyozva, s az életunt szovjet kispolgár elé járuló haszonlesők mindegyike kellemes emlék 1988-ból. Göttínger Finitója ezt a haj­szál határt, vékony csapást kí­nosan keresi mindvégig, és ak­kor találja meg, ha a színész megmutatja neki az utat. Tasnádi cselekménye ugyanis önállóságra sarkall, sokáig egy­személyes melodrámák fűzére. Ami egy hétköznapi válság- helyzetből indul: Blondin Gás­pár negyvennégy éves nagyáb- | rándi munkanélküli megunja a E tehetetlenséget, és bemenekül | a klotyóba lelki életre vágyó | párja elől. Az öngyilkossággal 8 fenyegetőző exhentesben ha­mar meglátja az üzletet a köz- igazgatás, a popszakma és az irodalomtudomány, és mind a maga javára fordítaná a végső elhatározást. Ez olybá tűnőén groteszk, hogy nem is lehet ko­molyan venni, s a felszínesség­gel fenyegető bohókássága csak kellő mélységek mellett elvisel­hető. Tasnádi rímekbe szedett nyelvezete dupla vagy semmit játszik, és olykor el is nehezül tőle az előadás. Kelemen József Blondinje (exhentesnek túl finom ember, feldolgozóipari üzemvezetőnél fizikaibbnak nem hihetem) az első részben elszenvedi a tör­ténteket. A főszereplést passzív halni vágyással kell megokol­nia, ami nem könnyű munka. Kelemen lendületessége-tuda- tossága csak a második részben kezd magára találni, amikor ki­élvezi a kegyeit keresők fölött szerzett hirtelenmagasságokat, micsoda kár, hogy életét a halál­híre értékelte föl. Varga Zsuzsa alakítása pontosan leköveti a férj bizonytalan útkeresését, ne­héz eldönteni, dráma vagy ko­média érlelődik-e a végére. Szándékosan nyitott kérdés, de nehéz vele elboldogulni. Csak a Finito nagy találmányának, Szikszai Rémusz Pál médiasze­mélyiségének nem: brutálisan hibátlan alakítás az övé (a kö­zépső képen balról). A legjob­ban megírt figura a kivagyi mé­diacápáé, aki hatalmas pénzt ígér az öngyilkosság élő közve­títéséért. A nagy médiahatás­ban nagyon helyesen, megkap­ja a magáét a kortársközönség is, hiszen a Pálokból az össznemzeti lájkok csinálnak médiacelebritást. Lenyűgöző Nyári Szüvia Tigris Nikije: min­dig is ilyennek képzelhettük a CD-promóciós címlapdíva-tech- nikákat. Kiváló Grisnik Petra is naplóriporterként, a ragályos hangsúlyozási betegséget adja vissza bámulatosan. Nem csa­lódtunk Sarkadi Kiss János köz­ségi polgármesterében sem, akit az elszaladt hiány űz, Némedi Árpád túsztárgyalójá­ban, aki nagyon kitalálta fizi­miskáját. Kaszás Gergő gyári- maníros költője olykor majd' át­lendül önmagába. A Finito érvényes gyakorlat, érvényes hatalom- és társada­lomtükör, mely egyrészt cáfolja, hogy a politikának érdemes vol­na kilóra megvennie a színhá­zakat, másrészt a Hivatalos Úr (Nyári Oszkár) isteni beavatko­zása nyomán még a kaposvári színházfelújítást is forszíroz­zák. Majdnem kataszrofális giccs a vége, aztán mégsem. Egyetlen szó a különbség. Egy szó színház. Az utolsó szó elve- hetetlen oka és joga. Barátok közt Rátóti Zoltán; sármőrt alakit a Csiky direktora A Barátok köztben tűnik föl ma, s néhány héten keresztül lesz a szappanopera epizodistája Rátóti Zoltán. A színész, a kaposvári Csiky Gergely Színház ügyveze­tő igazgatója egy vérbeli sármőr, Mátyás szerepében érkezik a Má­tyás király térre. Lehengerlő stí­lusától azonnal megdobban a Ró­zsa Kávéház pincérlányának, Kingának a szíve. A jelenlegi kaposvári színé­szek közül Csapó Virág szere­pelt elsőként, jelentős karaktert alakítva hosszú ideig a Barátok köztben. Már az első évad 1998- as forgatásakor ott volt Novák Éva fodrásznőként, és öt évig for­gatott a stábbal. Második gyer­mekét várta, amikor elköszönt a sorozattól. Jelenleg három lány édesanyja, kettő színházbeli pár­jától, Kocsis Páltól született, aki Illés Alexként 2008-2009 között szerepelt a szappanoperában. Akkor a történet szerint karakte­re Egerbe költözött, most a szí­nész az évad végén Miskolcra szerződik. Nyári Szilvia is jó ide­ig szerepelt a sorozatban, míg az egykori kaposváriak közül Már­ton Eszter, Tóth Richárd és Cseszárik László is kapott