Somogyi Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-14 / 38. szám

2012. FEBRUÁR 14., KEDD 3 MEGYEI KÖRKÉP Délen jóval több az állástalan különbség Hiába a pénztelenség, nem kellett az olcsó tankönyv Csurgón Három kistérségünkben minden negyedik ember állástalan. Idén a tavalyi­nál több pénz juthat So­mogyba közfoglalkozta­tásra. Varga Andrea A 2011. decemberi zárónapon a Somogy megyei munkaügyi ki- rendeltségek nyilvántartásában összesen 24 291 álláskereső sze­repelt, a 2010. decemberi álla­pothoz képest 8,8 százalékkal kevesebb. Nem munkahelyből lett több, a kedvezőbb számok a közfoglalkoztatási programok­nak köszönhetők. A Somogy Megyei Kormány- hivatal Munkaügyi Központjá­tól megtudtuk: a Nemzetgazda­sági Minisztérium és a Belügy­minisztérium által indított programok által tavaly 3,2 mil­liárd forint jutott közfoglalkoz­tatásra Somogyba, s ez 13 742 ember számára teremtett mun­kalehetőséget. Idén a kistérségi Startmunka mintaprogram keretében 2,6 milliárd forint érkezhet me­gyénkbe, amely 3673 ember fog­lalkoztatásához járul hozzá. A mezőgazdasági projektek eseté­ben a döntés február végére vár­ható. Az országos közfoglalkoz­tatási program keretében meg­ítélt támogatás összege 1,5 milli­árd forint, ez 1242 ember foglal­koztatását biztosítja. Az orszá­gos közfoglalkoztatási progra­mok folyamatosan indulnak, je­lenleg a magánerdő-gazdálko- dók kérelmeit dolgozzák fel. Jó állapotú könyvekből válogathattak. A szervezők az érdeklődésben bíztak A kormányhivatal úgy tájé­koztatott: 2011 utolsó hónapjá­ban a nyilvántartott álláskere­sők Somogy megye gazdasági­lag aktív népességének 17,5 százalékát tették ki. Az átlag­szám mögött markáns területi különbségek húzódnak: a bar­csi, kadarkúti és csurgói kistér­ségben minden negyedik gaz­daságilag aktív személy nyil­vántartott álláskereső volt (25,4-25,8 százalékos mutatók­kal). A lengyeltóti, valamint a nagyatádi kistérségben is meg­haladta a 20 százalékot a nyil­vántartott álláskeresők gazda­ságilag aktív népességhez vi­Túladnának a helyezésen szívesen túladna a helye­zésén a csurgói kistérség, de évek óta nem tud: egyi­ke az ország legtöbb mun­kanélkülit regisztráló térsé­geinek. Ennek megfelelően rengeteg a hátrányos hely­zetű család, viszont éppen ezért érthetetlen, hogy sen­kit nem érdekelt a közel­múltban meghirdetett hasz- nálttankönyv-vásár. A SPORTCSARNOK és közös­ségi ház munkatársai két hónapja szervezték, azzal a céllal, hogy könnyítsenek a családok anyagi nehézsége­in, ne kelljen annyi pénzt adniuk a tankönyvekért. balogh erika ügyvezető el­mondta, hogy többen is el­hozták feleslegessé vált könyveiket, potom áron le­hetett volna ezekhez hoz­zájutni, de senkit nem ér­dekelt a kínált vásárlási lehetőség. A HELYIEK PASSZIVITÁSA egyéb rendezvényeken is megmutatkozik, de ezúttal magyarázat sincs rá. szonyított aránya, és a tabi (18,9 százalék), valamint marcali tér­ség (17,8 százalék) mutatója is magasabb volt a megyeinél. Ugyanakkor kedvezőbb a kép a fonyódi, kaposvári, a balaton- földvári, illetve a siófoki kistér­ségekben, ahol 12,1-17,2 száza­lékos a munkanélküliség. A magyar fiatalok foglalkoz­tatása terén napjainkban külö­nösen jelentős a lemaradás - ál­lapította meg a KSH tavaly év végén megjelent felmérése, amelyből kiderül: a 15-29 éves korosztály a munkaerőpiacon potenciális munkaerő-kínálatot jelentő népesség 27,8 százalé­kát teszi ki, és foglalkoztatási szintjük Európában az egyik legalacsonyabb. Míg 2000-ben a magyar fiatalok 15-24 éves korcsoportját az EU-27-nél mindössze 3,9 százalékponttal alacsonyabb foglalkoztatási rá­taérték jellemezte, addig 2010- re a különbség már 15,8 száza­lékpontra nőtt.