Somogyi Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-02 / 28. szám

4 W& MEGYEI KÖRKÉP 2012. FEBRUÁR 2., CSÜTÖRTÖK 85*. Lovag a Dráva partjáról Pécsi Szárszón szelence Szentmihályhegyen megszerették a bőröndös idegent Az igazgató ellen vallottak a tanulók a berzsenyis diákverés-perben Három svédországi krokodilt fo­gadna be Pécsi Tibor a balaton- szárszói Krokodil Zoo-jába, attól tart ugyanis, hogy elpusztul­hatnak a szupervédettséget él­vező állatok.- Meg akarják ölni a hajlékta­lan krokodilokat - két hónapja erről cikkezik a svéd sajtó, azóta tart a huzavona - mondta la­punknak Pécsi Tibor. - Bezártak egy állatkertet, de három kroko­dil ott maradt és a bank addig nem tudja birtokba venni, amíg ki nem kerülnek onnan. Segít­séget kértek több országból, én befogadnám a hüllőket a szár­szói Krokodil Zoo-ba, de a svéd rendőrség nem járul hozzá az elszállításukhoz. Nincsen nekik ugyanis olyan nemzetközi pa­pírjuk, mint a mi személyi iga­zolványunk, ami a szupervédett állatoknak kötelező. ■ Egyelőre nincs papírjuk a svédországi krokodi­loknak, melyek a bezárt zoo-ban maradtak. A kinti rendőrség szerint en­nek híján állatcsempészés tör­ténhetett, amikor az állatkertbe kerültek.- Azért, mert nincsen papír­juk, nem lehet elpusztítani őket. Remélem, ezt a svéd ható­ságok sem hagyják. Hiszen vé­dettek, mert nagyon kevés kro­kodil él a világon - tette hozzá. A Kaposvárról Balatonszár­szóra települt terrarista azt vár­ja, hogy a hazai és a svéd mi­nisztérium segíteni tud a kro­kodilok elhozatalában. Ami pe­dig Pécsi korábbi ügyét illeti, abban állítása szerint nincs előrelépés, hiszen egyetlen ki­hallgatáson túl nem is keresték és értesítést sem kapott októ­ber eleje óta. Akkor történt - ahogyan megírtuk hogy a Szárszóra szállított új krokodil állítólag megmarta Pécsi két segítőjét, de a terrarista ezt cá­folta. A rendőrség vizsgálatot indított. ■ Fónai Imre i Pécsi Tibor számára nem ismeret­lenek az egzotikus állatok Topleniket, a vízen járók rémét, a csengető' ördö­göt, a törpe újságost és Drávez Mári nénit már rég nem emlegetik Őrtilosban, de történetük Eperjessy Ernő által örök­re fennmarad. Varga Andrea- Eszembe se jutott annak ide­jén, hogy az elismerésért te­gyem, azóta meg eltelt ötven év, már nem illik nekem ez a kitün­tetés - ágált a 82 esztendős Eper­jessy Ernő, mire Tóthné Iván- csics Gyöngyi, a jelölő 3 Szelen­ce Hagyományőrző Egyesület el­nöke így kérlelte: Tanár Úr, az őrtilosiak kedvéért... így aztán csak megtette, és az őrtilosiak kedvéért örömmel átvette a Ma­gyar Kultúra Lovagja elismerést Budapesten, a kultúra napján. A pedagógus, néprajzkutató, etnográfus, nyugalmazott bibli­ográfus, Őrtilos díszpolgára régóta Budapesten él, de ma is somogyinak érzi magát: „az összes ősöm ott van valahol a somogyi halmokban eltemetve, a Balatontól a Dráváig.” Eperjessy Ernő 1929-ben a Zselicben született, 1948-ban végezte el a Püspöki Tanítókép­zőt, ahonnan útja Őrtilos- Szentmihályhegyre vezetett. Októberi esőben érkezett a templom elé, a hegybíró éppen a kettős birtokos rendeletet ma­gyarázta horvátul. Mindenki szeme a bőröndös idegenre ta­padt. Az idegenre, aki hamar felmérte: se iskola, se lakás, csak egy vándortanítói kineve­zés, ami azt jelentette hogy fél­évenként váltva kellett volna Szentmihályhegy és Asszonyvár valamelyik parasztházának szo­bájában oktatni. Se villany, se rá­dió, se újság, a tanítóra is a föl­dönfutó szegénység várt. Senkit nem ismert és a nyelv is furcsa volt. Hiába beszélt horvátul, ezt a dialektust nem ismerte. Nem csoda, hogy nem jött álom a sze­mére a kántorék lakásában, s azon gondolkodott, hogy más­nap visszautazik. De egyszer- csak megjelentek a szülők, és Alapozott somogyi gyökereire. Eperjessy Ernő a Magyar Kultúra Lovagja A baráti kör megnézné a Szentmihályhegyet A nyugdíjas tudós támogatta a szentmihályhegyi templom renoválását, sírhelyét is itt alakíttatta ki. Tagja a főváro­si Somogyiak Baráti Körének. Azt mondta: a kitüntetés kap­csán a baráti kör kitalálta, hogy megnéznék Szentmihály­hegyet. Aki pedig egyszer is le­néz az öreg templom dombjá­ról a sebes folyású Drávára, a látvány többé nem ereszti. könyörgőre fogták: tanító bácsi, ne hagyjon itt bennünket, mert nekünk akkor többet tanítónk nem lesz, ide már senki el nem jön. így maradt, még 16 évig.