lehe­tőséget. A Barátok közt szereplő­válogatója Tombor Zsuzsa Ka­posvárról indult, csaknem két évtizedig volt rendezőasszisz­tens a Csikyben. ■ B. T. Ellopta az árut, sikkasztott a területi képviselő Jelentős értékre, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett sik­kasztás miatt emelt vádat a ka­posvári ügyészség egy 41 éves ka­posvári férfi ellen. A vádlott 2010. januárja és júniusa között terüle­ti képviselőként dolgozott két fő­városi kft. alkalmazottjaként, s ebben a minőségében többek kö­zött édesipari termékeket is for­galmazott Somogybán és Bara­nyában. Kisboltoknak is szállított árut, ám a kapott összegeket nem fi­zette be a forgalmazó számlájá­ra, hanem a közel 660 ezer forin­tot eltette. Emellett nagyjából 1,9 millió forintnyi árut is ellopott a cégtől. A vádhatóság börtönt kér a tárgyaláson. ■ A. V. Heti egy énekóra aranyat ért az év kórusa Negyedszer érdemelték ki ezt a címet Az Év kórusa címet a siófoki általános iskolások énekkara érdemelte ki Bizonyítottak a jövő erdészei Középrigócon Kerékpárutat hosszabbítanák a ságváriak Négy kilométernyi kerékpárút köti össze Siófokot Ságvárral, ha a két önkormányzat pályázata si­kerrel jár. A kétszázmillió forin­tos beruházáshoz nem kell ön­erőt biztosítaniuk a helyhatósá­goknak. Ötvenhárom érintett in­gatlan tulajdonosával egyezett meg Kecskés Gábor ságvári pol­gármester. A bringaútnak szánt területek megvásárlására a pályá­zati siker esetén kerül sor. Ságvár egyébként meghosszabbítja a le­endő kerékpárutat: a pályázat a településhatár után kétszázötven méteren át támogatja az építést, de a község önerőből áldoz há­rom és fél millió forintot egy to­vábbi százharminc méteres sza­kaszra. ■ F. I. A SIÓK siófoki Széchenyi István Általános Iskolájának kórusa ér­demelte ki a legmagasabb minő­sítést, az Év kórusa címet Kapos­váron az ifjúsági- és gyermekkó­rusok regionális seregszemléjén.- 1995 óta veszünk részt a mi­nősítőkön és most negyedszer lettünk az év kórusa - mondta lapunknak Kövecses Varga Lajosné karvezető. - Azért is ér­tékes számunkra, mert zeneta­gozatos gimnáziumokat, iskolá­kat utasítottunk ezzel magunk mögé a heti egy énekórákon, va­lamint énekkari foglalkozáso­kon felkészülve. Idén tizenhá­rom kórus mutatta be egyéb­ként a tudását. Szívesen ve­szünk részt a minősítőkön, mert visszajelzést kapunk a tekintet­ben, hogy jó irányba tartunk-e. A siófoki Széchenyi-kórus az Év kórusa címen felül arany mi­nősítést kapott, diplomával. Kö­vecses Varga Lajosné ebben a tanévben először válogathatott ifjú dalnokokat gyermekkarába a Széchenyi iskola új, kiliti telep­helyéről. Emlékezetes fellépé­sük volt a karácsonyi koncert a Ghymes együttessel. ■ F. I. Helyt álltak elméleti és gyakorla­ti terepen is a jövő erdészei a Barcs-Középrigócon rendezett Er­désztanulók Országos Szakmai Versenyén. Az öt középiskola ta­nulóinak nyolc versenyszámban kellett beszámolniuk ismereteik­ről, például egy-egy növény téli hajtását, levelét, termését, kár­okozóját, vagy éppen gombákat, vadnyomokat, erdei madár- és emlősfajokat kellett azonosítani­uk. Máté János a versenybizott­ság elnöke, a SEFAG Zrt. termelé­si vezérigazgató-helyettese el­mondta: hajszálnyi különbség volt csak az első néhány helye­zett diák között; szerencsére ez az eredmény is azt mutatja, hogy a magyarországi erdészek szak­mai képzése igen magas színvo­nalon zajlik. Az iskolák és a SEFAG Zrt. szakemberei úgy állították össze a versenyszámokat, hogy azok az erdészek mindennapjaiban megtalálható feladatok, teendők ismeretét mérjék fel. Ilyen tevé­kenység például a fakészlet- meghatározás: egy adott terüle­ten levő fák mennyiségét kellett kiszámítani köbméterben kife­jezve. A legtöbb egyéni díjat a soproni Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola diákjai gyűjtöt­ték. A somogyiaknak jövőre is hazai terepen lesz lehetőségük a bizonyításra: 2013-ban a Marcali melletti Szőcsénypusztán talál­koznak újra az iskolák. ■ Jeki G.

Next

/
Thumbnails
Contents