- Éppen ezért kiemelt figyel­met fordítunk Somogybán a pá­lyaválasztás előtt álló fiatalok­kal, illetve a pályakezdő álláske­resőkkel való foglalkozásra - hallottuk a munkaügyi központ­tól. A Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT) például sokol­dalú információt nyújtó, öntájé­kozódó jellegű szolgáltatási for­ma, számítógépes tesztprogra­mok, foglalkozásokról szóló in­formációs mappák, szakmabe­mutató DVD filmek állnak az ér­deklődők rendelkezésére, emel­lett helyszínre vitt kiállításokkal igyekeznek utat mutatni a nyol­cadikosoknak és szüleiknek. Az érintettek nem árt ha tud­ják a jelentkezés finisében: me­gyénkben hegesztőből, kőmű­vesből, gépi forgácsolóból, gaz­dából, szerszámkészítőből, ács­ból, állványozóból, burkolóból, karosszérialakatosból, villany- szerelőből és elektronikai mű­szerészből van hiány. Fuvolistók rangadója. Hét­főn tartották az országos fu­volaverseny területi válogató­ját a kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskolában, amelyen so­mogyi, baranyai, tolnai és za­lai versenyzők vettek részt. Húsz iskolából - hat korcso­portban - összesen 52 diák jelentkezett. A zsűri tagja volt: prof. Csetényi Gyula fu­volaművész, egyetemi tanár, Szeléndi Zsuzsa fuvolamű­vész, a pécsi művészeti szak- középiskola tanára, Vajáné Korchma Fruzsina Jeney- dijas fuvolaművész, a buda­pesti Szabolcsi Bence Zene­iskola pedagógusa Több száz gyerek feje fölött veszekszik a taszári társulás a pénzszűke miatt Bő egy éve adták át a bölcsődét. A társulás finanszírozza a működését (Folytatás az 1. oldalról) Pataki Sándor, Taszár polgármes­tere hétfőn elmondta: a javaslat változatlan formában kerül a tes­tület elé kedden. Valószínűsíthe­tő az újabb vita. A megállapodás a költségvetések megalkotása mi­att sürgető. Ha nem változik a helyzet, Taszár polgármestere a törvényességi felülvizsgálatot és a jogi lépéseket sem zárja ki. Több száz gyerek ellátása, és nem mellesleg ötvenhét közalkal­mazott sorsa, béren kívüli juttatá­saik kifizetése a tét a taszári in­tézményfenntartó társulásban. A több mint tíz éve működő össze­fogás ma 240 iskolásról, 110 óvo­dásról és 24 bölcsődésről gondos­kodik. A megállapodás fölött azonban eljárt az idő, tudatta Pa­taki Sándor lapunkkal: számítá­sai szerint 70 millió forinttal töb­bet fizettek ki az elmúlt években, mint amennyit az arányosság és igazságosság elve indokolt volna. Ez jogilag nem kifogásolható, de etikátlan szerinte. Pénzügyi hely­zetük nem engedi tovább ezt a nagyvonalúságot, így már tavaly felmondták a szerződést. Miután új költségvetést nem sikerült elfo­gadtatni a tagokkal - Gölle part­ner a változtatásokban, ám Baté, Fonó, Kaposhomok és Kaposke- resztúr nem -, így a tavalyi felté­telek hatályosak. A taszári pol­gármester szerint egyébként az arányokon nem is változtatott az előterjesztésük, csak érvényesí­tette a 27 százalékos áfa hatását és a kötelező pedagógusbér-ren­dezés előírásait Baténál csak 50-100 ezer forin­tos lenne a többletbefizetés, de Kaposkeresztúr és Kaposhomok esetében egymillió forint fölötti pluszigényt jelentene. Takács