- A semmiből kellett a hábo­rú után elvadult vidéken iskolát építenie - mesélte ezt már Tóthné Iváncsics Gyöngyi. Ke­mény feladat várt rá, mégis lel­kesen állt a munkájához, elhi­vatottan végezte küldetését. Fel­fedezte a Dráva-parti terület ér­tékeit, rájött, hogy fontos meg­őrizni, gyűjteni mindazon szo­kásokat, melyek a nép körében élnek. Különös nyelvi sajátossá­gaikra is felfigyelt. Abban az időben ónég erősen éltek a régi világ hiedelmei, babonái, külö­nös meséket, verseket, mondá­kat jegyzett fel, rengeteg hang­anyagot, fotót készített. Hamar elnyerte a lakosok bizalmát, megszerették, s egy-egy esti be­szélgetés alkalmával megosz­tották vele a régi családi törté­neteket. Noha ebben az idő­szakban nem csak a vallást és az egyházat támadták, hanem a babonák ellen is keményen fel­léptek, ő mégsem hagyta el­veszni az utókor számára eze­ket a kincseket. ' - Olyan fiatalon kerültem oda, amikor még magamnak is tanulni kellett volna - emléke­zett Eperjessy Ernő. - A mai na­pig fájlalom, hogy nem voltak kollégáim, akik azt mondták volna, amikor a gyerek nem ké­szült, hogy nézz körül a család­ban, miért nem, hátha éppen te­henet őrzött. Nem volt, aki taná­csot adjon, ez volt a legnehe­zebb. Tizenhat négyzetméteres szo­bában 56 alsótagozatost taní­tott, telente analfabéta felnőttek­nek oktatta a betűvetést, estén­ként a történeteket hallgatta.- Rájöttem, hogy ezekben a nagyon egyszerű emberekben - egyike-másika még írni, ol­vasni se tudott - van valami ér­ték. Rájöttem, hogy milyen kin­cseket hordanak, elkezdtem gyűjteni, leírogatni a bölcsessé­geket, mondákat, meséket, amit tőlük hallottam. Egy egyedül élő nénikéről kiderült, hogy ti­tokban hárfázik, a padláson volt a hárfája. Volt, aki tároga­tózni tudott, más kosarakat kö­tött, vagy gyönyörűen énekelt. Sokat tanultam tőlük, csak az a szívfájdalmam, hogy mindenki­hez nem jutottam el. Budapesten tevékeny szak­mai évek következtek, számos tanulmány, kiadvány és díj (közte 2005-ben a Magyar Köz- társasági Érdemrend Lovagke­resztje) jelzi az utat. Vissza­visszanyúlt Somogyországhoz: 1971-ben doktorált, témája a zselici cselédségi nyelvjárás volt, de a Puszták népe a Zselic­ben, az Őrtilosi hiedelmek és mondák, A zselicségi uradalmi cselédek regionális szótára, Az égig érő almafa - Őrtilosban gyűjtött népmesék is innen gyökereztek. Utóbbi már a nyugdíjas kor­szakban.- Aki nyugdíjba megy, ké­szüljön arra, hogy termékeny évei vannak hátra, mert aki nem így teszi, hamar elmegy. Fi­ókom tele rejtett kinccsel, néha nem is tudom, hogy került oda. Valahogy úgy, hogyha majd nyugdíjas leszek, feldolgozom ... így kerültek elő az őrtilosi mon­dák, a népmesék, a zselici cse­lédszótár, de még mindig van anyag. Tanulmányokat írok„lek- torálok, benne vagyok a nép­rajztudomány sodrában. Ütött az igazgató, vérzett a nyol­cadikos lány orra. Legalábbis a beidézett, s a ko­rábban a rendőrségen is kihall­gatott diákok vallomásai alap­ján a kaposvári Berzsenyi isko­la igazgatója tavaly májusban többször is pofonvágta a lányt. Az iskola vezetője viszont folya­matosan tagadta, hogy bántotta volna diákját, ám ahogyan a rendőrségen, úgy a bíróságon sem tett vallomást, korábban vi­szont panasszal élt a gyanúsí­tás ellen. A kaposvári ügyészség ugyanis garázdaság és könnyű testi sértés miatt emelt vádat el­lene. Az iskolában egy eldobott almacsutka okozott konfliktust, az igazgató nehezményezte, hogy senki sem vállalta magára a hajigálást. ■ Az igazgató nem tett vallomást, s tagadta, hogy bántotta volna a diáklányt.- Maga is itt volt és maga sem látta - mondta neki állító­lag a sértett, aki elindult össze­szedni az almadarabokat, az igazgató viszont erre indula­tossá vált, megverte, s azt is közölte, megérdemelte, amit kapott. Védője szerint a diák provo­kálta a pedagógust, s maga a lány is elismerte, korábban ki akarta rúgatni magát az iskolá­ból, ahol osztályfőnöke távozá­sa óta nem érezte jól magát. Igaz, magatartásbeli problémái csak az első félévben adódtak, s ezt volt osztálytársai is megerő­sítették. Akik mindannyian a sértetti vallomást támasztották alá - és egyikük sem hallott semmilyen tiszteletlen vagy provokatív megjegyzést a lány­tól -, az igazgató viszont követ­kezetesen állította, nem ütött, így vér sem folyhatott. Mellette azonban csak az iskola egyik ta­nára vallott, aki azonban csak később ért a helyszínre. Az ügyben várhatóan április elején születhet ítélet, ugyanis a bíróság újabb tanúk, valamint szakértő meghallgatását is el­rendelte. ■ Vas A. Kapós Volán: autóbusz-vásárlás helyett felújítás gazdálkodás A pénzügyi stabilitás megőrzését tartják az egyik legfontosabb feladatnak Flotta. A somogyi vállalat több mint 220 buszt üzemeltet, a járműpark átlagéletkora közel 12 év ÉVE ÍRTUK tegnap óta magyar vonatko­zása is van a keletnémet lab­darúgásban nemrég kirob­bant Stasi-ügynek. A Spiegel legújabb számából ugyanis kiderült, hogy Eduard Geyer, a Siófoki Bányász német szakmai igazgatója is az NDK állambiztonsági szolgálatá­nak ügynöke volt. Illés János, a siófokiak ügyvezető elnöke megdöbbenésének adott han­got a hírrel kapcsolatban, míg Czékus Lajos, az MLSZ főtitkára szerint érdekes hely­zet alakult, ki, melyet azon­ban kizárólag csak a siófoki­ak tudnak megoldani. azóta kiderült, itthon is akadt jó pár besúgó a klasz- szis sportolók között. Ilyen a diktatúra diszkrét „bája”... Busz vásárlását nem tervezi idén a Kapós Volán, takarékos gazdál­kodással igyekszik túlélni a gaz­dasági nehézségeket. Erősen le­farag minden kiadást. Amíg ta­valy 16 új buszt helyeztek forga­lomba, idén legfeljebb ugyaneny- nyi felújítására van esély - hang­zott el szerdán a cég alapításá­nak 63. évfordulóján szervezett ünnepségen. Tehát a járműflotta _ átlagéletkora továbbra is mint- J egy 12 év marad. Gál Zoltán vezérigazgató kö- ~ zölte: idén csaknem egymilliárd I forinttal kell többet költeniük a vállalat finanszírozására. Elkép­zelhető, hogy ősszel hitelt vesz­nek fel.- A járműbiztonsági és a mű­szaki területeket nem érintheti a takarékoskodás, máshol igyekszünk minél hatékonyab­ban gazdálkodni - mondta ér­deklődésünkre. Az egyik legfon­tosabb feladatnak a pénzügyi stabilitás megőrzését tartja. Azonban 2012-ben is változat­lan átlaglétszámmal - 650 dol­gozóval - számolnak. A Volán-vállalatcsoportnál eredménytelenül zárult a hét elején a bértárgyalás, Somogy­bán napokon belül kezdik az egyeztetést. A vezérigazgató rá­mutatott: várják a szakszerve­zet ajánlatát. Az viszont biztos, hogy a Kapós Volán a törvé­nyeknek megfelelően végrehajt­ja a bérkompenzációt. Sajtóhírek szerint egyesülhet a Pannon Volán és a Pécsi Köz­lekedési Zrt. Egy ehhez hasonló somogyi lépésre Gál Zoltán nem lát reális esélyt. Kérdésünkre úgy fogalmazott: a Kaposvári Tö­megközlekedési Zrt. jól műkö­dik, ráadásul a Kaposvári Hol­ding része. ■ Harsányi Miklós Kevesebb utas UGYAN FÉL SZÁZALÉKKAL csökkent tavaly az utaslét­szám, így is közel húsz- millióan vették igénybe a Kapós Volán szolgáltatá­sait.- főként a teljes áru me­netjegyek forgalmánál fi­gyelhető meg csökkenés - értékelt Gál Zoltán. Ha a kormánytól megkapják a teljes költségtérítést, akkor 154 millió forint lehet a cég nyeresége. Ez 133 mil­lió forinttal több a terve­zettnél. nyomasztó gond a rend­kívül magas üzemanyag­ár: minden bizonnyal idén is ez lesz a vállalat egyik legnagyobb problémája. 20

Next

/
Thumbnails
Contents