Ist­ván kaposhomoki polgármester azt mondja: a plusz hozzájárulást ha akarnák se tudnák kifizetni. Az utolsó fillérig felélik a költség- vetés forrásait, amit ő azzal segít, hogy nem vesz föl tiszteletdíjat Szerinte nem is elsősorban pénz­ügyi kérdésekről kellene beszél­ni, hanem tartalmiakról, s arról, miként működjön a társulás. Meg kellene érteni, mondja, hogy egy kistelepülés kispénzű lakossága más helyzetben van, mint a nagy­községé. Tőlük az összes gyerek Taszárra jár, így a teljes normatí­va és a hozzájárulás odakerül, míg a taszáriak közül sokan Ka­posváron tanulnak, kifogásolha­tó lakcímbejelentések alapján. Ezek hátterét is meg kell nézni Takács István szerint, aki azt mondja, érdemes volna meg­vizsgálni más társulás intézmé­nyi hatékonyságát, s a hozzájá­rulási gyakorlatot, de ehhez már korábban kellett volna napirend­re venni a kérdést. A továbbiak­ról, a szülők százait, s a dolgozó­kat is érintő megoldásról ma egyeztetnek tovább, annak tuda­tában is, hogy a feszültség az ok­tatáspiac más, nagyobb szereplő­inek kedvezhet; ebben egyet fog­nak érteni. ■ Balassa T. JEGYZET VARGA ANDREA Nem akarja, nem kapja AKI nem akarja, azon nem lehet segíteni. Hihetetlen ér­dektelenség van, mondták, akik használttankönyv-vá- sárt szerveztek Csurgón, re­mélve, hogy kapnak rajta azok, akiknek nehéz a meg­élhetés. A napokban küld­ték haza az iskolák az új tanév árlistáját, a húszezer forintos tankönyvcsomagon lehetett volna könnyíteni. DE ugyanitt falakba ütkö­zött már más kezdeménye­zés is, még a gobelin-kiállí­tásra is egyesével kellett be­könyörögni, hónapokon át az alkotásokat. Nincs sem­mi Csurgón, hallatszik foly­ton a panasz, de ami van, azt nem veszik észre. A ten­dencia nem helyhez kötött, másutt is ezt mesélik. Las­san négy-ötszereplősre szű­kül a személyes körünk, mert sehova nem mozdu­lunk, és ez nem csak pénz­kérdés. az idióta kifejezés eredeti­leg olyan polgárt jelentett, aki nem vesz részt a de­mokratikus görög városál­lam politikai életében. A ké­ső latinban a tanulatlan, ér­dektelen emberre mondták, jelenleg (amellett, hogy fo­gyatékosságot is kifejezhet) az ostobaságot művelőre mondják. Talán nem véletle­nek a jelentésmódosulás ál­lomásai: aki a történésekből kivonja magát, az beszűkül, könnyen megtéveszthető lesz, ostobaságra, kontrollá- latlan bólogatásra ideális. sopánkodni, panaszkodni mindig egyszerűbb, mert nem kapunk elég segélyt, tűzifát, kedvezményt, prog­ramot, vagy éppen figyel­met, megbecsülést. Hogy mindezért fel kellene emel­ni a hátsó fertályt? Igen. Ma még vannak, akiknek tart a lelkesedése, és he­lyettük is próbálkozik. Pél­dául Csurgón talán még egyszer megszervezik a tankönyvvásárt. De lehet, hogy többet soha... Varázskréta: a dél-somogyi természet csodái Varázskrétát ragadtak a barcsi és környékbeli iskolások, és rajzokon örökítették meg a cso­dálatos Dráva menti tájakat, a sokszínű, különleges állatvilá­got Most mindezt a barcsi Köz­érdekű Muzeális Kiállítóhely is bemutatja a látogatóknak. Varázskrétával a természetben címmel gyermekrajzokból nyüt tárlat az intézményben, amely a hónap végéig látható. A rajzpályázatot a petesmalmi Vidrapark és a drávaszentesi Dráva Kapu Bemutatóközpont még tavaly ősszel hirdette meg, elsősorban a Barcsi Ne­velési és Oktatási Intézmények tagiskolái számára, melyre 96 alkotás érkezett. ■ I. G.

Next

/
Thumbnails
Contents